Nem lesz többé 400 az euró, de még 390 sem?

A választások óta a feje tetejére állt a világ: sokan gazdasági rendszerváltozásról beszélnek, volt egy hatalmas forinterősödés, és olyan szintekre ment le az euró, ahol nagyon régen járt. Volt egy komoly hozamcsökkenés is, ami az adósságfinanszírozásunk szempontjából nagyon lényeges. És határozottan belengették az eurókonvergenciát, tehát azt, hogy csatlakozni fogunk az euróövezethez – foglalták össze elemzők a HOLD Alapkezelő webináriumán a közelmúlt történéseit.

Erősödünk, és az exportőrök tovább félhetnek, vagy visszagyengülünk és megint a 400-zal fogunk szemezni? – tették fel a kérdést. Pekár Dávid portfólió-menedzser szerint az egyik legfontosabb tényező, hogy a jegybankunk (MNB) a kamaton keresztül – némi leegyszerűsítéssel – „végül is oda rakja a forintot, ahova ő szeretné”. Tudják nagyon erősen tartani, de tudják ideálisan szinten tartani és gyengíteni is.

Az ő gondolkodásuk alapvetően az inflációra fókuszál, a stabilitást szeretik, ezért szerintem semelyik irányba sem akarnak a forintban érdemi mozgásokat – mondta Pekár.

Az euró előszobájában vagyunk?

A jegybank inflációs célja inkább akkor tud sérülni, ha érdemi gyengülés van a forintban, tehát az a veszélyesebb oldala az árfolyamnak. De van egy nagyon fontos másik tényező, amire nem sok ráhatása van: az olyan külső sokkok, mint például most  a gázár jelentős emelkedése. Ha az megugrik, akkor sokkal több eurót kell vennie a piacon a gázimportőröknek a fizetéshez.

Ezzel együtt most nagyon jó a környezet ahhoz, hogy egy relatív szűk sávban tudja tartani az MNB a forintot, és ha be akarjuk vezetni az eurót (márpedig ez a Tisza-kormány célkitűzése), annak is ez az egyik feltétele.

Ne legyen újra populizmus!

Balásy Zsolt  portfóliókezelő nagyon meglepődött azon, hogy mindenki észrevette, gazdasági rendszerváltás volt Magyarországon, kivéve az MNB-t, amely még mindig „valahol ott van az alapkamattal, mintha a Fidesz nyerte volna a választásokat”. Miközben az egész piac azt üzeni óriási hangerővel, hogy „a forint rengeteget erősödött, a kötvénypiac rengeteget erősödött, gazdaságilag egy sokkal jobb hely lett Magyarország, az európai integráció irányába menő ország lett”.

Az MNB ezt „nem követte le”, és most már talán vissza is táncolt a kamatcsökkentésekből, mert a nemzetközi környezet is változott.

De mitől erősödhetne ismét a forint? Attól, ha a Tisza-kormány marad az euróbevezetés felé vezető úton, amiben talán az első mérföldkő a 2027-es költségvetés összeállítása lesz. Nem mindegy, hogy abban mekkora költségvetési hiánnyal számolnak majd, és az alapján mennyire reális, hogy öt év múlva be akarják vezetni az eurót. Tehát erősödhet a forint, ha a Tisza-kormány

nem tér el populista irányba, ahogy egyébként a magyar és kelet-európai kormányok sajnos gyakran el szoktak tévedni – hangzott el.

Nem lesz többé 400 az euró?

A Hormuzi-szoroshoz kapcsolódó válság, a gáztárolók visszatöltése nagy gondot jelent, és talán némi kockázatkerülés („risk off”) is érezhető a világban, mindenki tart mindentől. Ezek mind kedvezőtlen tényezők a forint számára, de ha megjavulnának, akkor nagy forinterősödést láthatnánk.

Balásy szerint már 370 is „nagyon nehezen lesz a forint abban az esetben, ha minden jól alakul”. Egy 380-as árfolyamhoz pedig „valami óriási gebasz kell a világban”. Szerinte azonban a Tisza-kormány marad ezen a „nem populista úton”.

Legalábbis rövidebb időtávokon maradhat hasonló szinteken a forint, mert másrészt egy folyamatos, hosszú távú gyengülés még mindig benne van a kamatkülönbözetekben. Ez ugyanis egy pénzpiaci alapegyenlet: annyival kell gyengülnie a forintnak évente, amennyivel több kamatot fizetnek rá, különben arbitrázslehetőség alakulna ki a piacon.

