Őrségváltás Kínában! Ízlelgessük az új vezér nevét: Hszi Csi-ping

A Kínai Kommunista Párt 18. kongresszusán több mint 2200 küldött választ majd az egyhetes tanácskozás során új állami- és pártvezetőket. A vörös zászlókkal feldíszített Népi Gyűlés Házában a külső megfigyelők számára legfontosabb esemény a nemzedékváltás lesz a csúcsvezetőségben. Hu Csin-tao jelenlegi pártfőtitkár helyére várhatóan Hszi Csin-ping, a központi bizottság titkárságának vezetője, alelnök kerül. Az új állami vezetők a parlament tavaszi ülésszakán foglalják el az államelnöki, házelnöki, kormányfői és népfrontelnöki pozíciót. Persze Hu Csin-taot sem lökik ki az utcára, még öt évig ő felügyeli majd a több mint kétmilliós kínai hadsereget.

Hu másfél órás beszédben értékelte az 1,3 milliárd lakosú ország társadalmi és gazdasági helyzetét. A kongresszuson egyébként meghatározzák majd Kína fejlődési irányát a következő 5-10 évre. Nem véletlen, hogy két fontos gazdasági iránytű is a KKP kongresszus nyitó napján jelent meg. Most tette közzé a kínai központi bank negyedéves jelentését és a Reform és Fejlődés kínai kutatóintézet előrukkolt egy hosszabbtávú vízióval. Ez utóbbi lényege, hogy a befektetésekre épülő gazdaságról a túlnyomórészt fogyasztás-orientáltra vált át Kína a következő évtizedben, mert ez biztosít stabil gazdasági növekedést.

Merre menjen a kínai gazdaság?

A jelentés szerint a hosszú távú célként kitűzött gazdasági szerkezetátalakítás sikeréhez nem fér kétség. A folyamatot a következő években a nagyarányú városiasodás is segíti majd. Egy korábbi tanulmányában az intézet hangsúlyozta: az elmúlt évtizedekben kezdődött trend folytatódik és 2022-ig várhatóan újabb 400 millió vidéki kínai válik majd városlakóvá, jelentősen fellendítve a belső fogyasztást. Éppen ezért a következő tíz évben is stabil, átlagosan 7-8 százalékos éves gazdasági növekedés várható. A kutatók szerint a befektetések irányán is változtatni kellene, azoknak a közszolgáltatások, így az oktatás, az egészségügy és a közbiztonság felé kellene fokozottabban áramlaniuk.

Irányváltás: külföldi befektetésben kínai a fogyasztás                                     Fotó:  Siklós Lili

A befektetési ráta Kínában továbbra is 40 százalék feletti, szemben a 22 százalék körüli globális átlaggal, a fogyasztási kiadások a GDP mintegy 55 százalékát teszik ki. A lakossági fogyasztás tavaly 16 ezer milliárd jüan (560 ezer milliárd forint) volt, ez 2016-ra 30 ezer milliárd jüanra, 2022-re pedig 50 ezer milliárd jüanra nő a Reform és Fejlődés kutatóintézet szerint. Tíz éven belül a lakossági fogyasztás a GDP 50, a teljes fogyasztási kiadások pedig 60 százalékát teszik majd ki.

Tudja-e tartani Kína a gazdasági növekedés magas ütemét?

A pekingi központi bank szerint a kínai növekedés alapjait semmilyen tényező nem veszélyezteti, a jövőben is stabil és viszonylag gyors bővülés várható, legalábbis a bank most megjelent negyedéves jelentése alapján. A pénzintézet a jövőben is stabil monetáris politikát folytat majd, és a korábbinál is nagyobb figyelmet fordít a  pénzügyi rendszer likviditásának fenntartására és erősítésére. A jelentés alapján az év hátralévő hónapjaiban is folytatódik a harmadik negyedévben tapasztalt gyakorlat, amikor a központi bank többször is rekord mennyiségű pénzt pumpált a gazdaságba, elsősorban az általános bizalom erősítése érdekében, a csökkenő külföldi tőkebeáramlás ellensúlyozására, valamint, hogy megakadályozza a hazai tőke elszivárgását az országból.

Kifőzde a reggeli nyitás előtt Kína keleti részében                                                      Fotó: Siklós Lili

A bank egyik vezetője a kongresszus napján arról beszélt, hogy az ország éves növekedése biztosan eléri,  akár meg is haladhatja a célul kitűzött 7,5 százalékos értéket. Kijelentette: a gazdaság egyre jobb irányba halad, a hitelkereslet erősödik, az inflációs helyzet pedig "nem rossz". A Kínai Statisztikai Hivatal vezetője mindezt alátámasztva azt mondta, hogy adottak a feltételek ahhoz, hogy Kína teljesítse az éves növekedési célokat. A hivatalos adatok szerint a kínai gazdaság éves összehasonlításban 7,4 százalékos növekedést produkált a harmadik negyedévben, az első három negyedévben pedig átlagosan 7,7 százalékos volt a GDP bővülése.

Ünnepi hangulat Kínában?

Hát nem egészen. Bár Az igazi Mao című blog bejegyzése szerint az utcákon lobognak a vörös zászlók, mindenfelé virágból kirakott sarlókalapács látható és a Vörös Hadsereg egyenruhájába öltöztetett kisgyerekek produkálják magukat, azonban fokozták a biztonsági ellenőrzést. Például a taxik hátsó üléseinél leszerelték az ablakemelő karokat, nehogy a Tienanmen tér felé furikázva az óvatlan utasok esetleg nagyobb mennyiségű röplapot szórjanak a téren csellengők közé. Ugyanezért leszedték a pekingi boltok polcairól a pingpong labdákat, nehogy az arra filccel firkálható lázító tartalmú üzeneteket szerte szét dobálják a kínai fővárosban.

Zöld jelzésre várnak a kínai gazdaságban is                                                 Fotó:  Siklós Lili

A kommunikáció modernebb eszköze, az internet sem úszta meg az utóbbi napok óvintézkedéseit. A világ legnagyobb és legdrágább cenzúra projektje, a kínai nagy tűzfal - amely blokkolja például a Facebook, a Youtube, a Twitter és több ezernyi egyéb külföldi weblapot - fokozottabban szűri a webes tartalmat. Emiatt iszonyatosan lelassult a netkapcsolat Kínában.