Tényleg lelassult Európa? Mario Draghi szerint igen.

Miért alacsony Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelékenysége, hogyan járul ehhez hozzá a rossz hazai és az uniós támogatási rendszer, és európai összevetésben miért negatív csúcstartó a magyar élelmiszer-infláció? A természeti kincseivel ilyen rosszul sáfárkodó ország alig van még egy a világon! Interjú Raskó György agrárközgazdásszal.

A hazai gazdaságpolitika az aktuális nehézségekkel van elfoglalva, miközben a hosszútávú fejlődés miatt óriási jelentősége lenne a gazdaság és társadalmi modernizációnak. Bod Péter Ákos, aktuális írásában azt elemzi, hogyan áll Magyarország ezen a téren.

A járvány – szomorúan kell elismernünk – egyáltalán nem múlt el, noha az európai gazdaságok zöme, és köztük a mienk is mostanra visszajutott a válság előtti kibocsátási szintre. Ebből azonban nem következik, hogy tartalmilag is ott lennénk, ahol a folyamatok megszakadtak 2020 kora tavaszán. Csupán statisztikai értelemben, és nagyon aggregált, általános mutatók szerint mondható ki a visszakapaszkodás, helyreállítás bekövetkezése.

Veszített termelőképességéből a főváros az országos átlaghoz képest, igaz, a rendkívül magas, 222,2 százalékos szintről olvadt az előny 105,9 százalékra.

A magyar gazdasági növekedés 2013 óta töretlen, de csak arra elég, hogy ne szakadjunk le még jobban a többi visegrádi gazdaságtól. A háttérben a rendkívül gyenge munkatermelékenység áll - mi lehet az oka annak, hogy a magyar gazdaság ebben ilyen mértékben elmaradt a többi országtól? Kónya István cikke a Benchmark című sorozatunkban.

A Debrecenben megtartott közgazdász-vándorgyűlés gazdaságpolitikai szekciójában a magyar gazdaság növekedési lehetőségeiről, a felzárkózásról esett szó. A munkaerő-bővülésre alapuló növekedés lehetőségei lassan kifogynak, át kell állni a termelékenység növekedésére, melyben döntő szerep hárul a kkv-szektorra.

Két német kutatóintézet szerint az idősebbek munkateljesítménye a nyugdíjkorhatár felé közeledve nem romlik, inkább átalakul. A szakmai és élettapasztalat alkalmasabbá teszi őket csoportmunkára és bonyolultabb feladatok megoldására, míg a fiatalok gyorsaságban tarolnak. Senkit sem kellene leírni, csak oda kell figyelni, kinek milyen munkát érdemes végeznie.

Mostanában minden a béremelkedések nagy vagy kevéssé nagy mértékéről szól, mindenesetre az utóbbi időben az erős munkaerőhiány felgyorsította az ütemet. A kérdés az, hogy mindez meddig mehet így, és egy érdekes elemzés alapján úgy tűnik, hogy akár tovább is, mint eddig feltételeztük. Lássuk az újabb felzárkózási modellt.

Gyengült a régió országainak produktivitási potenciálja – derül ki a KPMG friss nemzetközi összehasonlításából. A listán Magyarország jelenleg az 53., míg egy évvel korábban a 48. helyen szerepelt. A magyar termelékenységnél csak a görögök és a románok tudnak gyengébbet felmutatni az egész EU-ban.

Férfiak, figyelem! A termékenység is rámehet, ha megfertőződünk.

Ha tényleg fel akarunk zárkózni, muszáj javítanunk a magyar kkv-k termelékenységén.

Az utóbbi időben a Portfolio.hu hasábjain több elemzés látott napvilágot, hogy miért is töredéke a hazai nettó átlagbér az osztráknak. Most mi is megvizsgáljuk a kérdést, de azt is megnézzük, miért jóval alacsonyabbak béreink a portugálnál és a görögnél, sőt, a csehnél és a szlováknál?

A cél a kkv-szegmens megerősítése, versenyképességének növelése az exportban. Ehhez a finanszírozási problémák enyhítésével és kiszámítható makrogazdasági környezet megteremtésével járul hozzá az MNB – mondta el Nagy Márton ügyvezető igazgató a Privátbankár Versenyképesség 2014 konferenciáján.

A volt gazdasági miniszter kiemelte: 2001-ben Magyarország a 29. volt a versenyképességi listán, most a 63. Szerinte az üzleti szférában van a remény.

Ma már bizonyított tény, hogy a munkahelyi stressz betegít, rosszul hat a termelékenységre, a morálra és a lojalitásra. A főnökök nagyon sokat tehetnek azért, hogy ne mondják fel az alkalmazottak idegei a szolgálatot.

Önmagában nem attól lesz sikeres egy vállalat, hogy exportál; a külföldi tulajdonú cégek termelékenysége sokkal magasabb, mint a magyaroké. Amit a forintgyengülésen megnyertek az exportáló vállalatok, nem hatékonyságnövelésre fordították.

A vártnál nagyobb mértékben javult a második negyedévben az USA-ban a termelékenység a mezőgazdaságon kívüli ágazatokban - legalábbis a most közölt előzetes számítások szerint.

A munkahelyi hatékonyság visszaesésének egyik legalapvetőbb oka az alattomos stressz és az ezzel összefüggő betegségek. A termelékenység visszaesésének és a beteg munkavállalóknak anyagi vonzatai is vannak, a termelékenység csökkenése évi 136 milliárd euróra rúg Európában. A megoldást a munkahelyi egészségfejlesztés jelentheti, amely a dolgozók hatékonyságát is növeli.

A vártnál kevésbé erősödött a termelékenység az amerikai gazdaságban. Egy másik hír szerint viszont a várakozásoknál többen kezdtek dolgozni a magánszektorban.