A kormányon az ország szeme

A Maastrichti Kritériumoknak meg kell felelni az euróbevezetéshez, így három százalékos költségvetési hiányra lenne szükség, amitől viszont nagyon messze vagyunk. Plusz van több más feltétel is. Ez kijelöl valamiféle irányt, és Balásy szerint 70 százalék az esélye annak, hogy a Tisza-kormány véghez tudja vinni ezt a tervet.

Ha ez a pozitív szcenárió jön be, akkor valahol ott lesz az euró/forint, mint most.

Lehet, hogy 350 lesz, lehet, hogy akár 380 is, de nem a 420-ra tippelnék, és egyébként a 310-re sem – mondta.

Vége a trendszerű forintgyengülésnek?

De előfordulhat az is, hogy lesodródunk erről az útról, amit a belső feltételek hiánya is okozhat, meg külső problémák is. Adósságválság is jöhet a világban, vagy más váratlan sokkok, ahogy anno a Covid is olyan volt, amit nem láttunk előre, meg az orosz invázió is. Már senki sem meri megtippelni, hogy mi lesz a következő évtizedben a világban.

Ha ez a 30 százalékos esély jön be, akkor valószínűleg gyengébb lesz a forint. De annak a korábbi folyamatnak jó eséllyel vége szakadhat, hogy trendszerűen mindig gyengült a forint. Lehetett örökké játszani, hogy „amikor megyünk fölfele, akkor eurót adunk, amikor lefelé, akkor meg újra veszünk”. Ez a rutin várhatóan véget ért.

Ki kell vezetni az árkorlátozást és a rezsicsökkentést

Nagy szavak a gazdasági rendszerváltás meg a többi, de ezek egyelőre nagyrészt várakozások, és még nem tények. Jó esetben lesz egy csökkenő hiány és államadósság, és túl tudja nőni majd a gazdaság a hiányt. De ez még nem történt meg, és nem ez az egyetlen járható út a jövőre nézve – szálltak vitába egymással a szakemberek a webináriumon.

Az idei hiány például 7,5 százalék lesz a GDP-hez mérten, ami nagyon nagy. Ahhoz, hogy ez zsugorodjon és tényleg legyen eurózóna-csatlakozás, szerintük ki kell vezetni a sokszor szidott piactorzításokat, árszabályozásokat, az összes populista intézkedést.

Rezsicsökkentésestül, benzintámogatásostul, amikkel az előző kormányzat népszerűséget növelt.

Megszorítások vagy jóléti kiadások?

Nem mindegyik résztvevő látott arra vonatkozó jeleket, hogy az ország „trenírozva lenne arra, hogy szembenézzen a valósággal”. Még nem kezdtek el kommunikálni a kétharmad birtokában a gazdaságpolitika jelenlegi alakítói arról, hogy fájni fog, és „brutális megszorításokra” lesz szükség.

A rezsicsökkentés egy része sima pazarlás, nagy részben pénzkidobás. Az, hogy egyébként használjuk-e az államháztartást, a költségvetést arra, hogy kisegítsük azokat, akiknek nincs pénzük a rezsire, pedig egy ettől független kérdés, hangzott el a webináriumon.  

A három reménysugár

Három kézzelfogható gazdasági és politikai váltástól várják most a költségvetés javulását:

• Jönnek az EU-s források.
• Csökkent Magyarország kockázati felára, így alacsonyabb szinten tudja finanszírozni magát a magyar állam.
• Kisebb lesz a korrupció, azon is tudunk spórolni.

Egyes remények szerint ezek mellett lehet jóléti kiadásokra is költeni. Így lehet, hogy lesznek populista intézkedések is – hangzott el.

Magyarországnak jó megoldás volt-e az, hogy tíz éven keresztül folyamatosan gyengítettük a forintot, és ezáltal az alacsony hozzáadott értékű munka és beruházás jött Magyarországra? – merült fel a kérdés. Valószínűleg nem, mert itt most „nem megy” a gazdaság, miközben Csehországban és Lengyelországban meg igen, mert ott nem ezt a politikát alkalmazták.

Legyen eurónk, de azért ne olyan árfolyamon, ami megüt minket. Nem mindegy, milyen árfolyamon vezetjük be – hangzott el.

(A webináriumon Szabó Balázs vezérigazgató, Pekár Dávid és Balásy Zsolt portfóliókezelők, valamint Hári Anna részvényelemző beszélgettek.)