A magyar gazdaság rejtett tartalékai – a nyugdíjasok?
A kormány 2017-től lehetővé tette nyugdíjas szövetkezetek alakítását, egy friss döntés szerint pedig 2019-től nagyon nagy adókedvezménnyel fogja támogatni a nyugdíj melletti foglalkoztatást. (Ez egyben feleslegessé is teszi a létrejött nyugdíjas szövetkezetet.) Az intézkedéssel a cél a magyarországi munkaerőhiány enyhítése.
Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. Arról viszont keveset tudni, hogy ezzel a lehetőséggel mennyire kívánnak élni a nyugdíjasok. Ezért a GKI Zrt. 2018 júniusában 1000 fős, életkorra, nemre, iskolai végzettségre és lakóhelyre reprezentatív lakossági felmérést készített, melyben a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések is szerepeltek. Ennek megfelelően az 1000 fős mintából 250 fő volt valamilyen nyugdíjas. Ez a 250 fős minta csak korlátozottan alkalmas következtetések levonására, a fő tendenciák jelzésére azonban igen.
|
Júliusi adatok szerint több mint 140 nyugdíjas szövetkezetet alapítottak, az eddigi árbevételük 1,5 milliárd forint körül van. Ősszel kerül az Országgyűlés elé egy indítvány, amely szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknek a nettó bevétel minimum 85 százalékát ki kellene fizetniük a tagoknak. A nyugdíjas szövetkezetek adóelőnye azonban a GKI által is említett adókedvezmények 2019 januári életbe lépésekor megszűnik: a kormány minden saját jogú nyugdíjas foglalkoztatásánál eltörli a munkáltatói adóterhet, a munkavállalóktól pedig csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le. |
Tízből nyolc nyugdíjasnak esze ágában sincs dolgozni - de így is vannak félmillióan, akik dolgoznának
A felmérés szerint a nyugdíjasok 80%-a egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet. 11%-uk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen, 5%-uk kötetlen munkaidőben, 2%-uk távmunkában, s mindössze 2%-uk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben. Más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.
60-70 év közötti a lehetséges nyugdíjas dolgozók többsége
Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók arányában (20%). A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14%-a dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12% a felsőfokú végzettségűek, 26% a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.
A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont az ő nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély. Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24%-a, a 70 felettieknek pedig 8%-a dolgozna. Végeredményben a potenciális munkavállalók többsége (60%-a) 60 és 70 év közötti.
|
Hol találkozhatunk nyugdíjas dolgozókkal? Szinte bárhol. Alapvetően az irodai, kiskereskedelmi, portás, személy- és vagyonőri, betanított munkák, konyhai kisegítés a jellemzőek, de olyan magasan kvalifikált és szakképzettséget igénylő munkakörbe is közvetítettek már ki nyugdíjas munkavállalót, mint amilyen az építész, a könyvelő, a műszaki ellenőr, az elektroműszerész és az élelmiszermérnök. Korábbi cikkünk: Erzsike néni egy startupnál adminisztrátor >> |
Lenne több százezer nyugdíjas dolgozó, ha a cégek észbe kapnának
A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével természetesen csökken, s összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni.
Ugyanakkor körükből több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni - írja a GKI.
Van honnan fejlődni
Nemrég az Mfor.hu mutatta be az OECD egyik grafikonját, amelyen a 60-64 és a 65-69 év közötti munkavállalók foglalkoztatási rátája látható, nemzetközi összehasonlításban. Ez alapján nem teng túl a magyar nyugdíjasokban a munkavállalási szándék. Persze ennek hátterében részben a jogszabályi környezet is áll, hiszen a közszférában a munka és a nyugdíj egyidejűsége nem volt támogatott, az érintett személy döntéshelyzet előtt állt: vagy dolgozik, vagy a nyugdíjára támaszkodik - írta a lap.
Dolgozni márpedig muszáj lesz - ha csak nem teszünk félre elég pénzt
A 18-59 év közötti, nyugdíj előtt álló magyar lakosság egy nemrég napvilágot látott felmérés szerint a jelenleginél érezhetően nehezebb anyagi helyzetre és romló életszínvonalra számít a nyugdíjas éveiben.
A közvetlenül nyugdíj előtt állók csupán 30 százaléka gondolja úgy, hogy megengedhet majd magának például egy wellness hétvégét.
A fiatalok egyébként optimistábbak, ők egyrészt a megtakarításaikra alapozva remélik nyugdíjuk kiegészítését, másrészt a nyugdíjaként végzett munkából, vállalkozásból is várnak jövedelmet. A nyugdíj előtt állók viszont legfeljebb későbbi jövedelmük 10 százalékát várják munkából előteremteni. Erről a felmérésről itt írtunk bővebben >>
Az Egyesült Államok „ma este rendkívül keményen” le fog csapni Iránra. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
