Nagy Elek: tudásalapú gazdaságot kell felépíteni!

Erős dollár, magas globális kamatszint, nagy külkereskedelemi átrendeződés az USA-val szemben a jelenleg külkereskedelmimérleg-többletes országok és kereskedelmi tömbök kárára. Ezek lehetnek a Trump-éra alatti gazdaságpolitika hatásai. Nagy globális (európai) exportkitettsége miatt a magyar gazdaság különösen a veszélyeztetett szereplők listáján van.

Donald Trump mozgástere szűkebb, mint gondolják, az ellenfelek felvértezték magukat, és sok múlik intézkedéseinek időzítésén is. A közép-kelet-európai régióban a Trump-hatás negatív, azon belül még rosszabb pozícióban lehet a cseh és magyar gazdaság. Az orosz-ukrán háború gyors lezárása esetén viszont hamarabb kiárazódhat a háborús diszkont az árfolyamokból, mint ahogy elfajul a vámháború.

Milyen lesz az amerikai gazdaságpolitika 2025. január huszadika után? Trillió dolláros kérdés.

A kötcsei piknikre érkező Orbán Viktor elárulta, miről fog beszélni zárt körben, és válaszolt pár újságírói kérdésre is.

Cyril Ramaphosa elnököt ismét beiktatták, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) a piacbarát Demokratikus Szövetséggel (DA) készül koalíciós kormányt alakítani.

A májusi választások után megkezdődtek a kormányalakítási koalíciós tárgyalások a súlyos gazdasági gondokkal küzdő országban. Milyen lehetőségek közül választhat a többségét elvesztő Afrikai Nemzeti Kongresszus?

Az elmúlt napok hírei miatt sokan kezdtek aggódni a magyar bankrendszer miatt is, Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság általános állapota nem kifejezetten jó, de a bankrendszer helyzetét jelenleg nem ez határozza meg.

A parlamentben szólalt fel Matolcsy György: szerinte már a háború előtt rossz pályára állította a kormány a magyar gazdaságot. Az árstopokat is tovább ostorozta a jegybankelnök.

Miután a szavazatvásárló lépések kiürítették a büdzsét, a győztes választást követően a gazdaság stabilizálásának kellene következnie. Az MNB összeállított egy javaslatcsomagot, ám ebben számos területen egymásnak ellentmondó vágyálmokat lát Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke.

Az MNB volt alelnöke, Király Júlia volt a Klasszis Klub vendége, aki az infláció elleni küzdelem nehézségéről, a gyenge forint fő okairól, egy leendő ellenzéki kormány legsürgősebb gazdasági teendőiről beszélt. Az MNB-nek nincs könnyű dolga, mivel elveszítette hitelességét. Meg kell szüntetni a perverz jövedelem-elosztást, méltányos adózásra, méltányosabb nyugdíjra van szükség – hangozott el.

A GDP és az infláció alakulását elemezve Bod Péter Ákos heti írásában arra jutott, hogy a megváltozott viszonyok új kihívások elé állítják a gazdasági élet minden szereplőjét. A fogyasztókat, a vállalatokat és az államot is. A kormány gazdaságpolitikája mintha beragadt volna egy korábbi szerepbe, amin ideje lenne sürgősen változtatni.

A hosszú évekig megdönthetetlen mantraként szajkózott költségvetési fegyelem és az eladósodottság megállítása a koronavírus-járvány miatt margóra került, és úgy tűnik, ez továbbra sem lesz a döntéshozók fókuszában. A kérdés az, hogy a hiány és az adósság valóban olyan axióma, mint amilyennek korábban beállították, vagy porhintés volt, amit eddig láttunk.

Újabb gazdaságpolitikai kritikákat fogalmazott meg a jegybankelnök hétfői írásában, Matolcsy György egyebek mellett az ország egységes jövőképét és az állam működésének mérését, a visszacsatolást hiányolta leginkább.

Sutba dobhatjuk a közgazdaság-tankönyveket? A koronavírus-járvány miatt kirobbant gazdasági válságra új típusú monetáris és fiskális válaszokat adott a világ. Olyan lépések lettek "természetesek", amelyeket az eddig uralkodó közgazdasági főáram képviselői eretnek gondolatoknak tartottak, véli tanulmányában Pogátsa Zoltán. A közgazdász alábbi írásában arra is választ ad, hogy szerinte az új körülmények között mi lesz a társadalombiztosítási rendszerekkel, így például a  nyugdíjjal.

A járvány második hulláma idején a gazdaságpolitika legfőbb feladata a magyar gazdaság működőképességének megőrzése, a munkahelyek megvédése és a vállalkozások támogatása.   

Mindkettő magyar, leleményes és sikeres, állapította meg friss cikkében a jegybank elnöke.

