A kkv-k termelékenysége a kulcs
A kis- és középvállalati szektor termelékenységének javítását kell a következő évek, évtizedek gazdaságstratégiájának középpontjába állítani - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója az M1-en.
A magyar gazdaságot általában jellemzi egy alacsonyabb termelékenységi színvonal, a termelékenység területe az, ahol a legerősebb felzárkózási tartalékai vannak a magyar gazdaságnak. Vannak ugyanakkor európai termelékenységi szinten, vagy annak közelében működő nagyvállalatok Magyarországon, de a kkv-szektor jelentős lemaradásban van, körülbelül harmada-negyede a termelékenységi szintjük a nagyvállalati termelékenységnek. Nyugat-Európában ezzel szemben kisebb termelékenységi különbségek vannak a nagyobb és kisebb cégek között - tette hozzá.
|
Az igazgató állításai egybevágnak Kónya István, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet munkatársának nemrég tartott előadásával. A szakértő azt vizsgálta meg kutatásában, mi kellene ahhoz, hogy Magyarország felzárkózhasson a német gazdaság teljesítményéhez. Arra jutott: Ha szeretnénk 30 év alatt felzárkózni az (akkori) német szintre (feltételezve, hogy a német gazdaság évente 1,5 százalékot növekszik), akkor tartósan évi 3,5 százalékos magyar GDP-növekedést kellene összehoznunk. A felzárkózáshoz a termelékenység 1,5 százalékos növekedése, az ez által indukált 1 százalékos többletberuházás kellene, miközben a munkaórák száma fél százalékkal csökkenhetne évente. A kutatásról itt olvashat többet >> |
Ritka jó a helyzet?
Az MNB ügyvezető igazgatója szerint kivételes lehetőség előtt áll Magyarország a felzárkózásban, mivel a tartósan fennmaradó, rendkívül alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a gazdasági szereplők számára a kamatoldalon jelentős megtakarítás keletkezik. Ez alacsonyabb költségvetési kiadásokat eredményez, így a többlet erőforrásokat a humántőke és a termelékenység növekedésére, a gazdaságfejlesztés irányába lehet csatornázni - fejtette ki Virág Barnabás.
A hajó ellen fegyverszállítás gyanúja merült fel. 
