Kapitány István első nagyobb miniszteri interjújában a kormány friss gazdasági és energetikai intézkedései mellett az állami támogatások átalakításáról beszélt. A korábbi Shell-vezető visszatérő érve az volt, hogy a közpénzből finanszírozott kedvezményeket célzottan, a rászorultság alapján kellene biztosítani. Ez a szemlélet a vagyonadóról, a dízelkompenzációról és a rezsicsökkentésről adott válaszaiban is megjelent.
Az interjú végén Kapitányt arról kérdezték, hogy a kormány bevezeti-e ősszel a korábban beharangozott vagyonadót, és az intézkedés személyesen érinti-e. A miniszter a bevezetés pontos időpontjáról nem közölt új részletet, saját helyzetéről azonban egyértelműen fogalmazott.
Engem fog érinteni. (…) Én nagy örömmel fogom ezt a vagyonadót befizetni, hiszen azért is vagyok itt, azért ülök itt egyébként, hogy Magyarországnak segítsek
– fogalmazott. Kapitány négy évtizedes nemzetközi pályafutása során szerzett vagyonával indokolta érintettségét. Felidézte azt is, hogy miniszteri és képviselői fizetését a koraszülöttmentőknek ajánlotta fel. A vagyonadót társadalmi felelősségvállalásként írta le: szerinte a vagyonosabbaknak indokolt többet visszaadniuk a közösségnek.
A tárcavezető szerint az általa megkérdezett tehetős emberek nagyjából fele természetesnek tartja a hozzájárulást, mások viszont rendkívül súlyos problémaként tekintenek rá. Különösen azok hozzáállását bírálta, akik korábban jelentős, vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutottak. „Nekik az lenne a tanácsom, hogy örömmel fizessék be ezt az 1 százalékos vagyonadót, mert ugyanez az ország segítette őket abban, hogy sikeres üzletemberré váljanak” – mondta Kapitány István.
Év végéig eldőlhet Paks II. sorsa
Az energetikai kérdések közül a Paks II. beruházás felülvizsgálata hozta az egyik legfontosabb bejelentést. Kapitány szerint a kormány a szerződéseket, a teljes üzleti modellt és azt is vizsgálja, hogy a megváltozott magyar energiamixben szükség van-e az új atomerőműre.
Ezt az év végéig fogjuk befejezni, és akkor fogjuk meghozni azt a döntést, hogy az energiamixben erre az atomerőműre szüksége van-e Magyarországnak, vagy sem.
A miniszter szerint a nukleáris energia iránti elkötelezettség nem változott, Paks II. azonban csak az egyik lehetséges forgatókönyv. Vizsgálják a jelenlegi blokkok üzemidő-hosszabbítását is. A kormány 2030-ig 3000–4000 megawattnyi energiatároló-kapacitást építene ki, az áramimport 20–25 százalékos arányát pedig 5 százalék közelébe csökkentené.
Kapitány szerint az orosz földgáz esetleges kiesése sem veszélyeztetné az ország fizikai ellátását. A romániai Neptun Deep mezőt, az LNG-beszerzéseket és a szomszédos országokkal kiépített összeköttetéseket nevezte a diverzifikáció lehetséges pilléreinek. „Akkor is megoldható Magyarország gázellátása, sőt meg lesz oldva Magyarország gázellátása más forrásokból” – jelentette ki.
Negyvenmilliárd forint a dízelautósok támogatására
A kormány négy hónapon keresztül havi 5000 forinttal támogatja a legfeljebb 150 lóerős dízelautók üzembentartóinak egy részét. Kapitány számítása szerint az intézkedés nagyjából egymillió autóst érint, havi költsége 10 milliárd, teljes kerete pedig 40 milliárd forint lehet.
Ez egy 40 milliárdos támogatás. És ez azért fontos, hogy egy bizonyos rétegnek adjuk, mert nyilvánvalóan van egy réteg, amelyik nem szorul olyan mértékben rá.
A beavatkozást azzal indokolta, hogy a dízel ára 700 forint fölé emelkedett. Az általános ársapkát ugyanakkor elutasította: állítása szerint annak korábbi fenntartása a végén már havi 50 milliárd forintba került. A stratégiai készleteket sem használná tartós árleszorításra.
Hasonló logikát követne a rezsitámogatásnál is. A kormány megtartaná és a fával fűtő, támogatásból eddig kimaradó háztartások felé is kiterjesztené a rendszert, miközben hosszabb távon az energiahatékonyság és az önellátás ösztönzését tartja szükségesnek. A tehetősebb fogyasztók esetében már kevésbé látja indokoltnak a kedvezményt.
Kevesebb összeszerelő üzem, több magyar hozzáadott érték
Kapitány az iparpolitikában is irányváltást ígért. Nem mondana le az autó- és akkumulátoriparról, de az elmúlt évek támogatási arányait kiegyensúlyozatlannak nevezte. A cél szerinte nem újabb óriási összeszerelő üzemek tömeges betelepítése, hanem olyan beruházások ösztönzése, amelyek magyar beszállítókat vonnak be, tudást hoznak az országba és exportképessé teszik a hazai kis- és középvállalkozásokat.
Az új, Ganz Ábrahámról elnevezett gazdaságfejlesztési program a vissza nem térítendő pénzosztás helyett a termelékenység, a mesterséges intelligencia alkalmazása, a nyelvtudás, a menedzsmentkultúra és a pénzügyi ismeretek fejlesztésére helyezné a hangsúlyt. A miniszter szerint erre 1,8 milliárd eurónyi uniós forrás áll rendelkezésre. A gazdaságpolitikai cél így nem a járműgyártás háttérbe szorítása, hanem egy kevésbé egyoldalú, nagyobb hazai hozzáadott értéket előállító növekedési modell kialakítása lenne.
Az árverseny és a drága kerozin sújtja. 
