A kilenctagú monetáris tanács 7-2 arányban támogatta a kamatemelést. A jegybank három hónap után szigorított ismét, folytatva a több évtizedes ultralaza monetáris politika fokozatos felszámolását. A jelenlegi kamatemelési ciklus 2024. márciusi kezdete óta most telt el a legrövidebb idő két szigorítás között.
A döntést az erősödő inflációs kockázatokkal indokolták. A magasabb olajárak és a gyenge jen növelik az importköltségeket, a jegybank pedig arra számít, hogy az infláció meghaladhatja a 2 százalékos célt. A Bank of Japan a gazdasági, ár- és pénzügyi folyamatok függvényében további kamatemeléseket is kilátásba helyezett.
A jegybank kiemelten figyeli a devizapiaci folyamatokat, a közel-keleti konfliktus gazdasági következményeit, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó globális kereslet alakulását. A magasabb kamatszint növeli a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi költségeit, így fékezheti a gazdasági aktivitást, ugyanakkor mérsékelheti az inflációt és támogathatja a japán fizetőeszközt.
A jen ennek ellenére 0,8 százalékkal, 157,145 jenre gyengült a dollárral szemben, ami szeptember 3. óta a legalacsonyabb árfolyam. Az euró jegyzése ugyancsak 0,8 százalékkal, 180,32 jenre emelkedett. A Reuters által idézett elemzők szerint a jegybank nem adott egyértelmű jelzést a további szigorítás várható üteméről.
Több mint 30 éve nem látott szinten a kamat. 
