Image credit: lisafx / 123RF Stock Photo

Az általános feltételezés az, hogy az idősödő emberek teljesítménye a munkában egyre csökken, hiszen testileg egyre kevésbé lesznek egészségesek és frissek, valamint lassabbak, mint a fiatalabbak – írta a német Max-Planck Intézet weboldalán.

Már 55 és 64 éves kor között sokan nyugdíjba vonulnak Németországban, ez is erősíti a feltételezést, hogy nem képesek lépést tartani. Ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a hetvenes évek elején az idősebbek részvétele a munkaerőpiacon még 80 százalék körüli volt.

Csak később csökkent 60 százalékra a 90-es évek közepe körül, a strukturális munkaerő-piaci problémák miatt. Az Agenda 2010 nevű németországi munkaerőpiaci reformok hatására azonban az idősebbek részvétele a munkaerő-piacon megint magasra emelkedett, a teljes lakosság átlaga közelébe.

Nincs rá bizonyíték

(Strukturális munkanélküliség az, amikor van szabad munkaerő, van szabad munkahely is, de a dolgozók nem felelnek meg a követelményeknek. Például van bányász és szövőnő, de mérnökre, informatikusra és nővérekre lenne szükség. Átképzéssel lehet rajta javítani, de az idősek ebben sokszor már nem tudnak vagy akarnak részt venni – a szerk.)

A korai nyugdíjazások, nyugdíjba vonulási döntések, az ehhez adott állami segítség, kedvezmények mind-mind azon a feltételezésen nyugszanak, hogy a nyugdíj felé közelítők termelékenysége romlik. Ezt azonban semmiféle empirikus (gyakorlati megfigyelésen alapuló) tapasztalat nem támasztja alá – írja a kutatóintézet.

Feljebb tolódik a határ

A pszichológiai és kognitív (gondolkodási) képességek már 20-30 év között elérik csúcsukat, és attól kezdve fokozatosan romlanak – állítják. Viszont egyre nő a dolgozó szakmai tapasztalata és általános élettapasztalata.

Így attól függ minden, hogy az adott munkahelyen ezeket a tapasztalatokat hatékonyan fel lehet-e használni. Egy bizonyos kor után egyébként, a fizikai állapot romlásával, mindenképpen bekövetkezik teljesítmény-csökkenés, de hogy kinél mikor, az változó. Nemcsak a várható életkor, hanem a várható egészséges életszakasz határa is egyre feljebb tolódik.

Kerülik a durva hibákat

A Max-Planck Intézet két helyszíni kutatást végzett, az egyiket egy tehergépkocsi-összeszerelő üzemben, a másikat egy pénzügyi szolgáltatónál, mindkét helyen idősebbek és fiatalabbak is dolgoztak együtt. Az üzemben az elkövetett hibák számát figyelték, a szolgáltatónál az elvégzett feladatok számát (team-enként), több mint két éven keresztül.

A kutatók nem találtak arra vonatkozó bizonyítékot, hogy 65 éves korig a termelékenység csökkent volna. Sőt, a szerelőüzemben még emelkedett is valamelyest a hatékonyság eddig a korhatárig. Ugyan az idősebbek több hibát követtek el, mint a fiatalok, de kevésbé súlyosakat, költségeseket.

A tapasztalat nagy előny

Ezt a tapasztalat számlájára írják, ami különösen nehéz szituációkban lehet fontos. Összességében a következtetésük, hogy a tapasztalati faktor kiegyenlíti a korral fellépő hátrányokat.

Egy másik esettanulmány, amelyet a Munich Center for the Economics of Aging (MEA) készített, hasonlóképp arra jutott, hogy 20 és 65 éves kor között nemigen van különbség a termelékenységben. De attól is függ, hogy milyen jellegű tevékenységekről van szó.

Nem kéne képezni magad?

Az apróbb, rutinjellegű műveleteknél csökken az idősek teljesítménye. A komplikált folyamatokon dolgozó csoportmunkában viszont emelkedik. A komplex és nehéz esetek kezelésében szerzett tapasztalat azonban csak egyes fajta munkáknál hasznosítható jól.

A hosszabb várható életkorral nyert idő egy részét sokan produktív munkával tudják majd eltölteni – mondják a kutatók. De mindenkinek magának kell végiggondolnia, hogy a mostani tevékenységét végezheti-e később, későbbi nyugdíjba vonulás esetén is. Nincs-e szüksége váltásra és ehhez új ismeretek elsajátítására.

Képességeiknek megfelelően

De ezeket a kérdéseket a gyorsan változó világban, a száguldó technológiai fejlődés miatt amúgy is mindenkinek fel kell tennie magának időről időre. A cégeknek pedig arra kell figyelni, hogy mindenkit olyan munkakörbe helyezzenek, ahol a korral járó előnyös tulajdonságait is ki tudja használni.

Forrás (német nyelven): Munich Center for the Economics of Aging (MEA) és Max-Planck-Institut für Sozialrecht und Sozialpolitik