Rendszeressé válhatnak az egyhetes hőhullámok, pedig még nem tart 1,5 foknál a felmelegedés

Idén augusztusban már 1,65 fokkal haladta meg a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szintet – derült ki a Climate Analytics éghajlattudományi és klímapolitikai intézet szerdán közzétett jelentéséből. A párizsi klímaegyezmény ugyan nem hónapok, hanem húszéves periódusok átlaghőmérsékletére vonatkozik, de az abban szereplő 1,5 fokos küszöb átlépése elkerülhetetlen. A jelentés szerint ezt a határértéket 2030 körül érheti el a bolygó átlagos hőmérséklete.

A hosszútávú globális átlaghőmérséklet már tavaly 1,37 fokkal magasabb volt az iparosodás előtti szintnél, és a kutatók szerint a felmelegedés a legjobb esetben sem fog megállni 1,7 fok alatt. A károsanyag-kibocsátás azonnali csökkenése esetén a 2040-es években tetőzhet ezen a szinten, mielőtt csökkenésnek indul: a legoptimistább forgatókönyv szerint is legalább 37 évig maradhat a határérték felett.

Ha pedig a jelenlegi szinten folytatódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor az évszázad végéig 2,6 fokkal haladhatja meg a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti alapértéket.

Először a kávé drágul, aztán a túlélés lesz a tét

Az idei nyári hőhullámok több mint 50 ezer halálesetet okoztak Európa-szerte. Nyugat-Európában a 2026-os volt minden idők legforróbb (feljegyzett) nyara, a hőhullámok és a szárazság pedig a kontinens nagy részén a jövőben is hatással lehet az élelmiszer- és energiaellátás biztonságára.

A szélsőséges időjárási események 2025 nyarán 43 milliárd euró többletköltséget okoztak az Európai Unióban. A Climate Analytics becslése szerint a kár ennek háromszorosára, 126 milliárd euróra emelkedhet 2029-re. Ennek része az egészségügyi többletköltség, a munkaerő-piaci hatékonyság csökkenése és a megélhetési költségek emelkedése is.

Európára az egyik legnagyobb veszélyt az Atlanti-óceáni Meridionális Áramlási Rendszer (AMOC) lassulása, majd összeomlása jelentheti a következő évtizedekben. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbb azt közölte, hogy a rendszer összeomlása jó eséllyel elkerülhető 2100-ig, de a Climate Analytics kutatói szerint jelentősen alábecsülik ennek a kockázatát. Az áramlás már jelenleg is példátlan mértékben lassul, ami 2,2 fokos felmelegedés esetén – tehát akár 25 éven belül – öngerjesztő és visszafordíthatatlan folyamattá válhat. A lassulást a grönlandi jégtakaró fokozatos olvadása is segíti.

Az AMOC összeomlásának hatásai abban az esetben sem fordíthatók vissza, ha később sikerül visszafordítani a globális felmelegedést. A szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak Európában:

az éghajlat hirtelen lehűlése után az Egyesült Királyságban lehetetlenné válhat a mezőgazdasági termelés, akárcsak a skandináv országokban és Izlandon.

Bár a lehűlés csak az említett térségekre válik jellemzővé, a szélsőséges (magas vagy alacsony) hőmérséklet Európa-szerte károkat okozhat a gazdáknak és a bortermelőknek. Emellett erősítheti a csendes-óceáni vizek felmelegedését, vagyis az El Niño-jelenséget, a több száz millió ember lakta Nyugat-Afrikában pedig több évtizedes szárazságot okozhat.

A klímaváltozás először – és a legnagyobb mértékben – azoknak az országoknak a lakóit érinti, amelyek a legkevésbé járultak hozzá a folyamathoz. Az eleve forró éghajlat, a fejletlenebb egészségügyi rendszer és a kevesebb légkondicionáló miatt a gyakoribb hőhullámok a fejlődő országokban jelentősen csökkenthetik a munkaerő termelékenységét, és ezáltal fékezhetik a gazdasági növekedést. Kínában már érezhetően visszavetették a munkahelyi termelékenységet a hőhullámok az építő- és feldolgozóiparban egyaránt.

Egy nagyobb aszály a globális piacokra is hatással lehet: például a 2023-as brazíliai szárazság után 55 százalékkal emelkedett a kávé világpiaci ára.

Ha a jelenlegi károsanyag-kibocsátási trend folytatódik, a Föld népességének jelentős része rendszeresen tapasztalhat olyan mértékű hőséget és páratartalmat, ami az emberi túlélés határait feszegeti – legalábbis légkondicionáló nélkül. Három fokos felmelegedés esetén a bolygó lakóinak többsége rendszeresen élhet át ilyen hőhullámokat, de már a 2 fokos szint is azt jelenti, hogy a 2020-ban született gyerekek négyötödét példátlan mértékű hőhullámok sújthatják élete során.

30 fok a bolondok napján, egy hétig tartó hőhullámok nyáron

Magyarországon már úgy is egyre gyakrabban dőlnek melegrekordok, hogy a globális átlaghőmérséklet (hosszútávon) még el sem érte a 1,5 fokos küszöböt. 

