A kitörési pontok (lékek) keresésekor rendre találkozunk a cirokkal, mint a kukorica alternatívájával, „a jövő gabonájával”, amely „szárazságtűrő, jó alkalmazkodóképességgel rendelkező” kultúra. Nézzük, ezek mennyire igazak! Valójában mekkora a potenciál a növényben?
Éppen egy éve rendezték meg a negyedik európai cirokkongresszust, 2025 októberében, Budapesten. A kongresszus központi üzenete az volt, hogy a cirok az európai mezőgazdaság egyik stratégiai növényévé válhat a klímaváltozás, a vízhiány és a takarmány-alapanyagok ellátási bizonytalanságai miatt. Ráadásul, a szakértők abban is egyetértettek, hogy a magyar agrárium a jövőben kulcsszerepet tölthet be az európai ciroktermesztés, -felhasználás és -feldolgozás fejlődésében. Valóban?
Nemzetközi háttér
A világ ciroktermelése mintegy 60 millió tonna évente, aminek 12-15 százaléka fordul meg a világpiacon. A legnagyobb termelői az amerikai kontinensen találhatóak: USA (17,6 százalék), Brazília (11,1 százalék).
Forrás: USDA
A nemzetközi cirokpiac egyik legfontosabb sajátossága az importkereslet koncentráltsága. Kína a világ cirokimportjának meghatározó részét adja, ezért vásárlásainak változása közvetlenül befolyásolja az amerikai és közvetve az európai árszinteket. Az amerikai kínálat eközben szűkül, a 2026/27-es amerikai ciroktermés az előrejelzés szerint 35 százalékkal maradhat el az előző évitől, az amerikai készlet/felhasználás arány pedig 7 százalékra csökkenhet.
Forrás: USDA
Az áremelkedési lehetőséget ugyanakkor korlátozza az exportverseny erősödése. Brazília nagyobb volumenben jelent meg a kínai piacon, és az ország 2026/27-es cirokexportjára vonatkozó előrejelzést 0,3 millió tonnával emelték. Ez azt jelenti, hogy a szűkülő amerikai kínálat önmagában nem feltétlenül okoz tartós nemzetközi áremelkedést, ha a brazil vagy ausztrál kínálat részben pótolni tudja a kieső mennyiséget.
Rétegnövény vagy alternatíva?
Az Európai Unióban a cirok továbbra is rétegnövénynek számít, termelése elsősorban Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Magyarországon és Romániában koncentrálódik. A növény iránti érdeklődést a gyakoribb aszályok, a kukoricatermesztés növekvő kockázata és a cirok kedvezőbb vízhasznosítása támogatja. A termelés és a felhasználás ugyanakkor területileg nem esik teljesen egybe, ezért az Unión belüli kereskedelemnek is jelentős szerepe van.
Forrás: USDA
Annak ellenére, hogy mindenki erről beszél, a cirok klímaalkalmazkodási előnye önmagában még nem elegendő a termőterület tartós növekedéséhez. A cirok adottságai alapján akár a klímaváltozáshoz alkalmazkodó európai növénytermesztés egyik nyertese lehetne. A valóság azonban ennél összetettebb. Miközben a gyakoribb aszályok és a kukorica növekvő termelési kockázata a cirok felé tereli a figyelmet, a gazdálkodók vetési döntéseit rövid távon továbbra is a jövedelmezőség és az értékesítés biztonsága határozza meg.
Forrás: KSH
Határtalan szerelem?
A szemescirok vetésterülete az évek során látványos bővülésen ment keresztül, főként, hogy múltja is van a növénynek. Míg 2016-ban 4 ezer hektáron termelték, 2025-ben átlépte a 42 ezres határt is. Az AKI legfrissebb tájékoztatása alapján idén egy fokkal visszább kapcsoltak a gazdák, körülbelül 31 ezer hektárt vetettek be a növénnyel. Látszólag az árak és a csapadékhiány nem csak a termésátlagot, hanem a termelési kedvet is visszaveti.
Leginkább takarmány
Nem meglepő módon, a cirok leginkább takarmányozásra kerül. A szemes a baromfifélék, csirke, kacsa etetésében, a nedves a sertéstartásban, a takarmánycirok pedig a marháknál lelt leginkább piacra. De, mint manapság mindennel, ezzel a növénnyel is találkozunk az emberi táplálkozásban: liszt, whisky, sör és tészta is készül belőle. (Afrikában és Ázsiában alapélelmiszer.) Ezek aránya azonban nem éri el a termelés tizedét. Így itthon a kukoricához igazodik az ára.
A 2025-ben a vetési célú cirokmag a teljes import körülbelül 50,7 százalékát képviselte. A maradék 1 241 tonna nem vetési célú cirokmag volt, amely elsősorban takarmányozási, élelmiszeripari vagy egyéb felhasználásra kerülhetett. Az adatok tehát arra utalnak, hogy a magyar behozatalban az árucirok mellett a fajta- és hibridellátásnak is jelentős szerepe van.
A magyar cirokpiac egyik lényeges sajátossága, hogy a termelés számottevő része külpiacon talál vevőre. A hozzávetőleg 140–145 ezer tonnás hazai kibocsátásból mintegy 48 ezer tonna került exportra, ami a termelés mintegy harmadának felel meg. Ez arra is rámutat, hogy a hazai takarmányipari és élelmiszeripari kereslet még nem képes a teljes árumennyiséget felszívni, illetve más gátjai is vannak.
Kilátások
- Az alappálya így a következő időszakban inkább stabil vagy mérsékelten erősödő cirokárat valószínűsít. Jelentősebb árnövekedés akkor következhet be, ha a csökkenő amerikai kínálat erős kínai importkereslettel és feszesebb kukoricapiaccal párosul. Gyenge kínai vásárlások és növekvő dél-amerikai export mellett viszont az árak emelkedési tere korlátozott maradhat.
- A cirok fundamentumai jobbak, mint 2026 tavaszán látszottak, mert az amerikai termés és készlet erősen szűkül. Ennek ellenére nem számítanék önálló „cirokár-robbanásra”, hacsak Kína nem tér vissza nagy volumenű vásárlóként. Magyarországon a cirok ára várhatóan továbbra is a takarmánykukorica árát követi, általában annak közelében, esetenként kisebb diszkonttal vagy prémium minőség és biztos felvevőpiac esetén mérsékelt felárral.
- A cirok várhatóan nem váltja le a kukoricát a magyar vetésszerkezetben, de bizonyos termőhelyeken és gazdaságoknak annak fontos kiegészítője lehet.
- A gyakorlatban a szemescirok tesztüzemi szinten van: a legtöbben még csak próbálkoznak vele. A cirok energiatartalma megközelíti a kukoricáét, lassú felszívódású, ugyanúgy ki van téve a nyári melegnek, a beltartalma gyengébb, mint a kukoricáé. A legnagyobb probléma viszont az vele, hogy apró szemű és vastag héjú, ezért a darálása drágább, mint a gabonának. Emiatt a nagyobb feldolgozói energiaigény miatt drágább a feldolgozás. A saját takarmányozási felhasználásban is a daráló beszerzési igénye okozhat vonakodást.
- A szemes mellett terjednek a nagy zöldtömeget adó silócirkok (jellemzően marhák tömegtakarmánya) és a cirok-szudánifű hibridek, amelyeket legeltetésre, zöldetetésre, szenázs- és szilázskészítésre egyaránt használnak, de van cukor-, seprű és energiacirok is.
- A cirok terjedése lassú, áttörésre sem számítunk. Ennek hátterében az értéklánc szervezettségének hiánya, az inhomogén felkészültség áll elsősorban. De ne feledjük, ez is tavaszi növény, szóval az aszály és a vízhiány rendre nyomás alatt tartja termelési képességeit.
A cikk az Erste Befektetési Zrt. oldalán jelent meg.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
