Újra itt a kínzó kérdés: mi lesz veled, forint?

Szerdán az euró árfolyama rövid időre 370 forint fölé ment, amire nem volt példa egészen április 10-e, a választások előtti péntek óta. Az idei forintcsúcs, azaz az euró mélypontja egyébként június 16-án volt 348,55 forinton, aminél a mostani 371,63 forintos lokális csúcs 6,6 százalékkal van feljebb – ami egyébként jelentős, de nem számít kiugróan hatalmas árkülönbségnek a devizapiacon.

Ám kétségtelenül forintgyengülési tendencia látszik kirajzolódni a grafikonokon a nyár elejéhez képest. Ahhoz képest viszont nem, hogy például a tavalyi évet 384 körül zárta az euró, az Irán elleni támadás nyomán pedig a 400-at is súrolta márciusban.

Iskolapélda a forint mozgása

A forint mostani mozgása egyébként egyáltalán nem meglepő, mondhatni a tankönyveknek megfelelő. Az iskolapéldák szerint ugyanis amikor egy országban csökkentik a kamatokat, az általában gyengíti az adott ország valutáját. Pontosabban a piacon kialakult kamatszint számít, illetve a rövid futamidejű állampapírok hozamszintje a másodlagos piacon, amit össze kell vetni más országok kamataival, illetve kötvényhozamaival is.

Amikor a más országokhoz képest vett kamatfelárunk, hozamtöbbletünk csökken, akkor az gyengíti a nemzeti valutát, amikor pedig nő, az erősíti.

Ezért van az, hogy a jegybankok kamatemeléssel próbálják megvédeni a valutájukat, ha az túlságosan gyengülne (például Törökországban és sok más feltörekvő országban), illetve kamatcsökkentéssel próbálják előidézni a gyengülését, ha túlságosan erősnek találják (mint Svájcban).

A piac megelőlegezi

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatvágásai, amelyekből már volt három ezen a nyáron (háromszor –0,25 százalékpont csökkentés) tehát alapvetően gyengítik a forintot, mert különösen a rövid futamidejű állampapírok hozama viszonylag jól követi a jegybanki irányadó kamatot. Most például az alapkamat 5,5 százalék, a három hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyek irányadó hozama (referenciahozama) pedig 5,16 százalék.

Azért alacsonyabb az alapkamatnál, mert a piac a következő hónapokban még további kamatcsökkentésekkel számol, és ez beépült az árfolyamokba. Nemcsak maguk az események okoznak tehát változást a piaci árfolyamokban, hanem már az előzetes várakozások is. (Lehet, hogy a mostani forintgyengülés valójában már az októberre és novemberre várt kamatcsökkentésekre adott előzetes reakció – legalábbis részben.)

Nőttek az európai kötvényhozamok

Emellett az említett kamatkülönbség-egyenletnek van egy másik része is, a többi ország hozamszintje. Az utóbbi időben például a vártnál valamivel magasabb inflációs adatok érkeztek Európából, Németországból, és a sajtóban felmerültek olyan aggodalmak is, amelyek a francia állam eladósodottságával kapcsolatosak.

Így ezek alighanem az európai kötvények hozamszintjét is emelték. Eközben az amerikai kötvények hozama is emelkedett, sok éves csúcsok közelében mozgott az utóbbi időben. (Olyannyira, hogy az amerikai Pénzügyminisztérium egy kötvénycsere-akcióval be is avatkozik a folyamatba a napokban.)

Fontos döntések közelednek

Akkor nincs itt semmi látnivaló a forinttal kapcsolatban? Azért ennyire nem egyszerű a kérdés, hiszen vannak itt hosszú távú megfontolások is. Egyrészt az országba majd várhatóan beáramló eurómilliárdok, amelyek mindenképpen forinterősítő hatással bírnak majd. Másrészt pedig előbb-utóbb elkészül a jövő évi költségvetés, amitől sok minden függ. De vélhetően az is befolyásolja majd az árfolyamot, hogy az idei költségvetést mennyire tudja még kordában tartani a kormány.

Emellett számítanak azok a várakozások is, hogy az eurót végre bevezetnék az országban. Ez pedig szintén a forintot komolyan erősítő tényező már a választások óta. Összességében tehát egy sok ismeretlenes egyenlettel állunk szemben.

Megjött a viharos szeptember

Ezenkívül a szeptember egy eléggé volatilis, tehát nagy árfolyammozgásokat hozó hónapnak számít a tőkepiacokon, így aztán az sem lenne meglepő, ha az euró/forint innét visszafordulna, és ismét megnézné a 360, esetleg a 350 forint körüli szinteket. Ugyanakkor az sem lenne különösebben megdöbbentő, ha további gyengülés következne be.

Könnyen lehet, hogy egy darabig a határozott irány nélküli csapkodás lesz a jellemző széles sávban, és majd csak utólag lehet rekonstruálni, hogy tulajdonképpen mi is az új irány.

A forint és a földgázár

A következő ábrán szépen látszik, hogy a forint árfolyama mennyire nem független az energiahordozók árától, különösen a földgázétól. Amikor február végén Izrael és az Egyesült Államok megtámadták Iránt, együtt szárnyalt a gáz ára és az euró forintárfolyama. Áprilisban pedig valószínűleg nem csak a választás miatt erősödött a forint, hanem azért is, mert a földgáz ára hirtelen alacsonyabb pályára került.

