Pár éve kevesen gondolták volna, hogy a klímaváltozás miatt hamarosan veszélybe kerül Magyarország csemegekukorica-nagyhatalmi státusza. Pedig 2020-ban a több mint 38 ezer hektáros hazai vetésterülettel – Franciaországgal vetélkedve – európai csemegekukorica-nagyhatalomnak számítottunk.
Azóta azonban csaknem megfeleződött a termőterület. Az Agrárközgazdasági Intézet májusi adatai szerint az idén már csak alig több mint 21 ezer hektáron terveztek csemegekukoricát termeszteni, és még nem tudni, ebből mennyi valósut meg. Félő, hogy tovább csökkent a terület.
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Privátbankár kérdésére elmondta: az aszály nehezíti a termelők dolgát. Bár a hazai termőterület négyötöde öntözött, de a korai csemegekukoricát még helyenként (különösen a korai fővetést) öntözés nélkül termelik.
Ezt a korai állományt azonban a „38-40 Celsius-fokos hőség – öntözés nélkül – ki fogja nyírni, ami nem javítja a termelők kedvét” – előlegezte meg az elnök.
Fotó: DepositPhotos.com
Piaci krízis
Egy korábbi piaci krízis miatt a gazdák eddig sem voltak derűsek. A feldolgozók, a konzervgyárak ugyanis – a magas gabona- és olajnövényárak miatt – 2023-ban rekordmagasra, kilónként több mint száz forintra emelték a csemegekukorica felvásárlási árát, hogy legyen elég alapanyaguk. Az áremelés abban az évben ugyan extraprofitot hozott a termelőknek, de úgy megdrágította a magyar fagyasztott és konzerv csemegekukorica-termékeket, hogy azokat a vásárlók nemcsak itthon, hanem EU-szerte az olcsóbb lengyel és kínai portékára cserélték. A feldolgozók csak évek alatt tudtak megszabadulni a készlettől, és a piacvesztés, a rossz jövedelmezőség miatt máig nem tudták mindezt teljesen kiheverni.
A piaci krízis hatására újra mélybe zuhant a csemegekukorica hazai felvásárlási ára. Az idén még a tavalyinál is kevesebbet, kilónként mindössze 70-75 forintot fizetnek a beszállított termésért, pedig annak költsége, kockázata duplája a takarmánykukoricáénak.
A jelenlegi felvásárlási árakkal így hektáronként csak 18 tonna hozam felett nyereséges a termesztés, pedig ezt itthon sokfelé öntözéssel sem tudják elérni. A KSH adatai szerint tavaly alig haladta meg a tizenkét tonnát az országos termésátlag.
“Gyakorlatilag már csak a termeléshez kötött támogatás jelenti a gazdálkodóknak a jövedelmet, ez nem ösztönöz a termesztésre" – utalt a szakember a hajdan virágzó ágazat zsugorodására.
Úgy véli, hogy az elmúlt két-három rossz év ellenére újra megerősödhet a szektor, bár ehhez, mint mondta, nincs sok eszköz a kezükben. “Ez a piacon, meg a klímán múlik és versenyezni kell!” – fogalmazott az elnök.
Ez azt is jelenti, hogy a termelők körében gyorsul a koncentráció. Aki nagy hozamokkal, hatékonyan gazdálkodik, az talpon marad, de ez függ az üzemmérettől és az öntözéstől is. A betakarítás, szállítás nagy költségei is a nagyobb üzemméret felé nyomják a termelést.
Harc a feldolgozókkal?
A szektor jövője azonban mindenekelőtt a termékpálya szereplőinek összefogásán múlik. Ha akadozik a hazai termelés, a fagyasztott és konzerv készterméket könnyen importálhatják a kereskedelmi láncok.
Ezért a szakmaközi szervezet az ágazati együttműködés erősítésére próbálja összehangolni a termelési, a feldolgozási és a kereskedelmi érdekeket. Ezt szolgálta a tavaszi csemegekukorica-zöldborsó, iparinövény konferencia is.
Az egyensúlyt azonban nehéz létrehozni az elnök szerint, mert az a nemzetközi piaci viszonyoktól is függ.
“Régebben kezdtük, profik vagyunk benne”
Érdekesség, hogy miközben a légköri aszály és a hőstressz miatt itthon vészesen csökken a termőképesség és a hozam, Lengyelországban egyre jobb a klíma a csemegekukorica-termesztéshez. Tavaly egy év alatt negyedével növekedett a vetésterület.
A lengyel termelési boommal olyan mértékben nő az export, hogy az hamarosan veszélyeztetheti Magyarország “csemegekukorica-nagyhatalmi pozícióját", főleg akkor, ha termesztéstechnológiában is leköröznek minket.
Apáti Ferenc azonban még nem tart ettől. “Mi sokkal régebben kezdtük ezt a szakmát, profik vagyunk benne. A franciák mellett mi vagyunk a legnagyobb európai termelők. A klímaváltozás azonban olyan külső változás, amiről a magyar termelő nem tehet, és amit csak korlátosan tud befolyásolni, alkalmazkodni ellenben kénytelenek vagyunk hozzá” – szögezte le a FruitVeB elnöke.
Áfacsökkentéssel a feketekereskedelem ellen
A hazai zöldség-gyümölcspiac negyedét, de egyes termékek esetében akár negyven százalékát érintheti a feketekereskedelem. Az áfakulcs öt százalékra mérséklésével azonban ki lehetne fehéríteni az ágazatot, csökkenteni lehetne a feketepiac arányát. mondta Dr. Apáti Ferenc korábban az InfoRádió Aréna című műsorában.
Vagy olyan megállapodás születik Iránnal, amely lehetővé teszi az ország újjáépítését, vagy „gyorsan megsemmisítem az Iráni Iszlám Köztársaságot”, mondta. 
