8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az elmúlt napok hírei miatt sokan kezdtek aggódni a magyar bankrendszer miatt is, Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság általános állapota nem kifejezetten jó, de a bankrendszer helyzetét jelenleg nem ez határozza meg.

A 2021-ben kifejlődő és idén már csillapodó világméretű inflációs hullám sok bajt okozott a gazdaságok életében, ám minden ilyen epizódnak bőven vannak nyertesei is. Számos ágazatban komoly (noha jellemzően átmeneti jellegű) különjövedelmek keletkeztek. Igaz ez a hitelintézeti szektorra a fejlett világban – de nem minden egyes szereplőre. Az utóbbi napok bank-mizériáinak szaporodó hírei nem azonos ügyekről szólnak, hiszen a Szilíciumvölgy sajátos finanszírozási gondjainak nincs sok köze a Credit Suisse mostanra beérő megroppanásához. Az viszont elkerülhetetlen, hogy a hitelezési folyamatokban nagy feszültségek keletkezzenek, amikor évtizedek óta nem látott mértékű pénzromlást szenvednek el a legfejlettebb térségek is.

Legutóbb a 2007/08-as pénzügyi válság mutatta meg, hogy a pénzügyi piac zavarai roppant gyorsan át tudnak terjedni más földrajzi térségekre. Joggal merülnek föl a magyar közvéleményben is kérdések a hazai fizetőeszköz jövőjét és a bankrendszerünk stabilitását illetően. A továbbiakban néhány szempontot veszünk sorra, az eddigi folyamatok és a várható gazdasági trendek alapján.

Bod Péter Ákos: a magyar sajátosságokra figyelni kell!
Bod Péter Ákos: a magyar sajátosságokra figyelni kell!

A bankok állapota. A 2022-es év pénzügyi elszámolásai lassan elkészülnek, így tisztábban lehet látni a kiinduló helyzetet illetően: az általános kép a magyar hitelintézeti szektorban nem kedvezőtlen. Sajtóhírek szerint a magyar hitelintézeti szektor a 2022-es évet mintegy 485 milliárd forint eredménnyel zárja. Ez nem csekély összeg, bár mértékét akkor lehet jobban megítélni, ha több évre visszatekintünk: 2018-ban 530 milliárd, 2019-ben 498 milliárd, 2020-ben csupán 207 milliárd, 2021-ben 514 milliárd forint volt az éves nyereség. Az éves adatok folyó (meglehetősen inflációs…) forintban vannak megadva értelemszerűen, ezt is figyelembe kell venni. A bankszektor nyereségessége tőkéhez viszonyítva tavaly mintegy 8,3 százalék volt, ami elmarad a 2020 előtti „boldog békeidők” adataitól, hiszen akkor kétszámjegyű volt a tőkearányos megtérülés. Ezzel együtt főleg a 2020-as nehéz évhez képest kifejezetten jó eredménnyel a háta mögött lépett be a nehéz 2023-ba a magyar hitelintézeti szektor.

A gazdaság egésze. Jól tudható a korábbi időszakok nagy megrázkódtatásaiból, hogy adott év banki nyereségessége a hitelezési ciklusnak, valamint a hitelintézetek eredmény-elszámolásának a sajátosságai miatt nem mozog egyszerre a többi gazdasági ág ciklusaival. Gyakran megesik, hogy a bankok még jelentős nyereséget mutatnak ki, miközben a hitelezett gazdasági szektorokban már recessziós folyamatok jelennek meg. Ráadásul a 2022-es esztendő rendkívüli volt a maga gyors inflációs trendjével. A magyar inflációnak, mint egyensúlytalansági indikátornak a drámaiságát akkor lehet jól érzékelni, ha a magyar pénzromlás ütemét összevetjük a számunkra referenciaként szolgáló térségbeli országok adataival.

Magyar sajátosságok a gazdaságpolitikai keretfeltételekben. A magyar fogyasztói árak növekedése láthatóan már 2018-ban és 2019-ben is meghaladta a hasonló helyzetű országok inflációs ütemét, de igazából 2021 legvégétől lendült be az itteni infláció. Nálunk 2023 eleje még nem hozta meg az ütemcsökkenést, miközben Európa legtöbb országában addigra már bekövetkezett a tetőzés, és megindult a dezinflációs folyamat. Ami itt már többször szóba jött, a magyar pénzromlás ütemét felgyorsította az évek óta tartó igen laza állami költségvetés. További magyar sajátosság az állami ár- és kamatszabályozás kiterjedtsége és tartós természete; a sokasodó állami beavatkozás nem fékezte érdemben, sőt talán inkább szétterítette és meghosszabbította a valóságtól elrugaszkodott hatósági ár- és rezsiszabályozás. Végül nagyot lökött az infláción a térségi összevetésben sokat gyengülő valutaárfolyam: a volatilitás a forint esetében sokkal nagyobb volt, mint más térségi lebegő valuták esetében.

