Vége a magyar burgonyának?

Idén sem kényezteti a Szaharát idéző időjárás a hazai  buronyatermelőket. Pedig az Andokból származó, a magashegyi hűs, csapadékos levegőt kedvelő növény 26-28 Celsius fok fölötti hőmérsékleten „megáll a növésben”. A tartósan negyven fokot meghaladó hőséggel elsivatagosodó Kárpát-medencei klímán tényleg vége a burgonyának?

„Öntözés nélkül már nem versenyképes, de így sem reménytelen a sikeres burgonyatermesztés.”

A szektor jövőjét firtató kérdésünkre így élteti a gazdákban a reményt Szabó Kristóf, az Euro Sol Burgonyakereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Még a nyári estéken is lehűl ugyanis – akár 22 Celsius fokra – a hőmérséklet. A túléléshez azonban az öntözést is fejleszteni kell, mert a csepegtető rendszer önmagában nem képes a hőstresszes növényeket lehűteni.

Ezt, az abszolút melegrekordokat döntögető idei szezon is bizonyítja, amelyben a korai – júniusban beérett – fajták ugyan még viszonylag jól teljesítettek, de ebben az évben a burgonya összességében kevés és rövidebb ideig tárolható gumót kötött. Pedig hektáronként legalább negyven tonnás hozam fedezi csak az öntözéssel hektáronként már több millió forintos termelési költséget, amelyen már ott spórolnak a gazdák, ahol csak tudnak. A hatalmas veszteségeket okozó tavalyi piaci krízis után ezért jelentősen csökkent itthon a vetőburgonya vásárlása is.

Tavaly Európa-szerte olyan sok burgonya termett, hogy padlót fogtak az árak. Donald Trump vámháborúja tovább fokozta a piaci feszültséget. A burgonyára és a feldolgozott termékek importjára is megemelt amerikai vámok miatt az uniós feldolgozóipar takaréklángon üzemelt. Feltorlódtak az eladatlan készletek.

A tavalyi burgonyakrízis nem múlt el nyomtalanul. „A chipsgyárak és a keményítőüzemek EU-szerte még most sem dolgoznak teljes kapacitással, és nagyon olcsón akarják megvásárolni az alapanyagot, de a termelők már nem adják ennyiért” – magyarázza a cégvezető. Fokozza feszülséget, hogy egy veszélyes, nálunk is megjelent növénybetegség: a stolbur fitoplazma elterjedése fenyegeti az EU-t. 

Még nincs hatékony védekezés

Ez hazánkban már évtizedek óta jelen van, de az étkezési burgonya esetében „csak” a termést csökkenti a vetőburgonyával nem terjedő kór. A feldolgozóipari fajtákban, különösen a chips-alapanyagban azonban súlyos sütési gondokat okozhat. Ez a betakarított gumókon külsőre nem is látható kórokozó belül üvegessé teszi a gumót, amitől rossz lesz a chips „sütési képe”. Ezzel a fitoplazma a feldolgozóknak akkora károkat okozhat, hogy messze elkerülik a fertőzött térségeket. Magyarország esetében megoldást jelenthetnek az igen korai chips-fajták (például a Madison) ültetése, ami még a károsító nagy mértékű elterjedése előtt betakarítható, így az ipari alapanyagban jelentősen kisebb lesz a kár esélye.

A klímaváltozás szorításában a hazai termelőknek a lehető legrosszabbkor jött ez az újabb kihívás. A hagyományos étkezési burgonya termesztését a nyári sivatagi forróságtól csökkenő hozamok, a megugrott költségek, a szigorú uniós növényvédelmi előírások egyre jobban ellehetetlenítik. A még jól fizető korai burgonya piacát pedig már a tömeges import és a túltermelés veszélyezteti.

Sok gazdálkodó ezért a „chipsnek való” ipari burgonya kiszámíthatóbbnak tűnő, akár többéves szerződéseken alapuló biztonságosabb termesztését választotta. Ehhez jó lehetőséget kínált a Bayer Construct romániai leányvállalatának pár éve átadott székelyföldi chips-gyára.

Újabb reménysugárt jelentett a gazdáknak Szijjártó Péter – akkori külgazdasági és külügyminiszter – még a választások előtti bejelentése, hogy egy külföldi befektető hamarosan új chipsüzemet épít Magyarországon. Eszerint a Sugo FOOD Kft. több mint 17 milliárd forintos beruházással Baján létesít feldolgozót, de nem tudni, hogy e tervből lesz-e valami. Termelői körökből úgy tudjuk, hogy jelentős állami támogatásra számítva egy belga cég fontolgatta a beruházást. A projekt vezetője sem magyar, hanem szerbiai és más ex-jugoszláviai gazdákra építette volna az alapanyag-ellátást.

Új fordulatot ígér a térségi feldolgozásában az a 150 ezer tonna kapacitású chips-üzem is, amelyet Ukrajnában – a magyar határ közelében – építenek, és amely jövőre kezdi meg a termelést. „Ukrajnában mi nem tudunk labdába rúgni! Egy EU-n kívüli, ukrán üzem számára semmilyen uniós áru nem lehet versenyképes piaci alapon! Ráadásul a saját termesztésükből bőségesen el tudják látni magukat” – oszlatja el a magyar gazdák illúzióit az ügyvezető. A szomszédban ugyanis egyenlőre nemcsak a klíma, hanem a talaj jobb a burgonyának, így – a drágán teljesíthető uniós zöld előírások nélkül – sokkal olcsóbb a termelés.

Végleg felhagynak a termeléssel

Olyan tömegesen hagynak fel a hazai termelők a burgonyával, hogy egy év alatt 30-50  százalékkal csökkent a vetőburgonya értékesítése. Erről számolt be Szabó Kristóf, az Euro Sol Burgonyakereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Az étkezési burgonya termőterülete a tavalyi 6400 hektárról így idén már ötezer hektár alá csökkent. Vannak gazdák, akik a tavalyi hatalmas veszteségük után csak átmenetileg szüneteltetik a termelést, de sokan végleg abbahagyták. Még a speciális betakarító gépeiket is eladják. „Már csak a bolondok csinálják, akik azt hiszik, ma is meg tudnak élni a burgonyából!” Így véli egy hajdúsági nagygazdaság vezetője, aki pár éve végleg leszámolt ezzel a növénnyel. Ugyan a korai szedésű burgonya még lehet nyereséges, de szerinte a többi (a közép- és kései érésű étkezési, illetve az ipari burgonya) „meghalt”. Ezért csökkent az 1997-es 64 ezer hektárról az ezelőtti tizedére.