Egészen elkeserítőek a magyar nyugdíjkilátások: ebből katasztrófa lesz

A legtöbben csak legyintenek az állami nyugdíjra

A CIG Pannónia Életbiztosító kutatása szerint semennyire sem bíznak a nem nyugdíjaskorú magyarok a majdani állami nyugdíjban. A megkérdezettek közül szinte mindenki úgy látja, nem fog tudni megélni az állam juttatásaiból az elvárásainak megfelelően - 95 százalékuk nyilatkozott így.

2017-ben az öregségi nyugdíj átlagos havi nettó összege 124 ezer forint volt. Mikor a kutatók azt kérték, hogy a felmérésben részt vevők becsüljék meg a havi nyugdíjátlagot. Az eredmény: a férfiak 45 százaléka, míg a nők 41 százaléka találta el nagyjából a valós összeget. A nők egyébként a valósnál sokkal rosszabbnak látják a helyzetet: harmaduk úgy tippelte, 100 ezer forintnál is kevesebből kell megélnie egy átlagnyugdíjasnak Magyarországon.

Ehhez képes mekkora időskori jövedelmet látnak megfelelőnek a problémamentes nyugdíjas évekhez a magyarok? A CIG felmérése szerint a nők 208 ezer forinttal, a férfiak átlagosan 240 ezer forinttal lennének elégedettek, havonta - magyarán a férfiak a jelenlegi nyugdíj megduplázását tartanák csak elegendőnek, de a nők is 70 százalékos emelést tartanának elfogadhatónak.

Forrás: CIG Pannónia Életbiztosító

A K&H minap publikált felmérése is hasonló eredményeket hozott: a bankcsoport "biztos jövő indexe" szerint a magyarok úgy látják, átlagosan havi 243 ezer forint kell a kényelmes nyugdíjas évekhez.

102 ezer kell a túléléshez, 243 ezer a vágy - Forrás: K&H felmérés

Nem nagyon találni olyat, aki szerint meg lehet majd élni a nyugdíjból

A gender-szakadék egyébként a személyes nyugdíjkilátások terén is megvan: a CIG felmérése szerint férfiak harmada gondolja azt, hogy várható nyugdíja magasabb lesz a mostani átlagnál, a nőknek viszont mindössze 18 százaléka reméli ugyanezt. Elenyésző (férfiaknál 3, nőknél 2 százalék) volt azoknak az aránya, akik szerint a majdani nyugdíj eléri a megélhetési szempontból ideálisnak tartott szintet. Vagyis alig akad olyan, aki elhinné, hogy idős korában az állami nyugdíjából meg tud majd élni az elvárásainak megfelelően.

A K&H felmérése szerint a magyarok nagy átlagban úgy számolnak, hogy mostani jövedelmük mindössze 47 százalékát kapják majd nyugdíjasként - amiből nyilvánvalóan lehetetlen biztosítani az aktív évek életszínvonalát. A K&H által megkérdezettek mindössze 5 százaléka számol azzal, hogy a fizetésének 80-89 százalékához hozzájut a nyugdíjba vonulás után.

Forrás: K&H felmérés

Tudjuk, hogy félre kéne tenni az öregkorunkra, de mégsem spórolunk

Logikus lenne feltételezni, hogy ilyen elképesztően pesszimista várakozások közepette felébred az öngondoskodási ösztön az emberekben, és értelmezhető megtakarításokat képeznek az idős korra. A K&H-nak a válaszadók 78 százaléka mondta azt, hogy az állami nyugdíj mellett fontos, hogy időben elkezdje az öngondoskodást, 74 százalék pedig jobban hisz az öngondoskodásban, mint az állami nyugdíjban.

Csakhogy egy dolog, hogy mit gondolunk és egy másik, hogy mit teszünk: ugyanebből a felmérésből az is kiderül, hogy míg 2017-ben a megtakarítók 38 százaléka tett félre a nyugdíjas éveire, arányuk idén 29 százalékra olvadt. A teljes lakosságra vetítve - tehát a megtakarítással nem rendelkezőket is figyelembe véve - mindössze minden ötödik ember, azaz a lakosság 20 százaléka készül spórolással nyugdíjas éveire.

