IMF: új gazdaságpolitika kell, Brüsszel: a növekedés is fontos

Az IMF szerint mindenképpen új gazdaságpolitikai irányra van szükség Magyarországon a fenntartható költségvetési konszolidációhoz, a növekedés és a bizalom elősegítéséhez, a pénzügyi szektor rendbetételéhez és a strukturális reformok végrehajtásához - közölte a Nemzetközi Valutaalap magyarországi, a négyes cikkely szerinti országlátogatását végző delegációja hétfőn kiadott közleményében.

A delegáció szerint a tavalyi másfél százalékos visszaesés után 2013-ban várhatóan stagnál a magyar GDP. A magyar gazdaság gyenge teljesítménye részben strukturális okokra vezethető vissza, de egyes gazdaságpolitikai intézkedések is hátráltatják a kilábalást - olvasható a közleményben. Hozzáteszik, hogy a jelenleg kialakult kedvező külpiaci helyzet jó alkalom arra, hogy a magyar hatóságok végrehajtsák a szükséges korrekciós intézkedéseket. A jelenleg érvényben lévő gazdaságpolitikát kivetítve a delegáció szerint a következő években várhatóan nő az államháztartási hiány. Az IMF 2013-ban 3,25 százalékos GDP-arányos hiányt vár, és a következő években is 3 százalék feletti deficitre számít.

És mit mond az ugyancsak itt járt brüsszeli küldöttség?

Az Európai Bizottság január közepén itt járt küldöttsége azt javasolja, hogy Magyarország folytassa a pénzügyi konszolidációt, de fordítson nagyobb figyelmet a növekedési potenciál erősítésére. Ezzel együtt szorgalmazták, hogy a kormány a költségvetési intézkedések minőségére is fordítson figyelmet, hogy biztosítható legyen a túlzott hiány korrekciójának fenntarthatósága.

A Bizottság missziója megállapította, hogy Magyarország recesszióban van, melynek tavalyi mértéke a várakozások szerint -1,5 %. A növekedés várhatóan csak lassan tér vissza 2013-tól kezdve, ugyanis a gazdasági kilátások gyengék, tekintettel többek között a történelmileg alacsony szintű beruházási rátára és a hitelezés további összehúzódására. A folyó fizetési mérleg továbbra is többletet fog mutatni, bár ez részben a belföldi kereslet összehúzódását mutatja.

Jó, hogy a magyar kormány a túlzotthiány-eljárás lezárása és az államadósság csökkentése érdekében elkötelezett a fiskális kiigazítás folytatása mellett. Az erőfeszítések első eredményei a 2012-es költségvetési adatokban már látszanak. Ezzel együtt további lépések kellenek, hogy az államháztartási hiány tartósan és kiegyensúlyozott módon a 3 százalékos referenciaérték alatt maradjon. Az intézkedéseknek lehetőség szerint a kiadási oldalra kellene koncentrálniuk.

A Bizottsági küldöttség aggodalmát fejezte ki, mert alacsony Magyarország növekedési potenciálja. Ehhez kapcsolódóan a kormányzat ösztönzést kapott, hogy újragondolja a bevételek növelését célzó közelmúltbeli intézkedéseit (többségében az egyes ágazatokra kivetett adókat), amelyek valószínűleg ártalmasak az üzleti bizalomra, a növekedésre és a foglalkoztatásra, nem csak rövid távon, hanem még inkább közép- és hosszú távon is. Ezzel összefüggésben a küldöttség hangsúlyozta: fontos, hogy javuljanak a bankok működési feltételei, élénküljön a hitelezés, illetve erősödjön a nagyon hiányzó beruházási dinamizmus.

És mit mond minderre a nemzetgazdasági tárca?

Viszonylag szűkszavú kommünikéjük érdemi része így szól: "Az IMF és az Európai Bizottság 2011-es és 2012-es prognózisaihoz képest jelentősen kedvezőbb helyzetben volt a magyar államháztartás: 2011-ben szufficittel zárt, míg 2012-ben az előzetes adatok alapján valószínűsíthető, hogy az uniós módszertan szerinti (eredményszemléletű) GDP-arányos hiány a kormányzati célnak megfelelően, érdemben 3% alatt teljesült. A kormány által megtett lépések nem egyszeri jellegűek (vagyis nem csak egy-egy év gazdálkodását stabilizálják), hanem hosszú távon biztosítják az állami pénzügyek fenntarthatóságát. A hiány 3% alatt tartása folytatódik, mivel Magyarország elkötelezett a túlzottdeficit-eljárás idei lezárása mellett." Ennyi!