Megint elhalasztották a döntést az alapnyugdíj bevezetéséről Németországban, pedig a kormánykoalíció idejének fele már letelt. Az eddigi javaslatok vagy azért igazságtalanok, mert a rá nem szorulóknak is adnának magasabb juttatást. Vagy azért, mert az igazán rászorulóknak nem jutna belőle.

A vendéglátást is sújtó munkaerőhiány nyomja a béreket. A munkaadók a nyugdíjasokra is számítanak.

Vannak, akik legszívesebben soha sem mennének nyugdíjba. Mások viszont, ha tudnák, már 40-50 éves korukban megtennék ezt. Egyik sem igazán egészséges – mondja egy szakértő.

Az elmúlt időszakban záporoztak azok a kutatási eredmények, amelyek a lakosság körében vizsgálták a nyugdíjjal kapcsolatos várakozásokat. Az eredményekből kirajzolódó kép nem elsősorban azért elkeserítő, mert semmi jóra nem számítanak a magyarok, hanem azért, mert ennek ellenére nem igazán tesznek semmit. Ha nem lesz megtakarításunk a nyugdíj kiegészítésére, az egészségünk pedig nem engedi majd meg, hogy dolgozzunk 65 év felett is, az katasztrófával fenyeget.

Két német kutatóintézet szerint az idősebbek munkateljesítménye a nyugdíjkorhatár felé közeledve nem romlik, inkább átalakul. A szakmai és élettapasztalat alkalmasabbá teszi őket csoportmunkára és bonyolultabb feladatok megoldására, míg a fiatalok gyorsaságban tarolnak. Senkit sem kellene leírni, csak oda kell figyelni, kinek milyen munkát érdemes végeznie.

Tízből nyolc nyugdíjas úgy érzi, már eleget dolgozott életében, és nem tud vagy nem akar semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet folytatni. Ez soknak hangzik, de még így is van több százezer ember, aki szívesen elhelyezkedne a munkaerőhiánnyal küzdő magyar gazdasági szereplőknél - kérdés, hogy sikerül-e megtalálni a számukra kedvező foglalkoztatási formát.

Rengeteg nyugdíjas tért vissza a munkaerőpiacra.