A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a kormánynak címzett levelében sürgős beavatkozást látna szükségesnek Záhony térségében, aminek a legfontosabb pontja egy új államközi megállapodás lenne Magyarország és Ukrajna között. „Teljesen új alapokra kell helyezni a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat” – mondta el laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu kérdésére Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára.
Fotó: DepositPhotos.com
Magyarországra Ukrajna irányából az idei év első öt hónapjában naponta átlagosan 55 gabonát szállító vasúti kocsi érkezett, ami éves szinten csaknem 20 ezer vasúti kocsit, nagyságrendileg 1,3–1,4 millió tonna árut jelent.
Bár ez jelentős forgalomnak tűnik, valójában az elmúlt évtizedekben folyamatosan zsugorodott a piac: az 1980-as években a záhonyi átrakókörzet éves forgalma még elérte a 18–20 millió tonnát. A 2000-es évek elejére ez évi 3–3,5 millió tonnás mennyiségre csökkent.
Még nagyobb baj, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után az ukrán fél európai uniós pénzből felújította a normál nyomtávú vasúti pályáit, illetve az agrártermékek átrakására szolgáló központjait.
Az Orbán-kormány alatt jellemző hűvös, sokszor ellenséges magyar–ukrán viszony úgy csapódott le a térségben, hogy az agrártermékek átrakása sok esetben már Ukrajnában megtörténik, így a Magyarországra érkező forgalom jelentős része normál nyomtávú vasúti kocsikban lépi át a határt.
Emiatt a magyar oldalon egyre kevesebb átrakási, raktározási és kapcsolódó logisztikai munka keletkezik. Pedig az igazi nyereséget ezek a plusz szolgáltatások adják.
A teljes cikkből kiderül, hogyan zuhant be a Záhony térségében működő, vasúti árufuvarozásban és logisztikában működő cégek eredménye az elmúlt években. De arról is olvashatnak, hogy a kormányban mely tárcák foglalkozhatnak kiemelten a kérdéssel.
2,5 százalékos eséssel zárt a bankpapír. 
