A munkahelyteremtés volt a kampány egyik fő témája
Obama az ipar újjászületését tervezi: ennek jegyében 2016-ig egymillió új munkahely létesülne a feldolgozó iparban. Több mint 600 ezer új állás jönne létre a földgázszektor bővítése révén, és ezáltal az ország jobban függetleníthetné magát a külföldi kőolajtól. Ezen felül százezer új állást hoznának létre matematikát és természettudományokat oktató tanárok számára.
A tervek hatalmas beruházásokat irányoznak elő az infrastruktúra területén. Az iraki és afganisztáni csapatok hazahívása nyomán felszabaduló összegek felét utak, hidak, repülőterek és iskolák építésére fordítaná a kormány. Kérdéses viszont, hogy az elnök megkapja-e ehhez a republikánus többségű képviselőház hozzájárulását.
Az adóktól több bevételt remél, amiből lefaragná az államadósságot
A következő tíz éves időszakra Obama úgy számol, hogy több mint négyezer milliárd dollárral faragnák le az államadósságot (amely csaknem 16 ezer milliárd dollárra rúg). Ennek érdekében nem hosszabbítaná meg a magasabb jövedelműek adókedvezményeit, amelyeket még elődje, George W. Bush határozott el. Be akarja zárni az adófizetés elkerülését lehetővé tevő jogi kibúvókat is.
Ezzel párhuzamosan 35-ről 28 százalékra csökkentené az iparűzési adót, miközben megszüntetné azt az adómentességet, amelyet többek között olaj- és gázipari konszernek élveznek. Az elnök felszámolná azoknak a vállalatoknak az adókedvezményeit is, amelyek külföldre telepítik gyártó bázisaikat. Az iraki és afganisztáni csapatkivonás révén felszabaduló pénz másik felét a deficit csökkentésére fordítaná.
Kérdéses, hogy ki lesz a bankelnök
Obama várhatóan harmadik hivatali időt szavaz meg Ben Bernanke bankelnöknek, szakértők azonban arra számítanak, hogy a Princeton Egyetem egykori professzora nyolc nehéz év után nem fog élni a felkínált lehetőséggel. Bernanke megbízatása 2014. január 31-én jár le.
Legesélyesebb utódjának Janet Yellen, a jegybank alelnöke számít. Ő valószínűleg folytatná Bernanke politikáját, amelynek sarkalatos pontja a zéró alapkamat, valamint a gazdaság pénzinjekciókkal való élénkítése mindaddig, amíg a munkaerőpiacon jelentős és tartós javulás nem következik be.
És mi lesz a bankokkal?
Az elnök várhatóan kitart a Wall Street (azaz a pénz- és tőkepiacok) tevékenységének erősebb ellenőrzését célzó irányvonala mellett, amelyre a pénzügyi válság kirobbanása nyomán szánta rá magát. Ennek érdekében meg kell valósítani a 2010-ben elfogadott Frank-Dodd törvény részleteit. Ez a törvény lehetővé teszi a nagy bankok hatalmának megnyirbálását. A bankok feldarabolása elé viszont jelentős akadályokat gördít a jogszabály.
Nagyobb versenyt akar az ingatlanpiacon
Obama segíteni akar a házépítő családok hiteleinek átütemezésében, hogy élhessenek a rendkívül alacsony kamatok nyújtotta lehetőséggel. Ezt azonban ellenzi a két legnagyobb állami ellenőrzésű jelzálog-finanszírozó cég, a Fannie Mae és a Freddie Mac főfelügyelője. Utóbbi nem hajlandó csökkenteni a kamatokat és illetékeket azoknak az esetében, akiknek az adóssága meghaladja ingatlanjuk értékét.
A Fannie Mae és a Freddie Mac piaci részesedése 60 százalék az ingatlanfinanszírozásban. Mind a demokraták, mind a republikánusok nagyobb versenyt akarnak az ingatlanhitelek piacán, ezért a fenti két nagy cég hatalmának megnyirbálására törekednek.
Így lendítené fel a gazdaságot Obama
Az újra elnökké választott Barack Obama a következő négy évben újabb lendületet adna az amerikai gazdaságnak, amelynek fő gondja a lelassult növekedés és a magas munkanélküliség. A brit hírügynökség pontokba szedte azt a receptet, amelynek segítségével Obama új munkahelyeket teremtene, és mérsékelné az államadósságot.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 247,29 pontos, 0,37 százalékos csökkenéssel, 66 129,26 ponton zárt csütörtökön.
