A magyar lehetőségek tekintetében leginkább Szlovéniát és Szlovákiát érdemes megvizsgálni, mivel ők szomszédaink, bizonyos mértékig hasonló adottságokkal. Úgy tűnik, hogy Szlovénia esetében kevésbé jelentett sikert a belépés, míg Szlovákia esetében teljes sikerről van szó. Szlovénia a bevezetéskor a legfejlettebb volt a korábbi keleti blokkból, míg Szlovákia a középmezőnyben tartózkodott, ez pont az ellentéte annak a tézisnek, hogy csak az Európai Unió átlagához közelítő szintű gazdasággal érdemes bevezetni az eurót.
Szlovénia
Szlovéniában volt társadalmi támogatottság, de nem volt megfelelő az időzítés. A bevezetés előtt viszonylag magas infláció volt valutaleértékeléssel, ezt rövid idő alatt megszüntették a bevezetés előtt, de ahogy beléptek, felpörgött az ár-, de különösen a béremelkedés, és felborult az egyensúly. Ezt csak belső leértékeléssel, azaz deflációs folyamatokkal, munkabér-csökkentéssel tudták egyensúlyba hozni.
Szlovákia
Szlovákiában a belépés előtt már nem volt érdemi infláció, ugyanakkor a bérek még alacsonyak voltak, az ország gazdasága viszont megfelelő mértékben növekedett. Így a belépés után sem keletkeztek feszültségek, a gazdaság és a termelékenység azóta is szépen nő, egyensúly van. A bérek most erősen növekednek, de nem szakadnak el a realitásoktól, a szlovén szintnél lényegesen alacsonyabbak. A két ország esetében viszont egy véletlen is közrejátszott: Szlovénia 2007-ben vezette be az eurót, így pont utána kapta nyakába a válságot, Szlovákia viszont már az első sokk után, 2009-ben.
Saját feltételeink
Ami a belépési kritériumokat illet, egyrészt vannak a maastrichti kritériumok, másrészt Obláth Gábor szerint van egy saját magunknak felállított kritériumrendszer, aminek ugyancsak meg kellene felelni. Igen lényeges, hogy legyen politikai támogatottság, és legyen a közvéleményben egy általános elfogadottsága a pénzcserének. Nagyon fontos az alacsony inflációs várakozás, de ez most abszolút megvan. Lényeges lenne még, hogy ne egy nagyon erős béremelkedés időszakában történjen meg a dolog, mert ha ez túlfut, akkor már nincs meg a leértékelés eszköze, ennek most pont nem felel meg a helyzet.
Előnyök és hátrányok
Ami az euró bevezetés melletti és vele szembeni érveket illeti, a legfőbb előny a kereskedelem egyszerűsítése, felfutása, valamint az árfolyamkockázat megszűnése. Igen fontos, hogy a gazdaságpolitika fegyelmezett legyen, ugyanis saját valuta nélkül nincs meg a leértékelődés és a saját valutában való eladósodás lehetősége. Ez az eurózóna mai, fegyelmezett formájában akár előnyös is lehet, mert egy erős kontrollt jelent a gazdaságpolitika felett.
Hogy is állunk?
Ami a konkrétumokat illeti: a politika egyelőre nincs elragadtatva az euróbevezetéstől, a lakossági hozzáállás viszont sokkal pozitívabb, mint Csehországban vagy Lengyelországban. A jelenlegi gazdaságpolitika megfelelő, az árfolyam viszonylag stabil, az infláció alacsony, az egyetlen lényeges dolog, hogy a mostani erős bérnövekedés lassuljon le, és ne szaladjon túl a szinten, amit az ország termelékenysége már nem bír el. Ez viszont csak akkor tud bekövetkezni, ha a bérek azon a szinten vannak, ahol már nem keletkezik erős munkaerőhiány az erős elvándorlás miatt. A jelenlegi ütemben ez viszonylag hamar, 2-3 év alatt bekövetkezhet, de közben a béremelkedési várakozásoknak is vissza kell esni.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
