Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
6p
Az utóbbi időben a Portfolio.hu hasábjain több elemzés látott napvilágot, hogy miért is töredéke a hazai nettó átlagbér az osztráknak. Most mi is megvizsgáljuk a kérdést, de azt is megnézzük, miért jóval alacsonyabbak béreink a portugálnál és a görögnél, sőt, a csehnél és a szlováknál?

Az árszínvonal

Az eddigi elemzések felmérték, hogy nagyjából mekkorák az átlagbérek az európai országokban, és hogy a helyi árszínvonallal korrigálva milyen tényleges életszínvonal adatok adódnak. A bérekre vonatkozó adatok viszonylag objektívek, jól összehasonlíthatók, viszont ezek vásárlóértéke már egy sokkal bonyolultabb kérdés. Ezért egy-egy extrém árszínvonalú, vagy inkább túlértékelt valutájú országot kivéve (Norvégia, Svájc, Svédország) kisebb jelentőséget tulajdonítunk az árszínvonal kérdésnek, annál is inkább, mert az elvándorlás, külföldi munkavállalás szempontjából is a nominális bérkülönbség az elsődleges.

Ráadásul az árszínvonal, a megélhetési költségek összehasonlításakor az is igen lényeges, hogy az átlagbért alapvetően mire költik, és ezeknek a termékeknek mekkora az áreltérése. Például a magyar átlagfizetés nem nagyon teszi lehetővé a rendszeres étterembe járást, márpedig az ilyen jellegű szolgáltatások azok, amik az árszínvonalban a legnagyobb eltérést okozzák. Az alapvető legszükségesebb áruk és szolgáltatások árában, melyekre a magyar átlagfizetés elég, messze nincs akkora áreltérés, amit a teljes fogyasztói kosárra vonatkozó statisztikák mutatnak.

Termelékenység

Az objektív adatok, melyekből kiindulhatunk, az adott országok egy főre jutó GDP-je, vagyis összterméke. Ezzel nyilván korrelációt kell mutatniuk a béreknek. Ha tehát a magyar egy főre jutó adat a németnek csak a harmada, avagy vásárlóerő-paritáson fele, akkor ehhez képest csak mérsékelt lehet a bérarányok eltérése. Ha ezeket összevetjük, akkor azt látjuk, hogy a magyar bérszínvonal valamivel alacsonyabb az indokoltnál. Igaz, hogy ez főleg a nettó bérszínvonalra vonatkozik, a magas bérre rakodó terheink miatt a teljes bérköltséget tekintve valamivel kisebb az eltérés.

Sok vita volt eddig a termelékenységről. Nyilvánvaló, hogy az itteni BMW gyár ugyanolyan hatékony, mint egy németországi, hisz ugyanúgy szervezik meg. Az is igaz, hogy miután német a cég, a profit nagyobb része is ott csapódik le, tehát arányában a magyar GDP-hez kevesebbet tesz hozzá alkalmazottanként a cég, mint a némethez. Ha csak BMW gyárból állna az egész gazdaság, könnyen ki lehetne számolni, hogy a magyar bér mondjuk fele a németnek, és egyensúly van.

A teljes gazdaságot nézve az a döntő kérdés, hogy hány, a BMW gyárhoz hasonló komoly termelő üzemünk van, emellett mennyi a hazai beszállító, valamint hogy milyen szolgáltatások járulnak még hozzá a nemzeti össztermékhez. Ezek alapján már sokkal nehezebben határozható meg a bérszínvonalak reális aránya. Próbáljuk meg azt a lehető legmagasabb bérszínvonalat megkeresni, ami mellett még a gazdaság versenyképes, vagyis ahol a BMW gyár önmagában a magas bér miatt még nem szalad el tőlünk. Valószínűleg ez az a szint, amit a bérekkel reálisan meg lehet a célozni.

Túl jól élnek

Ha látni akarjuk, mi a magas bérszínvonal, akkor megnézhetünk egy-egy országot, ahol ez okoz gondokat. Az egyik remek példa Görögország, ahol a nettó átlagbér a hazai duplája, de a vásárlóereje is 30 százalékkal magasabb a Portfolio kimutatása szerint, miközben az ország teljesítménye megegyezik a miénkkel. Többek között a magas bérek miatt képtelenek egyensúlyt tartani és versenyképes gazdaságot létrehozni, ezért folyik velük a huzavona, ezért kell nekik további megszorításokat bevezetni.

A másik példa Szlovénia. Az ország gazdasága a legfejlettebb a volt jugoszláv tagállamok közül, de annyira messze nem, hogy a nyugatit közelítse a bérszínvonaluk. Márpedig a 2008-as válság előtt ez történt, a gazdaság össze is omlott. Mindenesetre a nettó bérszínvonal ugyancsak bő másfélszerese a miénknek, az életszínvonal 40 százalékkal magasabb. Ez már a válságot követő kiigazítás utáni helyzet, de ez a bérszínvonal még mindig kissé megerőltető az országnak.

