Bajban a csemegekukorica: arat a hőség és az aszály

Pár éve kevesen gondolták volna, hogy a klímaváltozás miatt hamarosan veszélybe kerül Magyarország csemegekukorica-nagyhatalmi státusza. Pedig 2020-ban a több mint 38 ezer hektáros hazai vetésterülettel – Franciaországgal vetélkedve – európai csemegekukorica-nagyhatalomnak számítottunk.

Azóta azonban csaknem megfeleződött a termőterület. Az Agrárközgazdasági Intézet májusi adatai szerint az idén már csak alig több mint 21 ezer hektáron terveztek csemegekukoricát termeszteni, és még nem tudni, ebből mennyi valósut meg. Félő, hogy tovább csökkent a terület.

Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Privátbankár kérdésére elmondta: az aszály nehezíti a termelők dolgát. Bár a hazai termőterület négyötöde öntözött, de a korai csemegekukoricát még helyenként (különösen a korai fővetést) öntözés nélkül termelik.

Ezt a korai állományt azonban a „38-40 Celsius-fokos hőség – öntözés nélkül – ki fogja nyírni, ami nem javítja a termelők kedvét” – előlegezte meg az elnök. 

Piaci krízis

Egy korábbi piaci krízis miatt a  gazdák eddig sem voltak derűsek. A feldolgozók, a konzervgyárak ugyanis – a magas gabona- és olajnövényárak miatt – 2023-ban rekordmagasra, kilónként több mint száz forintra emelték a csemegekukorica felvásárlási árát, hogy legyen elég alapanyaguk. Az áremelés abban az évben ugyan extraprofitot hozott a termelőknek, de úgy megdrágította a magyar fagyasztott és konzerv csemegekukorica-termékeket, hogy azokat a vásárlók nemcsak itthon, hanem EU-szerte az olcsóbb lengyel és kínai portékára cserélték. A feldolgozók csak évek alatt tudtak megszabadulni a készlettől, és a piacvesztés, a rossz jövedelmezőség miatt máig nem tudták mindezt teljesen kiheverni.

A piaci krízis hatására újra mélybe zuhant a csemegekukorica hazai felvásárlási ára. Az idén még a tavalyinál is kevesebbet, kilónként mindössze 70-75 forintot fizetnek a beszállított termésért, pedig annak költsége, kockázata duplája a takarmánykukoricáénak.

A jelenlegi felvásárlási árakkal így hektáronként csak 18 tonna hozam felett nyereséges a termesztés, pedig ezt itthon sokfelé öntözéssel sem tudják elérni. A KSH adatai szerint tavaly alig haladta meg a tizenkét tonnát az országos termésátlag.

“Gyakorlatilag már csak a termeléshez kötött támogatás jelenti a gazdálkodóknak a jövedelmet, ez nem ösztönöz a termesztésre" – utalt a szakember a hajdan virágzó ágazat  zsugorodására.

Úgy véli, hogy az elmúlt két-három rossz év ellenére újra megerősödhet a szektor, bár ehhez, mint mondta, nincs sok eszköz a kezükben. “Ez a piacon, meg a klímán múlik és versenyezni kell!” – fogalmazott az elnök.

Ez azt is jelenti, hogy a termelők körében gyorsul a koncentráció. Aki  nagy hozamokkal, hatékonyan gazdálkodik, az talpon marad, de ez függ az üzemmérettől és az öntözéstől is. A betakarítás, szállítás nagy költségei is a nagyobb üzemméret felé nyomják a termelést.

Harc a feldolgozókkal?

A szektor jövője azonban mindenekelőtt a termékpálya szereplőinek összefogásán múlik. Ha akadozik a hazai termelés, a fagyasztott és konzerv készterméket könnyen importálhatják a kereskedelmi láncok.

Ezért a szakmaközi szervezet az ágazati együttműködés erősítésére próbálja összehangolni a termelési, a feldolgozási és a kereskedelmi érdekeket. Ezt szolgálta a tavaszi csemegekukorica-zöldborsó, iparinövény konferencia is.

Az egyensúlyt azonban nehéz létrehozni az elnök szerint, mert az a nemzetközi piaci viszonyoktól is függ.

“Régebben kezdtük, profik vagyunk benne”

Érdekesség, hogy miközben a légköri aszály és a hőstressz miatt  itthon vészesen csökken a termőképesség és a hozam, Lengyelországban egyre jobb a klíma a csemegekukorica-termesztéshez. Tavaly egy év alatt negyedével növekedett a vetésterület.

A lengyel termelési boommal olyan mértékben nő az export, hogy az hamarosan veszélyeztetheti Magyarország “csemegekukorica-nagyhatalmi pozícióját", főleg akkor, ha termesztéstechnológiában is leköröznek minket.

Apáti Ferenc azonban még nem tart ettől. “Mi sokkal régebben kezdtük ezt a szakmát, profik vagyunk benne. A franciák mellett mi vagyunk a legnagyobb európai termelők. A klímaváltozás azonban olyan külső változás, amiről a magyar termelő nem tehet, és amit csak korlátosan tud befolyásolni, alkalmazkodni ellenben kénytelenek vagyunk hozzá” – szögezte le a FruitVeB elnöke.

Áfacsökkentéssel a feketekereskedelem ellen 
A hazai zöldség-gyümölcspiac negyedét, de egyes termékek esetében akár negyven százalékát érintheti a feketekereskedelem. Az áfakulcs öt százalékra mérséklésével azonban ki lehetne fehéríteni az ágazatot, csökkenteni lehetne a feketepiac arányát. mondta Dr. Apáti Ferenc korábban az InfoRádió Aréna című műsorában.