Koren Miklós, a CEU közgazdasági tanszékének docense a Privátbankár.hu Növekedés 2013 című konferenciáján kifejtette: a „versenyképesség” szó azt sugallja, hogy valakit meg kell előznünk – a hosszú távú növekedés szempontjából azonban nem ennek van jelentősége, hanem sokkal inkább önmagunkat kell megelőznünk.
A magyar növekedés felbontását nézve az látszik: 1995 és 2007 között mintegy 50 százalékkal nőtt az egy munkásra jutó termelés, 2012-ben azonban a magyar gazdaság termelékenysége mindössze 57 százaléka az Egyesült Államokénak. A növekedésnek fontos motorja a tőkefelhalmozás (a beruházás, az oktatás) is, a magyar növekedés kétharmadát azonban a termelékenység adta az időszakban.
Export = jó, import = rossz?
| Hiába keressük a magyar csodát, növekedés nem lesz beruházások nélkül - mondta a Harvardon doktorált közgazdász nemrég a Privátbankárnak adott interjúban. Koren Miklós szerint az EU-tól kapott "talált pénz" akár problémákat is generálhat, az importra költött forintok pedig nagyon is megtérülnek. Az interjút itt olvashatja el >> |
Az exportvezérelt növekedés az elmúlt évtizedekben több kelet-ázsiai ország gazdaságát határozta meg. Az export számos módon hat a növekedésre: húzza a fejletlen iparágakat, amelyek így termelékenyebbek lesznek; az exportálók tanulnak a külföldi vevőktől; a verseny innovációra ösztönzi a cégeket; az exportra szakosodás pedig elősegíti a tőkefelhalmozást – sorolta Koren Miklós.
Ritkábban van szó arról, hogy hogyan segítheti a gazdasági fejlődést az import. A szokásos nézőpont szerint az import rontja a fizetési mérleget, veszélyezteti a munkahelyeket, sőt: önmagában a magyar cégek sikertelenséget jelzi, ha importra szorulunk valamiből .
Sokat tanulhatunk az importból
Pedig az importverseny is innovációra ösztönzi a vállalatokat, az olcsó, importált termékek-szolgáltatások pedig hatékonyabbá teszik a vállalatokat – az importált gépekkel együtt ráadásul fejlett technológiákat is hozhatunk be - állítja Koren Miklós.
A gyakorlat azt mutatja: igenis van pozitív hatása az importnak az iparra. Kutatások szerint azon iparágak, amelyekben nőtt a kínai verseny, gyorsabb az innováció. Az importáló vállalatok termelékenysége a tapasztalatok szerint nő. Azon országok, iparágak és vállalatok, amelyek fejlett országokból importálnak gépet, termelékenyebbek – sorolta a kutatási eredményeket Koren.
Mit tudnak jobban a külföldi vállalatok?
A külpiacon résztvevő vállalatok általában véve is termelékenyebbek, mint a kizárólag belföldön működőek – akár exportról, akár importról van szó. Ráadásul azoknál a magyar vállalatoknál, amelyeket külföldi vállalatok vásárolnak fel, jelentősen megnő a termelékenység – érdemes megvizsgálni, hogy ennek hátterében milyen technológiai vagy menedzsment-tényezők állnak.
Így sem nyer mindenki
Az importvezérelt növekedésnek persze vannak költségei is: a magyar termelők piaci részesedése csökken, az importra cserélt munkások pedig állás nélkül maradhatnak.
A vizsgálatok alapján azonban az átlagbér az importáló vállalatoknál magasabb, mint a kizárólag hazai forrásból dolgozó vállalatok esetében. A gépet importáló vállalatok átlagos dolgozója tehát nyer, a kutatások szerint pedig az import hazai termelőket kiszorító hatása kisebb, mint várnánk – mondta Koren Miklós.
A növekedés tehát igenis lehet importvezérelt – véli a szakember.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