Felszökkenő kamatok. Az inflációs sokk és az arra adott jegybanki szabályozási válasz nyomán hirtelen és nagymértékben felfele mozdultak a pénzpiaci kamatok, és jócskán megdrágult az államnak (és minden más hazai szereplőnek) az adósság finanszírozása. Az értékpapírok hozamszintjének hirtelen emelkedése azt is magával hozta, hogy a korábbi (alacsony) kamatszinten kibocsátott értékpapírok piaci értéke nagyot esett a sokkal magasabb kamatozású papírok megjelenésével. Amint a Silicon Valley Bank vagy a Signature Bank csődhelyzetbe kerülése megmutatta az amerikai viszonyok között: a korábbi hozamfeltételek között lejegyzett értékpapírokat csak nagy veszteséggel lehet készpénzzé tenni, ha szükség van likviditásra. Hasonló, sőt annál meredekebb kamat- (hozam-) emelkedés ment végbe nálunk is, ami átrendezte a kamatérzékeny pénzügyi termékek piaci értékét. Máshol is hasonló a helyzet, de az arányok mások. A magyar helyzet sajátosságai megint jól megmutatkoznak térségi összevetésben.

A banki kamatok is megindultak felfele, de igen aránytalanul: a betéti kamatokat vontatottan emelték a pénzintézetek, míg a hiteltermékek árazása gyorsabban követte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által ajánlott új kondíciókat.

Kamatszint és kamatmarzs: terhek az ügyfélkörön. A következmények között nem meglepően azt találjuk, hogy a magyar vállalati (és hasonló okok miatt a lakossági) hitelfelvételek volumene visszaesett, és az érdeklődés még inkább a támogatott hiteltermékek felé fordult. A bankok kamatnyeresége pedig szépen alakult; így mondhatta el a pénzügyminiszter megnyugtatásképpen a 2023. március közepi nemzetközi izgalmakra reagálva, hogy a magyar bankrendszer nyereséges, tőkeereje rendezett, és mint ilyen, nem lesz kitéve a külső sokkoknak. Ugyanakkor a környezetünkhöz képest kiemelkedő infláció és az azt követő ugyancsak kiemelkedő kamatszint jelzi a magyar pénzügyi állapotok egyensúlytalanságát. A magyar vállalkozások számára a pénzpiaci viszonyok versenyhátrányt jelentenek a hasonló helyzetű térségbeli vállalatokkal szemben. Marad kiútként az államilag támogatott hitelkonstrukciók igénybevétele, illetve – ha lenne – a kedvezményes uniós források felhasználása. Azonban a NextEurope programok nem nyíltak meg a magyar gazdasági szereplőknek, szemben a többi térségbeli tagállammal (legfeljebb bizonyos állami előfinanszírozás formájában értek el uniós források a magyar gazdasági szereplőkhöz). Ez a hátrányos helyzet tovább tereli a növekedésre készülő magyar vállalkozásokat az állami, kormányzati hitelezési konstrukciókhoz.

Ügyfélkockázat, portfolió-minőség. Amelyik vállalat viszont nem képes bekerülni ilyen támogatási keretek közé, a korábbinál sokkal drágábban tud csak kölcsönforráshoz jutni. Ebből adódóan banki szempontból némileg romolhat a megítélése, még akkor is, ha a hitelfelvevő cég piaci kilátásai változatlanul jók. Ám a magasan tartott magyar kamatszint (szándékoltan) növekedést fékező, azaz recessziós hatással jár, ezért, ha marad a térségi átlagokat kétszeresen meghaladó nominális kamatszint, akkor a magyar gazdaság nehezen lesz képes túljutni a stagnálásközeli állapoton a 2023-as év során – ilyen makrogazdasági helyzetben pedig a bankok ügyfélkörében is megszaporodhat a nemfizetők számaránya.

Végül a sajátos magyar kockázatok között számot kell vetni a gazdaságpolitikai, szabályozói rizikókkal. A magyar egyensúlytansági tényezők között kiemelt helyen található az árfolyam-kockázat. A forint külső értékének hozzávetőleges stabilitását a jelenlegi viszonyok között a különösen magasan tartott jegybanki kamatot szavatolják; ezzel kompenzálja az MNB a forintot tartókat a döntésükkel vállalt kockázatokért. Egyre erősebb a hang a kormányzati oldalon a jegybanki kamatszint leszállítását illetően. Ha arra nem lehet rávenni az MNB-t, akkor kerülő utakon az effektív kamatoknál kedvezőbb, támogatott kamatozású termékeket hoz be az állam. Akkor azonban a jegybanki kamatmechanizmus gyengül, és azáltal a monetáris politikai eszköztár hatékonysága gyengül.

Az MNB monetáris ráhatása akkor is gyengül, ha tovább folytatódik a magyar gazdaság spontán euroizálódása, mert akkor nő a hazai valuta árfolyamától és kamatszintjétől lényegében függetlenül mozgó tényezők súlya. Főleg az üzleti világban várható az euró használatának terjedése, ami által még illuzórikusabbá válik a magyar monetáris önállóság hirdetése. A jegybanki ráhatás gyengülése tartósítja az inflációs pályát; ez önmagában kockázati tényező. Nehezebbé válik ugyanakkor a forint külső árfolyamértékének a megvédése is, márpedig egy esetleges újabb jelentős leértékelődés újraindítaná az inflációt.