Kedden tette közzé a Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetés tervezési köriratát. Ebben konkrét intézkedések és számok ugyan nem szerepelnek, de a fő gazdaságpolitikai irány kirajzolódik.

Bod Péter Ákos szerint az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját nem a gazdasági racionalitás, hanem a hatalommegtartás célja vezérli. Az első Orbán-kormány főtanácsadója úgy véli: a 2010 utáni hatalomnak nincs gazdaságfilozófiája, számos intézkedése vagy toposza pedig liberálisnak vagy populista-baloldalinak nevezhető, semmint konzervatívnak.

A feltörekvő devizáknál általános volt a gyengülés, de a forintot érintette legjobban a vihar. A magyar gazdaság körül nagyobb a bizonytalanság, mint a versenytársaknál - stabilizálódhat a forint árfolyama, de a korábban megszokottnál gyengébb szinten.

Az egri közgazdász-vándorgyűlésen Obláth Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársa beszélt az eurózónához való csatlakozunk lehetőségeiről, a megfelelő előkészítéséről, a kimaradás, illetve a felkészületlenül való belépés kockázatairól, konkrét példákat is említve.

Miközben a világgazdaság és Európa kilátásai nem túl fényesek, a magyar gazdaságtól 4 százalék fölötti növekedést vár idén a nemzetgazdasági miniszter - a tavalyi év döccenését az uniós források kifutása miatt törvényszerűnek nevezte Varga Mihály. Jobb versenyképességgel, a minőségi foglalkoztatás bővítésével és erősebb kkv-kkal készülünk arra az időre, amikor a robotok elveszik a munkánkat.

A részvénypiacokon látszólag csendes, ünnep előtti kereskedés folyt ma, valójában sok területen volt alapos átrendeződés. Az OTP volt itthon a nap sztárja a reggel bejelentett bankfelvásárlás miatt. A forint erős, benézett 310 alá is egy időre az euró. A bitcoin árfolyama közel három éves csúcsra ért.

Hamarosan eljön november nyolcadika, amikor végre pont kerül a bizonytalanság végére, és megtudjuk, ki lesz a következő amerikai elnök. A tőzsdék inognak, a szakemberek feszültek, miközben zajlanak a parázs elnöki viták: a politikai tervekről már sokat tudunk, de milyen gazdasági terve van a két legnagyobb jelöltnek? Lássuk, mit nyer – vagy veszít – az amerikai gazdaság Hillaryval vagy Trumppal!

A múltidéző beszélgetés után a jelenkori magyar gazdaságról kérdeztük Bokros Lajos volt pénzügyminisztert. Szerinte strukturális reformokra, átláthatóbb, tisztább irányításra van a legnagyobb szüksége az országnak. Vajon a kormány által épített, gondoskodó állam kiállhatja-e az idő próbáját?

A versenyképességünk javításához kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára lenne szükség, egy ilyen fordulatra azonban nem sok esélyt lát a szakértő - pedig nagy szükség lenne rá, hogy ne maradjunk le a versenytársainktól. Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint a magyar gazdaság termelékenységi mutatói addig nehezen fognak javulni, amíg ilyen magas a közmunkások aránya és amíg az állami vállalatoknál nem javul ez a mutató. A makromutatóink már kifejezetten jók, remélhetőleg a gazdaságpolitikai döntéshozatalban is következik egy fordulat - ez újra növekvő pályára állíthatná a potenciális GDP-növekedést.

A kormány következő 4 éve kiszámíthatóbb lehet – mondta a Forbesnak adott interjújában Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke. Az új válság már látszik, akár az ukrán konfliktus is beindíthatja. Szerinte az elmúlt négy év gazdasági teljesítménye 2018-ban már kevés lesz.

A volt gazdasági miniszter kiemelte: 2001-ben Magyarország a 29. volt a versenyképességi listán, most a 63. Szerinte az üzleti szférában van a remény.

Bejött az egyszavas program, folytatják - de konszolidáltabb, kiszámíthatóbb, nyugodtabb gazdaságpolitikát várnak a szakértők a következő Orbán-kormánytól. Az állam felhagyhat a centralizációval, nem akarja még tovább erősíteni gazdasági szerepvállalását - de kivonulásról azért messze nincs szó. Van, aki megszorításokra számít, a kkv szektor pedig nyerhet.

A régi-új kormány továbbra sem akar túlzottdeficit-eljárást a nyakába - lehet, hogy a kormány elássa a csatabárdot, és békét köt a nagyvállalatokkal.

Az egykori szászországi miniszterelnök és pénzügyminiszter, Georg Milhardt szerint Magyarország figyelemre méltó módon mászott ki a gazdasági válság gödréből, és jól tette, hogy "elhalasztotta" az eurózónába való belépését.