Egyre többeknek van ugyan megtakarítása, de az érintettek több mint fele továbbra is konkrét cél nélkül takarékoskodik, leginkább biztonsági tartaléknak tekintik a felhalmozott összeget. A magyarok átlagosan mindössze 6 hónapot tudnának átvészelni, ha jövedelem híján csak a megtakarításaikra támaszkodhatnának - ráadásul az átlag ez esetben csalóka, mivel a válaszadók 40 százaléka maximum 1 hónapig tudna megélni a félretett pénzéből.

Majd húzzuk az igát, amíg csak bírjuk...

Ha az állami nyugdíj a várakozások szerint értelmezhetetlenül kevés lesz, és mégsem tesznek félre pénzt ennek kiegészítésére az érintettek, az csak egyetlen kiutat hagy számukra: ha bőven a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább dolgoznak majd. Erre a K&H felmérése szerint valóban készülnek a megkérdezettek: 78 százalékuk arra számít, hogy nyugdíjasként is dolgozni fog majd, és a jelenlegi nyugdíjkorhatárnál csak 4 évvel később, 69 évesen kezdhetik meg ténylegesen a nyugdíjas éveket.

A túlélés záloga a nyugdíj melletti munka - Forrás: K&H felmérés

Ha ez így lesz, akkor jó sok megkeseredett idős ember él majd az országban: a mostani aktív dolgozók ugyanis valójában átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba menni, ez 12 évvel kevesebb, mint amire ténylegesen számítanak. A mostani 30-as korosztály 21 százaléka pedig már 50 évesen abbahagyná a munkát.

Az OTP Nyugdíjpénztár egyébként épp a fiatalabbak körében járta körül nemrég a kérdést; eszerint a jelenlegi nyugdíjasok életét az Y generációba tartozó ('80-as - '90-es években született) válaszadók 55,5 százaléka küzdelmesnek vagy elviselhetetlennek tartja. A Z generációsok (a 2000-es években születettek) 43,7 százaléka gondolkodik így. A rossz hír ebben az, hogy nagy többségük szintén nem a megtakarításban hisz, hanem az élethosszig tartó munkára készíti magát lélekben.

Forrás: Pulzus kutatás az OTP Nyugdíjpénztár megrendeléséből (2018)

...de meddig bírjuk?

Ha nem megtakarításainkból, hanem nyugdíj mellett végzett munkával szeretnénk biztosítani azt, hogy ne kopjon fel az állunk idős korunkban, biztosan nagyon odafigyelünk az egészségünkre - gondolhatnánk. Az biztos, hogy a jövőbeli egészségügyi állapotukat  pozitívan látják a K&H által megkérdezettek: 44 százalék gondolja úgy, hogy az átlagnál kevesebb gondja lesz és mindössze 17-17 százalék számol azzal, hogy megromlott egészsége miatt kórházi vagy otthoni  ápolásra szorul majd.

Ennek ellenére az egészségükért nem sokat tesznek: 72 százalék betegen is dolgozik, 55 százalék jár csak szűrővizsgálatokra és még ennél is kevesebben, mindössze 45 százalék sportol rendszeresen.

Az állam mindeközben tárt karokkal várja a nyugdíjas dolgozókat

Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy a jövőben több nyugdíjas lesz majd a munkahelyeken. Ez nem csak az öngondoskodási matek következménye: az állam is ösztönzi a folyamatot, több fronton is. Januártól ugyanis csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetniük a nyugdíjas munkavállalóknak jövedelmük után, az egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot "elengedik" - ez azonos bruttó bérből 14 százalékkal magasabb nettó jövedelmet jelent. A munkáltatóknak pedig nem kell szochót fizetniük a nyugdíjas munkavállalók után. (A miniszterelnök egyébként az MTI tudósítása szerint hétfőn arról beszélt, hogy ezek a változások november 1-jén lépnek hatályba - ez alapján elképzelhető, hogy az őszi adótörvényekben a jelenleg érvényes január 1-jei hatályba lépési dátumot előbbre hozzák.)

Az ösztönzés érthető: a magyarországi cégek egyre nagyobb munkaerőhiánnyal szembesülnek, miközben a munkanélküliség az elméleti minimumát közelíti; a foglalkoztatottság csak akkor tud bővülni, ha a munkaerő-bázist sikerül növelni - például azzal, ha újra bevonják a munkaerőpiacra azokat is, akik képesek és szeretnének dolgozni, de már elérték a nyugdíjkorhatárt.