„A délnyugati, nyugati határszél és a hegyek kivételével az egész országot lefedi a súlyos vagy extrém aszály” – mondta a Privátbankárnak Pinke Zsolt, az Agrártudományi Kutatóközpont főmunkatársa. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság térképén látható, hogy az extrém szárazság a súlyos aszály által érintett területekkel együtt az ország 75-80 százalékára terjed ki.
Magyarország különösen sérülékeny a szélsőséges időjárással szemben. A hat legnagyobb területen termelt szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, rozs, repce, napraforgó) terméskiesése 1,4 százalékkal vetette vissza a magyar GDP-t 2022-ben. Csak az Európai Unió legnagyobb gabonaexportőrét, Romániát érintette hasonlóan rosszul az aszály.
Jövő héten ismét elérheti a 40 fokot a hőmérséklet Magyarországon, Romániát pedig a jövő hét közepére éri el a hőhullám. Csapadék egyik országban sem várható belátható időn belül. A Duna és a Velencei-tó vízszintje a mérések kezdete óta a legalacsonyabb szintre süllyedt szerdán.
Óriási összegtől eshetnek el a gazdák
A csapadékhiány és az extrém forróság miatt egész Európa gabonatermése tragikusan alacsony ebben az évben. Az Economist kétmilliárd euróra (jelenlegi árfolyamon 725,7 milliárd forintra) becsüli a terméskiesés értékét a kontinensen. Raskó György agrárközgazdász úgy látja, a lap Magyarországra vonatkozó 200 milliárd forintos előrejelzését alulbecsülik, valójában 470-500 milliárd forint veszteségről lehet szó.
Az agrárközgazdász szerint minden idők legalacsonyabb gabonatermése várható ebben az évben Magyarországon: lapunk kérdésére azt válaszolta, nem lesz több 9 millió tonnánál. Pinke azonban azt mondta, a 2022-es aszály erősebb volt, mint az idei.
A magyar búza 45-55 százalékát exportra termelik, további 20-30 százalékát a malomipar és az élelmiszeripar használja fel – tudtuk meg a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkárától, Cseh Tibortól. A kivitel fele hagyományosan Olaszországba kerül, emellett Németország és Ausztria is fontos célország.
A kivitellel számoló gazdák azonban nem örülhetnek.
„Idén 150-160 milliárd forint bevételtől esnek el a búzaexportőrök”
– válaszolta a Privátbankár kérdésére Raskó. A 40 Celsius-fok körüli hőmérséklet és a tartós szárazság hatására a szokásos exportra szánt mennyiség fele termett 2026-ban, kétmillió tonna. Magyarország egészére négymillió tonna búzatermést becsül idén: ez jelentős visszaesés a tavalyi 5,8 millió tonnához képest, az idén vártnál alacsonyabb termés 2010-ben volt utoljára.
A becsléssel Cseh is egyetértett. „Ez óriási visszaesés a korábbi évekhez képest, mindezt úgy, hogy a vetésterület idén jóval nagyobb, 989 ezer hektár volt. Rekordnagyságú területen vetettek őszi búzát” – mondta a Magosz főtitkára.
Az egyre súlyosabb aszály és hőhullámok miatt a korábbi termelési rendszerek gyengébb hozammal működnek, a légköri szárazságon pedig csak enyhíteni tud az öntözés. Az öntözésre berendezett területek mérete Magyarországon jóval az uniós átlag alatt van: a magyar szántóterületek mindössze 3-3,7 százaléka öntözhető, és ott sem mindenhol élnek a lehetőséggel. Az öntözött mezőgazdasági területek összege egyik évben sem érte el a 125 ezer hektárt 2022-ig, tavaly viszont már meghaladta a 146 ezret.
Nincs vízstratégia, likviditási válság jön
Az Orbán-kormány nemzeti vízstratégiája Kvassay Jenő Terv címmel készült el 2017-ben, de Pinke szerint ennek inkább „nesze semmi, fogd meg jól” jellege volt. „A Kvassay Jenő Terv inkább elveket rögzít: érintőlegesen említi a vízvisszatartást, de semmilyen kézzelfogható, számonkérhető célt nem fogalmaz meg” – válaszolta.
Raskó szerint akkora a klímaváltozás mértéke, hogy a régi terveket sutba kell dobni. „Minél előbb legyen vízstratégiája az országnak! Kulcsfontosságú lenne egy átfogó, két évtizeden átívelő nemzeti terv, amihez azonnal hozzálát a kormány. A meglévő csatornahálózatot rehabilitálni kell, új víztározókat kell építeni, a talajszintet pedig szisztematikusan vissza kell tölteni” – sorolta a szükséges lépéseket.
Fotó: MTI / Sóki Tamás
A gabonatermő területek közül Békés megye és az Észak-Alföld régió a legérzékenyebbek a klímaváltozásra: itt esett vissza a legnagyobb mértékben a betakarított termés mennyisége az aszályos években. A Groupama Biztosító is arról számolt be, hogy a legnagyobb mértékű aszálykárt Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből jelentették idén. A Groupamához beérkezett kérelmek összege átlépte az egymilliárd forintot, Raskó már július végén sokmilliárdosra teszi az aszálykárral kapcsolatos bejelentések országos mértékét.
