A magyar gazdaság termelékenysége akkor zárkózhat föl az európai szintre, ha tartósan magas növekedési ütemet ér el.

Orbán Viktor rádióinterjújában hivatkozott Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnökének régóta várt jelentésére. Egy évvel ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kérte fel a korábbi olasz miniszterelnököt, hogy vizsgálja meg Európa versenyképességének kérdését. Draghi tabudöntögető jelentést tett az asztalra. Arról írt, amit a magyar miniszterelnök is mondott: Európa lelassult. Ő viszont a megoldásra is kitért.

Miért alacsony Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelékenysége, hogyan járul ehhez hozzá a rossz hazai és az uniós támogatási rendszer, és európai összevetésben miért negatív csúcstartó a magyar élelmiszer-infláció? A természeti kincseivel ilyen rosszul sáfárkodó ország alig van még egy a világon! Interjú Raskó György agrárközgazdásszal.

A hazai gazdaságpolitika az aktuális nehézségekkel van elfoglalva, miközben a hosszútávú fejlődés miatt óriási jelentősége lenne a gazdaság és társadalmi modernizációnak. Bod Péter Ákos, aktuális írásában azt elemzi, hogyan áll Magyarország ezen a téren.

A járvány – szomorúan kell elismernünk – egyáltalán nem múlt el, noha az európai gazdaságok zöme, és köztük a mienk is mostanra visszajutott a válság előtti kibocsátási szintre. Ebből azonban nem következik, hogy tartalmilag is ott lennénk, ahol a folyamatok megszakadtak 2020 kora tavaszán. Csupán statisztikai értelemben, és nagyon aggregált, általános mutatók szerint mondható ki a visszakapaszkodás, helyreállítás bekövetkezése.

Veszített termelőképességéből a főváros az országos átlaghoz képest, igaz, a rendkívül magas, 222,2 százalékos szintről olvadt az előny 105,9 százalékra.

A magyar gazdasági növekedés 2013 óta töretlen, de csak arra elég, hogy ne szakadjunk le még jobban a többi visegrádi gazdaságtól. A háttérben a rendkívül gyenge munkatermelékenység áll - mi lehet az oka annak, hogy a magyar gazdaság ebben ilyen mértékben elmaradt a többi országtól? Kónya István cikke a Benchmark című sorozatunkban.

A Debrecenben megtartott közgazdász-vándorgyűlés gazdaságpolitikai szekciójában a magyar gazdaság növekedési lehetőségeiről, a felzárkózásról esett szó. A munkaerő-bővülésre alapuló növekedés lehetőségei lassan kifogynak, át kell állni a termelékenység növekedésére, melyben döntő szerep hárul a kkv-szektorra.

Két német kutatóintézet szerint az idősebbek munkateljesítménye a nyugdíjkorhatár felé közeledve nem romlik, inkább átalakul. A szakmai és élettapasztalat alkalmasabbá teszi őket csoportmunkára és bonyolultabb feladatok megoldására, míg a fiatalok gyorsaságban tarolnak. Senkit sem kellene leírni, csak oda kell figyelni, kinek milyen munkát érdemes végeznie.

Mostanában minden a béremelkedések nagy vagy kevéssé nagy mértékéről szól, mindenesetre az utóbbi időben az erős munkaerőhiány felgyorsította az ütemet. A kérdés az, hogy mindez meddig mehet így, és egy érdekes elemzés alapján úgy tűnik, hogy akár tovább is, mint eddig feltételeztük. Lássuk az újabb felzárkózási modellt.

Gyengült a régió országainak produktivitási potenciálja – derül ki a KPMG friss nemzetközi összehasonlításából. A listán Magyarország jelenleg az 53., míg egy évvel korábban a 48. helyen szerepelt. A magyar termelékenységnél csak a görögök és a románok tudnak gyengébbet felmutatni az egész EU-ban.

Férfiak, figyelem! A termékenység is rámehet, ha megfertőződünk.

Ha tényleg fel akarunk zárkózni, muszáj javítanunk a magyar kkv-k termelékenységén.

Az utóbbi időben a Portfolio.hu hasábjain több elemzés látott napvilágot, hogy miért is töredéke a hazai nettó átlagbér az osztráknak. Most mi is megvizsgáljuk a kérdést, de azt is megnézzük, miért jóval alacsonyabbak béreink a portugálnál és a görögnél, sőt, a csehnél és a szlováknál?

A cél a kkv-szegmens megerősítése, versenyképességének növelése az exportban. Ehhez a finanszírozási problémák enyhítésével és kiszámítható makrogazdasági környezet megteremtésével járul hozzá az MNB – mondta el Nagy Márton ügyvezető igazgató a Privátbankár Versenyképesség 2014 konferenciáján.

A volt gazdasági miniszter kiemelte: 2001-ben Magyarország a 29. volt a versenyképességi listán, most a 63. Szerinte az üzleti szférában van a remény.

Ma már bizonyított tény, hogy a munkahelyi stressz betegít, rosszul hat a termelékenységre, a morálra és a lojalitásra. A főnökök nagyon sokat tehetnek azért, hogy ne mondják fel az alkalmazottak idegei a szolgálatot.

Önmagában nem attól lesz sikeres egy vállalat, hogy exportál; a külföldi tulajdonú cégek termelékenysége sokkal magasabb, mint a magyaroké. Amit a forintgyengülésen megnyertek az exportáló vállalatok, nem hatékonyságnövelésre fordították.

A vártnál nagyobb mértékben javult a második negyedévben az USA-ban a termelékenység a mezőgazdaságon kívüli ágazatokban - legalábbis a most közölt előzetes számítások szerint.

A munkahelyi hatékonyság visszaesésének egyik legalapvetőbb oka az alattomos stressz és az ezzel összefüggő betegségek. A termelékenység visszaesésének és a beteg munkavállalóknak anyagi vonzatai is vannak, a termelékenység csökkenése évi 136 milliárd euróra rúg Európában. A megoldást a munkahelyi egészségfejlesztés jelentheti, amely a dolgozók hatékonyságát is növeli.

A vártnál kevésbé erősödött a termelékenység az amerikai gazdaságban. Egy másik hír szerint viszont a várakozásoknál többen kezdtek dolgozni a magánszektorban.