Orbán Viktor az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárának azt mondta: megszorítás nincs, csak újítás.

Magyarország legkésőbb 2014-ben törleszti a Nemzetközi Valutaalaptól 2008-ban felvett hitelt - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Továbbra is erős érvek szólnak az euróövezeti csatlakozás mellett, de erről nem szabad könnyelműen dönteni. A csatlakozáshoz a gazdasági modelleket és intézményrendszert illetően alapvető reformokat kell végrehajtani, ami csak akkor lehetséges, ha az emberek hajlandóak támogatni ezeket a lépéseket.

A miniszterelnök szerint amíg Magyarország nem tagja az eurózónának, ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy saját gazdaságpolitikát folytathasson.

Mi volt a Vaslady titka? Az, hogy eredményesen vezérelte le Nagy-Britanniában a világgazdasági korszakváltást, ebből meg nekünk is lenne mit tanulnunk.

Az IMF szerint új gazdaságpolitikai irányra van szükség Magyarországon a fenntartható költségvetési konszolidációhoz, az Európai Bizottság küldöttsége szerint a növekedésre kellene jobban figyelni, az NGM meg csak a szépre emlékezik a tárgyalásokról.

A németekkel való együttműködésben van a magyar gazdaság jövője a miniszterelnök szerint. Orbán szerint sikeres a kormány gazdaságpolitikája, és minden akadály elhárult az IMF-megállapodás elől.

Az USA-ra és Kínára figyel a világ a héten. Obama elnök kedden már győzött a tengerentúlon, most pedig a Kínai Kommunista Párt kongresszusán jön el a szokásos, tízévenkénti őrségváltás.

Az újra elnökké választott Barack Obama a következő négy évben újabb lendületet adna az amerikai gazdaságnak, amelynek fő gondja a lelassult növekedés és a magas munkanélküliség. A brit hírügynökség pontokba szedte azt a receptet, amelynek segítségével Obama új munkahelyeket teremtene, és mérsékelné az államadósságot.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) első alkalommal jelentkezett „Gazdasági Helyzetkép” című kiadványával, melyben a munkaadói oldal szempontjából létfontosságú gazdasági kérdéseket értékeli. A kiadvány többek között az általános makrogazdasági helyzettel, a munka világát érintő kérdésekkel és a hazai üzleti környezet legnagyobb kihívásaival foglalkozik.

Improvizációt sejt Bod Péter Ákos, egykori jegybankelnök a Matolcsy-csomagok mögött, aki szerint az IMF-nek van elég ügyfele, nem kell nekik a magyar ügy.

Kákosy Csaba szerint "rendkívül igazságtalan" társadalom épül, Chikán Attila szerint az ő ideje alatt versenyképesebb volt az ország, Felcsuti Péter szerint pedig a növekedéshez politikai fordulat szükséges. Abban azonban mindhárman egyetértenek vissza kell állítani a politikai és üzleti bizalmat az ország iránt.

Szabadságharcos hagyományai miatt talán a magyar a legnehezebben kormányozható nemzet - idézte Orbán Viktor miniszterelnököt internetes kiadásában a The Weekly Standard című amerikai neokonzervatív magazin.

Sokak szerint a múlt héten kipattant szigetvita Japán és Kína között, alkalmat adott a belső feszültségek levezetésére, a pekingi és tokiói kormánnyal szembeni elégedetlenség kifejezésére.

Nehéz összeállítani az ideális koktélt a gazdaságpolitikában, ha túl sok a megszorítás, visszaesik a gazdasági növekedés, ha túl kevés, az a hitelezőknek nem fog tetszeni. Ez az alapdilemma, minden gazdaságpolitikus más-más megoldást keres. A görög példa is azt mutatja, hogy a társadalom nem fogadja el a túlzott megszorításokat – hangzott el a K&H Alapkezelő előadásán.

A német vállalatok 68 százaléka rossznak ítéli a magyar gazdaság helyzetét, és a kilátások romlására számít 55 százalékuk. A vállalatoknak jelentős gondokat okoz Magyarországon a kiszámíthatóság és a jogbiztonság hiánya. A befektetők továbbra is elkötelezettek Magyarország mellet, Csehország és Szlovákiához képest azonban romlott az ország megítélése.

Kína és Kelet-Közép-Európa együttműködésének lehetőségeiről tanácskoznak csütörtökön a Külügyminisztériumban, Martonyi János külügyminiszter azt emelte ki, hogy Magyarország és Kína stratégiai partnerek, kitűnőek a kapcsolataik, és azokat a továbbiakban is minden területen erősíteni kell. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta, hogy Kelet-Közép-Európa a gazdasági válság ellenére is politikailag stabil régió, és ez nagyon fontos szempont a 21. században.