| Az 51. Közgazdász-vándorgyűlést szeptember 26. és 28. között rendezi meg a Magyar Közgazdasági Társaság Békéscsabán illetve Gyulán. A vándorgyűlés mottója: Növekedési fordulat – honnan jön a lendület? A több mint félszáz előadó között szerepel Baráth Etele, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Domokos László, Farkas Ádám, Fónagy János, Kovács Árpád, László Csaba, Matolcsy György, Parragh László, Pongrácz Ferenc, Surányi György és Varga Mihály is. |
Reszegi László, a Corvinus egyetem tanára az 51. Közgazdász-vándorgyűlésen egy kutatás eredményeit ismertette, melynek keretében több mint 4000 Magyarországon működő vállalatot vizsgáltak meg (amelyek legalább 20 főt alkalmaztak 2010-ben, 2008 és 2010 között folyamatosan működtek, pozitív eredménnyel, tulajdonosi hátterük pedig beazonosítható.)
A kutatás során megvizsgálták a tőkehatékonyságot: eszerint a magyar és a külföldi vállalatok nem differenciálódnak lényegesen a tőkehatékonyság szempontjából, ahogy a tulajdonosi kör milyensége sem döntő tényező. Nem ez a helyzet viszont a termelékenységet illetően: a fejlett külföldi tulajdonú vállalatok ugyanis sokkal termelékenyebbek, mint a magyar piac többi szereplője.
|
Aki nem ragad a határok között, jobban teljesítA külpiacon résztvevő vállalatok általában véve is termelékenyebbek, mint a kizárólag belföldön működőek – akár exportról, akár importról van szó. Ráadásul azoknál a magyar vállalatoknál, amelyeket külföldi vállalatok vásárolnak fel, jelentősen megnő a termelékenység – érdemes megvizsgálni, hogy ennek hátterében milyen technológiai vagy menedzsment-tényezők állnak. Ezt nemrég Koren Miklós mondta a Privátbankár.hu Növekedés 2013 konferenciáján - olvassa el beszámolónkat >> |
A vizsgálat azt mutatja: az export-tevékenység nem jelent egyenes utat a sikerhez egy vállalat számára. Az exportvezértelt gazdaság ugyanis nem annak eredménye, hogy több exportáló vállalat alakult - hanem az eddig is exporttal foglalkozó vállalatok exportáltak többet. A belföldi kereselet visszaesett, az export viszont nem növelte a hatékonyságot: a forint gyengüléséből adódó többletet az exportáló vállalatok a kivitel volumenének növelésére fordították.
A siker tehát sokkal inkább a tőkehatékonyság és a termelékenység függvénye, mint önmagában az exporttevékeségé. A kérdés tehát valójában az, hogy exportvezérelt gazdaságról vagy külföldiek vezérelte gazdaságról van szó? - fogalmazott Reszegi László.
A kutatás eredményei alapján a szakember javaslatokat is megfogalmazott a vállalatoknak. Egyrészt növekedni kell: a magyar vállalatok jellemzően túlságosan kicsik. A belföldi kereslet hiánya miatt a növekedéshez exportsiker kell, ez a siker azonban a vállalattól függ, a vállalatnak gyakorlatilag a saját hajánál fogva kell kihúznia magát a gödörből. A termelékenységen mindenképp javítani kell, ebben ugyanis nagy hátrányban vannak a magyar vállalatok a külföldiekhez képest. A menedzsmentet illetően is sokat kell fejlődni: a vállalat fölötti többségi (családi) ellenőrzés csapdát okozhat.
Hibázott a brit kormány.