Az utóbbi hetekben, hónapokban a földgáz árának emelkedésével párhuzamosan drágult az euró is. Valószínűleg nem minden időszakban, de egyes periódusokban szoros az összefüggés a két mutató között, hiszen az ország gazdasági helyzetén sokat javít vagy ront, hogy a földgáz ára alacsony vagy magas.

Az energiahordozók beszerzéséhez ténylegesen devizát is kell váltani. Így érthető, hogy a közel-keleti konfliktus újbóli fellángolása, a múlt hét végi harci cselekmények, az amerikai-iráni tárgyalások megrekedése közvetve a forintot is gyengíthette.

A mérföldkövek sem segítenek

Kedden áttörte az EURHUF a választások óta lokális tetőnek számító 367,6-os szintet, és egyből az erős ellenállásnak számító 371,5 környékére emelkedett, amely egyrészt a 200 napos mozgóátlag, másrészt a választások után hagyott „rés” alsó éle is egyben. Ilyen értelemben erős ellenállási szintnek számít – írta Miró József, az Erste-csoport vezető elemzője.

Az emelkedő hozamok a háborús helyzet eszkalációjával karöltve csökkentik a kockázatvállalási kedvet, amely általában a magyar eszközöknek, s így a forintnak sem kedvez. Még akkor sem, ha hétfőn kiderült, hogy mind a 127 mérföldkövet teljesítette az új kormány, azaz elhárult minden akadály, hogy a negyedik negyedéveben meginduljon a mintegy tízmilliárd eurós kifizetés a helyreállítási alapból.

Ezt ugyanis várta a piac, ebben semmi meglepetés sincs.

A helyzet rossz, de nem végzetes

Viszont abban már igen, hogy a földgázárak megint elszálltak. Ha októberig, a fűtési szezon kezdetéig a szokásos hatmilliárd köbméterre töltik fel a gáztárolókat Magyarországon, akkor a jelenlegi árak mellett hozzávetőlegesen 1,5 milliárd euróba, vagyis mintegy 700 millió euróval többe kerülhet a betárolás, mint alacsonyabb gázárak mellett került volna.

A növekvő energiaárak, ha így maradnak, negatívan hatnak a folyó fizetési mérlegre, s ezen keresztül a forint árfolyamára is – írta az elemző.

Ugyanakkor a helyzet jelen pillanatban nem annyira végzetes, mint 2022-ben volt. Mivel az unió mostanra jelentősen növelte a cseppfolyósított földgáz (LNG) beszállítási kapacitást, és a vezetékes összeköttetések jelentős része is kiépült, ezért nagy valószínűséggel a négy évvel ezelőttihez hasonló ársokkra nem kell számítani. Ugyanakkor az EU gáztárolóinak töltöttsége elmarad a sokéves átlagtól és a sokéves minimumtól is.

Vagyis borítékolható az elmúlt években megszokottnál magasabb ár.

Erről itt írtunk részletesebben:

Az atomfegyver ijesztette meg a forintot?

Más geopolitikai fejlemények is mozgatják az árfolyamot. Még csak 363 forintot kellett adni egy euróért, amikor a Concorde Értékpapír Zrt. podcastját felvették, a forint pedig akkoriban először erősödött. Ennek oka szerintük az volt, hogy „az MNB belengette” az inflációs cél csökkentését, akár két százalékra is, ami az EKB céljával egyezik meg. Ez azt sugallná a piacnak, hogy a kamatvágási ciklus nem lesz annyira gyors vagy intenzív, tehát a jelenlegi reálkamat tovább magasan fog maradni.

Aztán jött egy szomorú hír, ami arról szólt, hogy az orosz vezetés eszkalációs opciókon gondolkodik, és vannak olyan illetékesek, akik még a taktikai atomfegyvert is bevetnék Ukrajnával szemben. Bár erre az esély a podcast szerint továbbra is nagyon kicsi, de

amikor ilyen címeket látsz, akkor nem a kelet-európai eszközöket akarod preferálni, főleg akkor, hogyha tőkeáttételes long pozícióban ülsz egy devizában – hangzott el.

Forinthozamok a dollár szintjén?

Ha a befektetők a globális piacon kockáztatni akarnak, akkor egyébként nem is kell már olyan messze menniük, mint Kelet-Közép-Európa. Ott van például az Egyesült Államok, ahol az államadósság lassan kezelhetetlen mértékűvé dagad, a kamatkiadások óriásira nőttek. Az állampapírok hozamai, legalábbis a hosszabbaknál, lassan elérik a magyar szintet. Emiatt az amerikai dollár jövője is kérdéses.

Egy tízéves amerikai állampapír hozama jelenleg 4,8, míg a magyaré 5,7 százalék éves szinten, lassan összeérnek. Vajon melyik befektetés lenne kockázatosabb: évi öt százalékos hozammal amerikai állampapírt venni, vagy ugyanekkora hozammal magyart? – merülhet fel a jövőben a kérdés. A magyar eszközöket pedig olcsóbban kapják meg a külföldiek, ha a forint gyengül, tehát jobban megéri itt befektetni. Talán ez is benne van a mostani forintgyengülésben.