A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Növekedés.hu-n megjelent írásában a "negatív és pozitív töltéssel rendelkező" gazdasági kifejezések - vízió, mérés, életminőség - használatát, illetve hiányát boncolgatja úgy vélve, hogy ezek erősítik vagy gyengítik az ország esélyét a sikerre. Azt írta, "Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel. Ausztria utolérésének szükségességét a politikai vezetők nem fogadják el, bár földrajzilag és történelmileg is kézenfekvő cél volna ez".
Megjegyzi, hogy a hivatalos cél, 2030-ra az EU TOP 5 országába kerülni az élhető ország és a munka terén, nem igazi vízió, mert nem mérhető a cél. "Ha nem mérhető a cél, akkor pedig nem létezik. Versenytársaink mind erős és világos jövőképpel rendelkeznek, nálunk ez hiányzik, ezért a szó töltete és hatása ma nálunk negatív". Hangsúlyozza, ha mérhető minden teljesítmény, akkor mindenről lehet visszajelzés. Matolcsy György szerint ma az állam működése terén a legyengébb a mérés, ezért itt a legalacsonyabb szintű a visszajelzés, és ennek megfelelően a kiigazítás esélye. A gazdaságban az állami beruházások terén különösen gyérnek minősíti a mérést és a visszajelzést. "Miután az állami beruházások révén célozzuk meg a gazdaság újraindítását, sőt a felzárkózást is, ezért ez felmérhetetlen rejtett veszteség" - fogalmazott.
A versenyképesség terén ugyan vannak mérések, de a jegybankelnök kifogásolja, hogy a szerinte a nemzetközi szinten használt, vegyes megbízhatóságú mérések mellett ugyan már az MNB tényekre épülő méréseire is lehetne támaszkodni, de ez nem történik. "Magyarország nem rendelkezik hosszútávú versenyképességi programmal, egy ezt gondozó hatékony intézményi hálóval, valamint egy visszacsatolást is végző, kiigazító döntéshozatallal. Ez a hiány rejtett és erős negatív tényező a fenntartható felzárkózás terén" - írta.
A hazai életminőségi felmérések is ritkák, az ezekre alapuló, a kormányzati, üzleti és családi döntéseknél használható visszajelzések is gyengék Matolcsy György szerint, aki úgy véli, hogy mindez erősen fékezi a magyar fenntartható felzárkózási modell kialakítását, mert Magyarország valódi történelmi esélye nem a GDP terén, hanem az életminőségben rejlik.
Nehezményezi a jegybankelnök azt is, hogy a "fenntartható felzárkózás" szóösszetétel Magyarországon még nem ismert, mivel hiánya - mint írta - önmagában is fékezi mindenki sikerét. Megjegyezte: "ha nincs szó, szómágnes, akkor nem képes megszületni a hozzá tartozó valóság".
2010 és 2019 után ugyan a Trianon utáni 100 év legsikeresebb évtizedét építette fel Magyarország, de voltak sikeresebbek is: a románok, a baltiak és a lengyelek sokkal jobb teljesítményt értek el. "Sőt, mi magunk is voltunk már jobbak. 1998 és 2002 között, öt év alatt 8,8 százalékkal közeledtünk az akkori EU átlaghoz. A legutóbbi tíz év alatt nem egészen 8 százalék volt ugyanez a mutató" - fogalmazott a jegybankelnök. Végezetül leszögezi, hogy "bármilyen furcsa, ebben a szavaknak, szómágneseknek és narratíváknak döntő szerepük van. Hallgassunk hitünk bölcsességére: Kezdetben vala az Ige. "
A dél-ukrajnai Herszon volt a célpont ezúttal. 
