Egy tőkében és természeti erőforrásokban relatíve kevésbé ellátott gazdaságban az exportszektor teljesítménye határozza meg a felzárkózás esélyeit. A fenntartható növekedési pályához, az adósságterhek csökkentéséhez is erre van szükség, az export egy eladósodott ország kilábalásának esélye – mondta el Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója a Privátbankár Versenyképesség 2014 konferenciáján.
Export, export, export
Exportpiaci részesedésünk a 2000-es évek közepéig gyorsan bővült, majd már a pénzügyi válság előtt megállt és csökkenni kezdett. Tavaly újra elkezdett növekedni, persze kérdés, ez mennyire lesz tartós – tette hozzá. Az ország legnagyobb problémája a válság előtt az ikerdeficit volt, azaz az államháztartás és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya.
|
| Nagy Márton a Privátbankár.hu korábbi konferenciáján |
Az utóbbi években a folyó fizetési mérleg tartósan pozitívumba fordult, az adósság pedig csökkent – mondta el az ügyvezető igazgató. A nettó adósság elsősorban a nettó export miatt javult, ezt az export növekedése és az import csökkenése egyaránt magyarázza. Az ország jövedelemegyenlege viszont változatlanul rossz, amit a kis- és középvállalkozások nagyobb súlyán keresztül lehetne orvosolni.
A kicsik negyedannyira termelékenyek
Az exportált termékekben alacsony a hazai hozzáadott érték aránya. Magyarország a termékek értékéhez átlagosan 42 százalékot ad hozzá, Lengyelország közel hetvenet, ott a termelési láncnak sokkal hosszabb szakasza marad az országban – hangzott el.
A termelékenységi elmaradás a kkv-szektorban az egyik legnagyobb, annak termelékenységét kellene javítani. Magyarországon az 1-9 fős kisvállalatok termelékenysége mindössze 25 százaléka a nagyvállalatokénak, más térségbeli országokban ez a szakadék sokkal kisebb. Magyarországon ennek ellenére is erős a kkv-szektor, nagy a szerepe a foglalkoztatásban.
A bankokra voltak utalva
A kkv-k termelékenységét nagyban meghatározza az adókörnyezet, a finanszírozás, a kiszámítható makrokörnyezet. Az MNB leginkább a finanszírozásra tud hatni a hitelprogramokon keresztül, illetve a makrokörnyezetre a pénzügyi stabilitáson, infláción keresztül.
A kis- és középvállalatoknál általában nincsen helyettesítője a banki finanszírozásnak, legfeljebb a szállítói hitelek, nagy volt a ráutaltság a banki finanszírozásra. Ebben a szektorban a bankhitelek iránti kereslet még emelkedett is, piaci anomália alakult ki, mert a hitelkereslet nőtt, a kínálat viszont csökkent. A banki hitelfeltételek viszont egyre jobban szigorodtak az elmúlt években.
Jobb lett a beruházások aránya
A finanszírozás tehát súlyos nehézséggé vált, különösen a kisebb vállalkozások esetében. Ma is igaz, hogy minél kisebb egy vállalat, annál nehezebben jut hitelhez – mondta Nagy Márton. Sokan már nem is igényelnek hitelt, már az előszűrésen, előzetes érdeklődés során kihullik az 52 százalékuk, de a maradék jelentős részét is elutasítják.
A növekedési hitelprogramról az MNB-vezető elmondta, hogy 860 milliárd forint körül van eddig a teljes kihelyezés. Az első szakasz 700 milliárd forintjából nagyon sok volt a korábbi hitelek kiváltása, és csak mintegy 170 milliárd forint a beruházás. A második szakaszban viszont a 160 milliárdos eddigi kihelyezésből máris 120 milliárd forint volt a beruházások értéke, tehát máris hasonló szinten állnak, mint az első szakasz beruházásai.
Nem a legszebb éveit éli a német ipar. 