Március 23-i Klasszis Klubunkra, melynek egyik témája a banki, hitelezési környezet, egyik vendége pedig Bod Péter Ákos, itt lehet jelentkezni:

Az esemény weboldala, jelentkezés >>>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: Lesz-e gazdaságpolitikai vonalvezetése Amerikának?
Bod Péter Ákos | 2024. november 28. 05:41
Milyen lesz az amerikai gazdaságpolitika 2025. január huszadika után? Trillió dolláros kérdés.
Benchmark Draghi tévedése
Garamvölgyi Zsolt | 2024. november 19. 15:19
Nagy visszhangot váltott ki Mario Draghinak az Európai Unió romló versenyképességéről írt jelentése, melyben megállapítja: az Uniónak sürgősen versenyképességi reformra van szüksége, ha el akarja kerülni, hogy gazdasági és politikai jelentősége végzetesen meggyengüljön. A megszólalók általánosan egyetértettek az Európai Bizottság különmegbízottjának helyzetértékelésével, csak egyes javaslatait kritizálták néhányan. Senki nem foglalkozott viszont a jelentés azon alapvető hiányosságával, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyja a tényt, miszerint a versenyképesség erősítésének legfontosabb feltétele a megfelelő emberi erőforrás. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Földbe döngölt infláció?
Bod Péter Ákos | 2024. november 15. 05:42
Egy hónap alatt, szeptemberről októberre 0,1 százalékkal nőttek nálunk az árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint 3,2 százalékkal magasabb a fogyasztóiár-index, mint tavaly októberben volt. Az adatok közzététele után ragadtatta el magát örömében a miniszter: az inflációnak annyi. Mivel a politikusi mondások gazdasági ügyekben, meg általában is, újabban igen távol képesek esni a valóságtól, van okunk kételkedni ebben az esetben is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Nem húz a motor – mi lesz az iparral?
Bod Péter Ákos | 2024. november 8. 05:41
A statisztikai hivatal által közölt negatív adatoknál is elkeserítőbb kép rajzolódik ki a hazai iparban. A gyengélkedő német gazdaság és Donald Trump győzelme az amúgy sem fényes kilátásokat még borúsabbakká teszi.
Benchmark Bod Péter Ákos: A gond nem a recesszió, hanem ami megelőzi és követi
Bod Péter Ákos | 2024. november 1. 05:44
Az idén nem jött olyan egyszeri brutális fordulat sem a világban, sem a hazai gazdaságban, amely joggal tenné zárójelbe az eredeti, irreálisan magasra emelt állami tervadatot. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Az amerikai választás kimenetelének közvetlen gazdasági hatásai
Bod Péter Ákos | 2024. október 18. 05:41
Az Egyesült Államok jelentős világgazdasági súlya – ami nagyjából egyenlő az EU és Kína együttes részesedésével –, valamint amiatt, hogy a dollár még mindig a globális kulcsvaluta, ami a tengerentúlon történik költségvetési, monetáris ügyekben, az azonnal és közvetlenül kihat a világ többi részére. Ebből az aspektusból kell vizsgálni, milyen gazdasági következményei lehetnek annak, ki győz majd a november 5-ei elnökválasztáson: Kamala Harris vagy Donald Trump. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A járműipar már rég nem Európa motorja – és nálunk?
Bod Péter Ákos | 2024. október 11. 05:43
A hét hírei között vezető helyen állt, hogy az EU többségi szavazással elfogadta az Európai Bizottság előterjesztésében a kínai elektromos autók importjára kivetett „súlyos büntetővámokat”. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Múló pánik a piacokon, vagy a sebezhetőség jele?
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 16. 05:43
Nagyon ráijesztett a gazdasági szereplőkre a hirtelen jött pénzpiaci válság. Egy hét alatt hatalmas fordulatok következtek be: a japán jegybank váratlan július 31-i kamatemelése nyomán három munkanapon belül a S&P500 index 6 százalékot esett, a Nasdaq100 több mint 8, a Nikkei225 pedig egyenesen 20 százalékot.
Benchmark Bod Péter Ákos: Az orosz és az ukrán gazdaság a háború harmadik évében
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 9. 05:42
Amikor Ukrajna, Oroszország állapota a téma, a világot érthetően elsősorban a háborús fejlemények érdeklik. Ezekhez képest másodlagos, hogy a 2022. februári orosz invázió után hogyan alakul a közvetlenül érintett két ország makrogazdasági pályája. Kevesen gondolták volna (legkevésbé a hadüzenet nélküli frontális támadást elindító orosz politikai és katonai vezetők), hogy így elhúzódik a háború. Most már középtávúnak számító időtartam statisztikai adatait tanulmányozhatjuk.
Benchmark Bod Péter Ákos: Gazdasági ütemvesztés – amit tudunk, és amit sejtünk
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 2. 05:44
Az év második negyedéves gazdasági növekedési teljesítményéről közzétett első KSH-becslés kellemetlen meglepetést okozott, noha az eddig megismert ipari, kiskereskedelmi részadatok alapján már lehetett észlelni, hogy nem húz a gazdaság.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG