„Tízezer ügyfelünk van a vállalati szegmensben, így első kézből halljuk a vállalatokat érintő legfontosabb problémákat. Április 13-a (a Tisza Párt választási győzelmének másnapja) óta az eurócsatlakozás kérdése nagyon erősen foglalkoztatja őket” – kezdte a UniCredit megbízásából a Scale Research által végzett kutatás ismertetését Toldi Balázs, a bank vállalati üzletágának vezetője.
A felmérés a mikro-, kis- és középvállalkozások euróbevezetéssel kapcsolatos attitűdjére volt kíváncsi (összesen 904 társas vállalkozást kérdeztek meg), ami a 2027-es költségvetés és a kormány hosszabb távú hiánypályacsökkentési terve alapján egyre inkább kézzelfogható valósággá válik. A Kármán András pénzügyminiszter által bemutatott pályáról bővebben ebben a cikkben írtunk:
Toldi Balázs hozzátette, hogy a velük kapcsolatban lévő cégek többsége, 51 százaléka a 2032-es, 35 százalékuk pedig a 2033-as csatlakozási dátumot tartja reálisnak. Ehhez egy 2029-es vagy 2030-as ERM II-es csatlakozás (ami az euró bevezetésének előszobája és a hazai deviza árfolyamának egy szűk sávban történő rögzítését írja elő) tűnik ideálisnak.
Kétharmados többség
A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a hazai kkv-k kétharmada, 67 százaléka kifejezetten támogatja az euró bevezetését, és mindössze 15 százalékuk elutasító a közös európai fizetőeszközzel kapcsolatban.
Fotó: UniCredit Bank
A bizonytalan vagy neutrális cégek tábora 18 százalékra tehető. A mikrovállalkozásoknál nagyjából hasonló az arány: 65 százalék a támogató, 17 százalék az ellenző.
„Az euró bevezetése lehet a legfontosabb gazdasági változás az életünkben a 2004-es európai uniós csatlakozásunk óta. Azért is indítottuk el ezt a kutatást, mert a cégeknek most még van idejük a felkészülésre. Ezt a munkát el is kell kezdeniük, hiszen bár most még távolinak tűnik a csatlakozás, de az átállás szempontjából, ha egy cég stratégiai működését kell megváltoztatni, akkor ez egyáltalán nem sok idő”
– tette hozzá Toldi Balázs, kiemelve azt is, hogy a cégek körében jelenleg tapasztalt félelmek és bizonytalanságok is teljesen jogosak.
A legnagyobb félelmek
Nagyjából 5-6 évvel az esetleges tényleges eurócsatlakozás és 3-4 évvel az ERM II rendszerbe lépés előtt a magyar cégek számára a várható piaci átalakulást érintő bizonytalanságok jelentik a legnagyobb félelmet. Viszont a UniCredit más piacain, például az eurót 2023-ban bevezető Horvátországban vagy a 2026-ban az euróövezetbe belépő Bulgáriában a tapasztalatok azt mutatják, hogy ahogy közeledik a csatlakozás dátuma, úgy kerekednek felül az átállással járó technikai kockázatokkal kapcsolatos félelmek. Tehát a számlázás, a könyvelés vagy az informatikai rendszerek átállítása, ami önmagában könnyebben megugorható kihívás, mint a felkészülés a piaci folyamatokra.
Fotó: UniCredit Bank
Jelenleg az erősödő (akár külföldi) verseny és az esetlegesen növekvő bérigények állnak a kockázati lista első helyén. Ezek a félelmek az euróban jegyzett értékesítési árak könnyebb összehasonlíthatóságára, transzparenssé válására vezethetők vissza, és az ipari, építőipari cégeknél különösen erősen jelennek meg.
A legnagyobb piaci félelmek listáján a harmadik helyen a cégek gyengülő alkupozícióját, a negyediken pedig az áremelkedést, a „felfelé kerekítést” találjuk.
Igaz, a felmérésben megadott összesen 15 kockázat mindegyike meglehetősen sűrűn fordult elő a válaszokban: az első helyen 37 százalékkal végzett az „erősödő verseny”, míg az utolsón 28 százalékkal az „árváltozások kommunikálása”.
A legfontosabb választóvonal
„Az euró bevezetésével kapcsolatban most még bizonytalan cégek a megfelelő tájékoztatással könnyen a pozitív szegmensbe tolhatók. A vállalatok lelkesedése megvan, de a felkészültségükben még van hová fejlődniük” – vette át a szót Abonyi Zsolt, a Scale Research ügyfélkapcsolati igazgatója.
A felkészültség és a tájékozottság márpedig kulcsfontosságú. Sőt, ez a faktor számít jelenleg a legerősebb választóvonalnak abból a szempontból, hogy melyik cég támogatja vagy inkább ellenzi az euró bevezetését. Még annál is hangsúlyosabb szempont, mint hogy az adott vállalat mekkora arányban végez exporttevékenységet vagy keletkezik árbevétele euróban.
A magukat tájékozottnak tartó kis- és középvállalkozások körében 84 százalékos, míg a nem tájékozott cégeknél mindössze 31 százalékos az euró támogatottsága.
Azok a vezetők, akik tettek vagy terveznek valamilyen lépést tenni az euró bevezetése érdekében (például akár fedezeti ügyleteket kötöttek vagy terveznek kötni az árfolyamingadozások kivédésére), 89 százalékban vannak amellett, hogy Magyarországon is a közös európai valutával fizessünk. A legkevésbé tájékozott vezetőknek ugyanakkor mindössze a 18 százaléka szeretné, hogy megvalósuljon a magyar euró.
„Ha tudom, hogy mire kell készülnöm, tudom, hogy az euró használata mivel jár, akkor a bizalom is erősebb. Az információhiány viszont felerősíti a félelmeket és a bizalmat is csökkenti”
– tette hozzá ifj. Becsey Zsolt, a UniCredit Bank vezető közgazdásza.
Az elemző szeptemberben a Klasszis Podcast vendége volt, ahol a magyar gazdaság átalakulásáról és az euró bevezetéséről is kérdeztük. A műsort itt nézhetik, hallgathatják vissza:
Kire számítanak a cégek a felkészülésben?
A kkv-k az euró bevezetésével kapcsolatban elsősorban a kormánytól és a Pénzügyminisztériumtól várják a hiteles tájékoztatást (58 százalékuk), majd a számlavezető bank és a könyvelő következik. A mikrovállalatoknál is ez a top 3.
„Az euró bevezetése egy történelmi pillanat lehet, a cégek felkészítésében pedig a bankoknak is nagyon komoly felelősségük van”
– summázta az eredményeket Toldi Balázs. Szerinte a cégeknek első lépésként, még az ERM II-es csatlakozás előtt érdemes lehet olyan struktúrákat kialakítaniuk, amelyekben egy szakember segítségével lefixálják az árfolyamot, fedezeti ügyleteket vezetnek be.
Bár az ilyen típusú termékek népszerűsége növekszik, a kkv-szektor még nem annyira ismeri ezeket a konstrukciókat. Ráadásul „kicsit félnek is tőle, hogy lefedezik az árfolyamot, ami végül számukra kedvezőtlen irányba mozdul el” – magyarázta Toldi Balázs. Így jelenleg tíz cégből egy vagy kettő él fedezeti eszközökkel a kkv-szegmensben. „Pedig a fedezeti pozíciók arányának növekedése a magyar cégek körében a forint volatilitását is csökkenthetné” – tette hozzá ifj. Becsey Zsolt.
Nem is a túl erős forint az igazi baj
Apropó, volatilitás! Bár az elmúlt bő egy évben sok exportáló cég panaszkodott arra, hogy számukra már „túl erős” lett a forint, ami az euróban keletkező bevételek forintba történő átváltásakor rontja az eredményüket vagy a versenypozíciójukat, az árfolyam ingadozása valójában lényegesen nagyobb kihívást jelent.
A megkérdezett kkv-k 44 százalékának a működését erőteljesen befolyásolja a forint euróval szembeni volatilitása. A forint gyengülése 42 százalékuknál, erősödése pedig mindössze 27 százalékuknál jelent terhet az üzletmenetre nézve. A mikrovállalkozásoknál csak 18 százalékra tehető ez az arány, ami jórészt azzal magyarázható, hogy a legkisebb cégeknek kisebb az eurós kitettsége.
Fotó: UniCredit Bank
A kkv-knál viszont ez egyáltalán nem elhanyagolható. Sőt, a 65 százalékuk már jelenleg is végez valamilyen eurós tranzakciót, vagyis jelen van az euró a mindennapi üzleti folyamataikban. A könyvelés viszont a döntő többségnél (89 százaléknál) természetesen még forintban zajlik.
Nincs egyértelműen ideális árfolyam
A háttérbeszélgetésen az is elhangzott, hogy a cégeknek még nincs kikristályosodott véleményük azzal kapcsolatban, hogy milyen forint-euró átváltási árfolyammal lenne érdemes belépni az ERM II rendszerbe. A kkv-k 57 százaléka nem adott meg ilyen értéket.
Azoknál a cégeknél, amelyek konkrét árfolyamot mondtak, az átlagos ideális szint 356,6 forint, míg a medián a 360-as euróárfolyam. A mikrocégek erősebb forinttal lépnének be az ERM II-be, a medián náluk 350 forint.
Szintén érdekes megállapítása a kutatásnak, hogy míg a megkérdezett kkv-k kétharmada támogatja az eurócsatlakozást, addig rövid távon, az átállást követő 1-2 évben mindössze 36 százalékuk számít arra, hogy kifejezett előnyökkel járhat a közös pénznem bevezetése. Hosszabb, 3-5 éves időtávon viszont már 64 százalékra ugrik ez az arány.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a kormány helyesen jár el, amikor a gazdaságpolitikában egyre inkább a piaci kamatokat hagyja érvényesülni. Ezek a várakozások szerint az eurókonvergenciával egyre kedvezőbb feltételeket jelenthetnek majd a cégek számára.
„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérései szerint nem a kamat a legmeghatározóbb szempont a cégek beruházásainál, fejlesztéseinél, hanem sokkal inkább a külső kockázatok, gazdaságpolitikai bizonytalanságok. Az elmúlt évek támogatott hiteleitől nem lett termelékenyebb a hazai kkv-szektor”
– tette hozzá ifj. Becsey Zsolt.
Azt is megjegyezte, hogy a problémákat az euró sem oldaná meg egy csapásra. „Bár a közös valuta megszüntetné például a forint és az euró közötti árfolyamkockázatot, de önmagában a termelékenységi vagy versenyképességi problémákat nem oldaná meg” – fogalmazott az UniCredit vezető közgazdásza.
Jutottak valamire Abu-Dzabiban? 
