Négy út áll előttünk, de három járhatatlan
A tankönyvek négy megoldást ismernek: a deviza leértékelését, ami itt nem járható út. Lehet csődöt jelenteni és nem visszafizetni az adósságot, de ez sem látszik megvalósíthatónak, az országok túlzottan egymástól függenek, az egyik csődje másokat is csődbe vihet. A harmadik módszer az adósságok elinflálása, amit azonban a Bundesbank hagyományait követő EKB nem enged. A negyedik a versenyképesség növelésének és a megszorításoknak valamilyen kombinációja, ami nagyon fájdalmas lehet.
Hasonló folyamatok zajlanak Romániában, Írországban, Spanyolországban: belső leértékelés, a bérek leszorítása. A költségvetési kiigazítások azonban a választók ellenállását váltják ki, központi témává váltak több országban a választásokon.
Amerikában nyugi van
Az USA-ban sokkal kiegyensúlyozottabb a helyzet, de az őszi választásokig sok változásra már nem lehet számítani. A feltörekvő piacok egésze jól teljesít, a kérdés, hogy Kínában a puha lassulást sikerül-e megvalósítani, vagy kemény landolás lesz, például az ingatlanbuborék kipukkadásával, amely sokak szerint létezik, mások szerint viszont nem. A feltörekvő piacok hatalmas előnye, hogy sokkal alacsonyabb az államadósságuk, mint a fejletteké. Míg az amerikai kamatot már nincsen hová csökkenteni, a feltörekvő piacokon még bőven van ennek tere.
Jó, ha van egy kis nyersanyagja az embernek
Az alapkezelő szerint egy jól kiegyensúlyozott portfólióban a nyersanyagoknak is fontos szerepe van, jól diverzifikálják a portfóliót, terítik a kockázatot. A nyersanyagok kockázata a részvényekéhez hasonlít, egyes években együtt mozognak, más években ellentétesen.
A nyersanyagok vásárlása lehetséges különböző nyersanyagpiaci részvénytársaságok részvényein keresztül, a határidős tőzsdéken is, az utóbbiak azonban inkább nagybefektetőknek vannak kitalálva. A részvénytársaságok pedig egyrészt gyakran lefedezik a nyersanyagárak változását, másrészt sokféle más kockázatot is hordoznak magukban. A kisbefektetők számára a legkönnyebben járható út a befektetési alapokon keresztül kínálkozik.
Egy fecske nem csinál magyar nyarat
A magyar államadósság csökkentéséről rengeteg szó esett tavaly, de lényegében sikertelennek bizonyult, a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások átcsatornázása ellenére is, aminek a forintgyengülés a fő oka. Ha a nyugdíjpénztári pénzektől eltekintünk, akkor a hiány 2011-ben tovább nőtt, ezen próbál most a kormány segíteni.
A növekedésünknek alighanem lőttek
A Széll Kálmán terv 2.0 a szakember szerint túlságosan a bevételek növekedésére koncentrál, a kiadásokhoz alig nyúl, másrészt pedig a növekedésre is rányomja a bélyegét, tovább fékezi majd a gazdaságot. Viszont megnyugtatóan hatott a piacokra, és közelebb hoz bennünket az IMF-megállapodáshoz, a kohéziós alapok szűkítését is nagyobb eséllyel tudjuk elkerülni. Fontos lesz majd a folytatás, nagy kérdés, hogy mi valósul majd meg belőle, hogyan fogadja a tőkepiac és hogyan folynak majd az IMF/EU tárgyalások. Az igazgató szerint piaci finanszírozásra és IMF-hitelkeretre egyaránt szükségünk van.
Az IMF-megállapodás megkötése esetén lenne tere a kamatcsökkentésnek is. Jelenleg a magas infláció miatt erre kicsi esély látszik. Az alapkezelő úgy véli, hogy az év végéig az infláció már nem igazán fog csökkenni, így még az IMF-megállapodás esetén is kicsi a tere a kamatcsökkentésnek, csak óvatos csökkentés várható.
Párizsban pénteken csúcstalálkozót tartottak. 