2024-ben 24 alkalommal született olyan országos napi melegrekord, ami ma is érvényes. Miután februárban hat napon is megdőlt a legmagasabb hőmérséklet rekordja Budapesten, március utolsó napjaiban a fővárosban és országosan is több alkalommal mértek példátlan értéket, április 1-jén pedig Kelebián 30 fok fölé melegedett a levegő hőmérséklete. Az országos napi melegrekord július 9-én, aztán 11-től 16-ig minden nap folyamatosan megdőlt, a hőhullám utolsó napján már 41,6 fokot mértek, szintén Kelebián. 

Az idei évnek még nincs vége, de mind az országos, mind a budapesti abszolút melegrekord megdőlt. Az országos napi maximumhőmérséklet júniusban már 20-án, aztán a hónap utolsó négy napján egyaránt túllépte a korábbi csúcsot: ekkor mértek 42 fokot, amennyit korábban Magyarországon még soha. Budapesten nyolc napi rekordot is regisztráltak augusztusban: 2-6-áig minden nap – ekkor mérték a 41,6 fokos abszolút fővárosi csúcsot –, aztán 11-én, 20-án és 31-én is új napi melegrekord született. 

A jelenlegi trendek alapján fel kell készülni arra, hogy a klímaváltozás hatására Magyarországon is gyakoribbak lehetnek az akár öt-hét napon át 40 fok feletti csúcshőmérséklettel kínzó hőhullámok.

Ugyanakkor Budapesten 2018 februárja óta az év egyik napján sem dőlt meg a leghidegebb hőmérséklet aznapi rekordja. Júniusi napon 1967 óta, decemberi napon pedig 1983 óta egyszer sem mértek hidegrekordot a fővárosban.

A Maldív-szigetek is veszélyben

A globális tengerszint emelkedése a kétszeresére gyorsult az 1990-es évek eleje óta, nagyrészt a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakarók, illetve a gleccserek olvadása miatt. A Climate Analytics legutóbb már évente 4,5 milliméteres emelkedést mért, ami az évszázad végéig évente 1 centiméterre gyorsulhat. A jelenlegi károsanyag-kibocsátás mellett 66 centiméterrel emelkedhet az óceánok szintje 2100-ig, a következő néhány évszázad során pedig akár több méterrel, ha a felmelegedés nem csökken az 1 fokos szint alá. A jégtakarók és gleccserek olvadása csak ebben az esetben állna meg.

A tengerszint-emelkedés által 2050-ig okozott kárt 143,7-197,8 milliárd dollár közé teszi a Climate Analytics. A költségek később exponenciálisan növekedhetnek: a grönlandinál jóval nagyobb kelet-antarktiszi jégtábla olvadása 2-3 fokos felmelegedésnél felgyorsulhat. 

Az OECD becslése szerint a kis szigetországok, mint például a Maldív-szigetek, a Marshall-szigetek, Kiribati vagy Tuvalu évente a GDP 1-9 százalékának megfelelő veszteséget könyvelhetnek el a klímaváltozás hatásai miatt. Az említett országok akár még ebben az évszázadban teljesen lakhatatlanná válhatnak, hosszabb távon pedig az olyan óceánparti nagyvárosok sincsenek biztonságban, mint Rio de Janeiro Brazíliában.

Drága az olaj, csökkenhet a széndioxid-kibocsátás idén

A párizsi klímaegyezmény óta eltelt 11 évben ugyan olcsóbb és versenyképesebb lett a megújuló energia, a globális széndioxid-kibocsátás mégis csak 2020-ban, a lezárások hatására csökkent, a többi évben emelkedett. A Copernicus Intézet kedden közzétett tanulmánya azonban ebben a  tekintetben reménykeltő: eszerint idén minimálisan, 0,4 százalékkal ismét csökkenhet a levegőbe juttatott szén-dioxid mennyisége.

A Climate Analytics felhívja a figyelmet, hogy a következő tíz év politikai döntései határozzák meg az éghajlat alakulását az évszázad többi részére. Ahhoz, hogy 2100-ig visszatérhessen 1,5 fok alá a Föld felmelegedésének mértéke az iparosodás előtti szinthez képest, nem csak a szén-dioxid kibocsátását kell visszafogni: a 2070-es évekig (tehát ötven éven belül) az összes üvegházhatású gáz esetében el kellene érni a nettó zéró kibocsátási értéket. A kutatók szerint a célt a szén, a kőolaj és a földgáz minél hamarabbi kivezetésével, majd a metánkibocsátás drasztikus csökkentésével lehetne elérni.

A fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása túlnyomórészt az energiaiparból és a közúti közlekedésből származik, emellett az építőipar szerepe is jelentős. Az elektromos autók elterjedésével, az új lakásokban a hőszivattyúk használatával, illetve a nap- és szélenergia egyre szélesebb körű felhasználásával jelentősen csökkenhet a globális széndioxid-kibocsátás.

Az ENSZ éves klíma-csúcstalálkozója jelenlegi is tart: a törökországi Antalyában már hétfőn elkezdődött a rendezvény, de a tagállamok vezetői csak szerdától érkeznek a helyszínre. Az idei csúcstalálkozó fő témái között az energiahatékonyság és az elektrifikáció (elektromos áramra átállás a főleg fosszilis energiaforrásokról) felgyorsítása is szerepel. A tavalyi klímacsúcsról készült összefoglalónkat az alábbi cikkre kattintva olvashatják.