Meg kell, hogy említsük még Spanyolországot, melynek gazdasága ugyan lényegesen jobb a miénknél, viszont a bérszínvonal majdnem a duplája a hazainak. Az ország nagy árat is fizet ezért: 25 százalékos munkanélküliséggel küzd. Így tehát a magas bér kevesebb munkavállaló között oszlik meg, és nyilvánvalóan lehetetlenné teszi, hogy bővüljön a foglalkoztatottság. Ez nem is lehet követendő példa.

Jobban élnek, és elbírják

Nézzük most azokat az országokat, melyek gazdasága jelenleg egyensúlyinak mondható, béreik azonban magasabbak a miénknél, viszont egy főre jutó GDP alapján csak kicsivel állnak nálunk jobban. Általuk lehet „bemérni” hogy mi lenne vélhetően a maximálisan elbírható magyar bérszínvonal. Az első példa a nemrég gazdasági mentőcsomagon átesett Portugália. Ott a bérszínvonal nagyjából 50 százalékkal magasabb, az életszínvonal kb. 1,2-1,3-szoros. A másik két példa a szomszédos Csehország és Szlovákia, ahol az egy főre jutó GDP csak kb. 10 százalékkal több, a bérek viszont 30 százalékkal magasabbak, az árszínvonalban pedig minimális az eltérés.

Elbírnánk mi is

Nos, ez utóbbi három példa alapján változatlan GDP mellett kb. 20 százalékkal magasabb béreket bírnánk el. Ha figyelembe vesszük, hogy a szürkegazdaság miatt eleve magasabb a tényleges bérszínvonal ennyivel, akkor azt mondhatjuk, hogy a gazdaság kifehéredése önmagában meg is oldaná a problémát. Így 200 ezer forint feletti, 7-800 eurós, fejlettségünknek megfelelő nettó bérszínvonal adódna. Ebben az esetben még a bérekre rakódó terhek is valamivel kisebbek lehetnének a nagyobb nominális összegek miatt.

Ezt, bár ebben sok ellenvélemény van, a minimálbér kicsit erőteljesebb emelésével lehetne elérni. A bruttó 500 eurós minimálbér már kijárna a mi gazdasági fejlettségünk szintjén (pláne hogy ez csak nettó 320 euró), és ez a teljes nettó bérszínvonalat is megtolná kb. 20 százalékkal, anélkül, hogy a gazdaság egészét megterhelné. Persze ehhez szükség lenne egy pár éves időszakra, hogy a hatások ne egyszerre, sokkszerűen jelentkezzenek.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Lemondott a világ 4. legerősebb gazdaságának vezetője
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 7. 14:23
A japán kormányfő távozása a világ negyedik legnagyobb gazdaságában elhúzódó politikai bizonytalanságot okozhat.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter egy mondatban reagált az ukrán támadásra
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 7. 13:02
Ez a csapás most tényleg csak az oroszoknak fájt, a magyaroknak nem.
Makro / Külgazdaság Összeszorított foggal várhatják a jövő hetet a magyarok
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 7. 08:41
Megtudhatjuk, mekkora az államháztartási hiány, mennyivel drágul az életünk, és mi történik a bukdácsoló iparban.
Makro / Külgazdaság A kormány azzal vádolja Magyar Pétert, a Valutaalap kottájából játszik
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 6. 16:23
A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint az IMF ihlette az úgynevezett Tisza-adót.
Makro / Külgazdaság Remek lehet a csillagállás a benzinkutakon?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 6. 09:53
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő szerint a jövő héten csökkenhetnek az árak.
Makro / Külgazdaság Trump adhat egy lökést a magyar akkumulátorgyártásnak?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 6. 09:28
Az amerikai elnök rendeletében a nulla vámtételek között szerepelnek az elektromos járművek akkumulátorainak kulcsfontosságú összetevői.
Makro / Külgazdaság Sokba kerülhet a lengyeleknek ez a londoni döntés
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 6. 09:22
Negatívra rontotta a lengyel államadósosztályzat kilátását a brit Fitch Ratings hitelminősítő cég.
Makro / Külgazdaság Nagy haragra gerjesztette Trumpot a Google uniós megabírsága
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 6. 09:06
Az amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy semmissé teszi azt a közel 3 milliárd eurós bírságot is tartalmazó büntetéseket, amelyket az amerikai multinacionális technológiai vállalatra rótt ki az Európai Bizottság.
Makro / Külgazdaság Már bizsereg Trump tenyere
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 6. 08:36
Az amerikai elnök megnevezte, kik közül kerülhet ki jövő májusban a Fed új elnöke, akinek irányításával a jegybank Trump szája-íze szerint hozza meg a döntéseit.
Makro / Külgazdaság Hazájából kapott rossz hírt Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 16:23
Az Egyesült Államokban az elemzők által vártnál jelentősen kevesebb új munkahely jött létre augusztusban a nem mezőgazdasági ágazatokban, a munkanélküliségi ráta pedig az elemzők által várttal összhangban emelkedett az előző havihoz képest.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG