Ezt a két megyét érintette legsúlyosabban a földeket letaroló aszály

A búzatermés a tíz évvel ezelőtt átlagosnak számító mennyiséghez képest 20 százalékkal, a kukoricáé 80 százalékkal lehet kevesebb idén – írja a G7. Eközben az ágazatban a költségek emelkedtek, a termelői árak viszont a 6-7 évvel ezelőtti szinten ragadtak, a jövedelmezőség így visszaesett. Két fontos alágazatban, a tejiparban és a sertéstenyésztésben egyaránt tartós világpiaci túlkínálat alakult ki, a felvásárlási átlagárak ezért 25–35 százalék között csökkentek egyetlen év alatt.

A magyar mezőgazdasági társas vállalkozások vesztesége összesítve elérheti az 500-600 milliárd forintot 2026-ban a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) becslése szerint. A számolásban nincsenek benne az egyéni vállalkozók (mert náluk a nyereséget a saját maguknak kifizetett bérként lehet értelmezni) és az őstermelők (mert náluk csak adóalap képződik, az eredmény hagyományos értelemben véve nem mutatható ki).

Az agrárvállalkozások jelentős része mára felélte korábbi tartalékait, ezért komoly pénzügyi problémák elé néz, ha a MOSZ becslései helyesnek bizonyulnak. Még a jobb helyzetben lévő vállalkozások többsége sem tud beruházásokban gondolkodni, az ágazatba érkező támogatások most már gyakran a korábban felvett hitelek törlesztésére vagy a veszteségek enyhítésére mennek el, fejlesztések nélkül azonban nem lehet hosszabb távon talpon maradni.

A klímaváltozás a vártnál jóval gyorsabban alakítja át az országban a növénytermesztés és az állattenyésztés feltételeit. Míg 2022-ben az akkori nagy aszályt egy átlagosan húszévente előforduló extrém eseménynek tartották, a mostani előrejelzések szerint a kifejezetten vízhiányos állapot új normaként marad meg. Különösen rossz helyzetben vannak a Csongrád-Csanád és Békés megyei agrárvállalkozások, mert ezen a területen 2023 kivételével már hat éve folyamatosan súlyos aszály van, és az emiatt keletkező veszteségeket a kárpótlás és a támogatás nem tudja ellentételezni.

Raskó György agrárközgazdásszal a Magyarországot letaroló szárazság mellett arról is beszélgettünk a Klasszis Podcastben, lehetne-e belföldi kivit vagy pisztáciát termesztetni.