„Általános likviditási válság várható a mezőgazdaságban a következő hat-kilenc hónapban. A tej- és sertéságazat is súlyosan veszteségesen működik országos szinten” – tette hozzá.
Úgy látja, az is rontja Magyarország versenyképességét, hogy Szlovákiában az eurókamat 2 százalék, a magyarországi forintkamat pedig ennek majdnem a háromszorosa. Ráadásul a nagyvonalú, minden gazda számára elérhető földalapú támogatásokat 2028-tól csökkenteni tervezi az Európai Bizottság. „Pontos számok egyelőre nem elérhetők, de
biztos vagyok abban, hogy a következő [2028-2034-es] pénzügyi ciklusban reálértéken 20-25 százalékkal kevesebb földalapú támogatás várható”
– mondta Raskó.
Megint töredékére eshet a magyar kukoricatermés
Az már 2022-ben is kiderült, hogy a kukorica az egyik leginkább klímaérzékeny növény: akkor 2,8 millió tonna alá esett vissza a magyar termésmennyiség, ami kevesebb, mint harmada a 2020-asnak. A szárazság okozta visszaesés az ország legtöbb kukoricát termelő területein, Békés és Hajdú-Bihar megyében volt a legsúlyosabb. 2020-ban 961, illetve 934 ezer tonna kukoricát takarítottak be itt, két évvel később egyaránt 138 ezer tonnánál kevesebbet: akkor a hetedére esett vissza a termés.
„Idén garantáltan importálni fogjuk a kukoricát, mert a termés nem lesz több 3 millió tonnánál. Ez a magyarországi ellátás töredékét fedezi. Mivel a kormány megtiltotta az olcsó ukrajnai gabona behozatalát, ezért lengyel és szlovák kukorica várható. Ezek minőségével nincs semmi probléma, de
a lengyel és a szlovák termelők garantáltan megemelik 5-10 euróval a kukorica [tonnánkénti] árát, mert látják, hogy a magyar felvásárlók úgysem tudnak mit csinálni”
– mondta Raskó.
Hozzátette: az év minden napján működő három nagy etanolgyár (Szabadegyházán, Dunaföldváron és Tiszapüspökiben) összesen 2,6-2,7 millió tonna kukoricát igényel, az import tehát magasabb áron is elkerülhetetlennek tűnik.
Pinke szerint a legkorábbi megbízható előrejelzések kora ősszel, a kukorica aratása után várhatók, de azt elmondta, hogy a gabonák országos termésátlagát jelenleg 4-5 tonnára becsülik hektáronként.
Raskó szerint az olajosmag-termelés is gyengébb lesz a korábbi évekhez viszonyítva. A kukorica mellett a napraforgó is érzékeny a szárazságra, kedvezőbb időjárás mellett ebből éppen a fent említett három észak-alföldi megyében és Békésben terem a legtöbb. Tavaly ez a négy megye adta a magyar napraforgómag-termés 43 százalékát.
Fotó: MTI / Mohai Balázs
Elárasztja Lengyelországot az olcsó ukrán gabona?
A világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre Ukrajna, az ország kivitele a globális kereskedelem több mint felét kiteszi. A világ kukorica-, búza- és árpatermeléséből 10-15 százalék Ukrajna részesedése, tehát a globális gabonakereskedelemnek is meghatározó szereplője.
Az orosz hadsereg múlt héten Ukrajna legfontosabb logisztikai központjára, az Odesszai területen lévő három kikötőre összpontosította támadásait. Az ukrán Agrárpolitikai Minisztérium nem korlátozza a forgalmat, a szállítóhajók tulajdonosai viszont biztonsági okokból nem engedik ezekbe a kikötőkbe a vízi járműveket. Az exportőrök leállították a kikötők felé tartó közúti és vasúti szállítmányokat is, megelőzve ezzel a készlet felhalmozódását.
A blokád napok alatt megbénította az ukrán mezőgazdasági exportot. A gabonakereskedők hiába irányítanák át a hajókat az ukrán-román határon fekvő dunai kikötők felé, az alacsony vízállás miatt azok is korlátozottan használhatók.
Békeidőben az ukrán gabonaexport 90 százaléka a fekete-tengeri folyosón keresztül éri el a célországot, szárazföldön a napraforgóolaj mellett inkább szárnyas húsokat, etil-alkoholt, cukrot és szójalisztet szállítanak. A Spike Brokers nagykereskedő arról számolt be, hogy a legnagyobb szállítmányok három ukrán-lengyel határátkelő mellett a Porubne-Szeretvásár (ukrán-román) és a Csap-Záhony ellenőrzőponton keresztül hagyják el az országot.
A vasúti infrastruktúra kapacitása nem helyettesíti az odesszai kikötőkét, ráadásul a szállítás költsége így sokkal magasabb lenne, ezért a gabonaexportőrök egyelőre kivárnak. A Defence24 elemzése szerint ha egy-két héten belül nem teszik biztonságossá a fekete-tengeri kikötőket, akkor Lengyelországot nagy mennyiségű olcsó ukrán gabona áraszthatja el. A lengyel kormány ugyan megtiltotta a búza, a kukorica, a repce és a napraforgómag importját Ukrajnából, a Defence24 szerint azonban ezt a gyakorlatban nem tartják be, és az országon áthaladó termékek egy része a lengyel piacra kerül.
Mától több adó- és vámszabály változik 
