Jörg Asmussen, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsa német tagja szerint első ránézésre úgy tűnhet, hogy az euróövezeten kívüli államok most jobban teljesítenek, hiszen gyorsabb a növekedésük, és a közös valuta térségéről nem jelennek meg túl kedvező hírek.
Kiemelte ugyanakkor, hogy az euróövezeti gondok -, így a csökkenő versenyképesség, az instabil költségvetési politika vagy a gyenge bankfelügyelet - nem a közös valuta miatt alakult, hiszen az euró használata miatt nem származott hátránya többek között Észtországnak, Szlovéniának vagy Szlovákiának.
Az euró több előnnyel járhat
A német szakember a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) közép- és kelet-európai vállalatvezetői konferenciáján az euró bevezetésének előnyei között említette, hogy a társuló államok már egy olyan rendszerhez csatlakoznak, amelyben felismerték a hiányosságokat, és jelentős lépéseket tettek a kijavításuk érdekében. "Az új tagállamok csak a nehéz tanulóidőszak előnyeit élvezik majd" - mondta.
Másik előnynek mondta, hogy a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel közös valuta használata - egyebek között - csökkenti a tranzakciós költségeket és eltünteti az árfolyamkockázatot.
Nemzeti gazdaságpolitikával nem megy
Jörg Asmussen előadásában hangsúlyozta, hogy - mint minden közösségnél - az euróövezeti tagság is kötelezettségekkel jár. "A válság során a tagállamok kötelezettségei még világosabbá váltak" - tette hozzá.
A közgazdász szerint a csatlakozni kívánó tagállamoknak egyrészt készen kell állniuk és hajlandónak kell lenniük a csatlakozásra, azaz előtte rögzíteniük kell a társadalmi párbeszédben a monetáris unió feltételeit. Kifejtette: "egy ország nem csatlakozhat az euróövezethez, miközben ugyanazt a kizárólag nemzeti szempontokra építkező gazdaságpolitikát folytatja". Ennek a konszenzusnak az euróövezeti tagság létrejötte előtt kell megszületnie - fogalmazott.
Hosszú távú tervek kellenek
Az EKB igazgatótanácsának tagja szerint ezen kívül a nominális konvergenciafeltételek teljesítése mellett a csatlakozni vágyó országoknak a valutaunión belüli hosszú távú boldogulás alapjait is le kell fektetniük.
Asmussen szerint nem lehetnek olyan munkaerő-piacok, amelyek a kiváltságosokat védik, olyan oktatási rendszer, amely hátráltatja az innovációt, olyan közigazgatás, amely nem képes behajtani az adót, vagy olyan igazságszolgáltatás, amely nem képes a szerződések ésszerű időben belüli érvényesítésére.
| A V-alakú kilábalás azt jelenti, hogy a gazdaság visszaesése után folyamatosan növekszik a gazdaság, így annak mutatója egy "V" betűt ír le. |
Az euróövezeti tagság szempontjából jó gazdaságpolitikára két példát is említett Jörg Asmussen. Lettország belső leértékelése minta lehet számos euróövezeti ország számára - mondta, hozzátéve: a V-alakú kilábalás jelzi, hogy erős társadalmi konszenzus mellett miként lehet kezelni a múlt hibáit. A 2009. évi 18 százalékos gazdasági visszaesés után immár több mint 11 százalékkal nőtt a lett GDP, és a munkanélküliségi ráta is 7 százalékponttal csökkent a válság során tapasztalt csúcshoz képest.
Az EKB igazgatótanácsának tagja szerint Lengyelország példája arra mutat rá, hogy miként lehet elkerülni azt, hogy nehéz helyzetbe kerüljön a gazdaság. "Olyan ország, amely viszonylag stabil makrogazdasági alapokkal rendelkezik, és amelynek az elmúlt években sikerült elkerülnie a recessziót és megőriznie a fenntartható növekedést" - fogalmazott.
Az SZBU szerint magyar katonai hírszerző hálózat működött Kárpátalján, két ügynököt letartóztattak, hazaárulással vádolják őket. 
