A Nemzeti Külgazdasági Hivatal azért jött létre, hogy a magyar cégeket segítse a külpiacra való kilépésben, a kapcsolatépítésben és partnerek felkutatásában. Emellett olyan külföldi beruházásokat támogatnak Magyarországon, amelyekkel a magyar cégek gyümölcsöző kapcsolatot építhetnek ki. De hogyan csinálja ezt a HITA?

Sok szempontból javult a magyar gazdaság helyzete, de még Varga Mihály szerint sincs minden rendben. A nemzetgazdasági miniszter szerint nem csak a közmunkások és a külföldi munkavállalók száma növekedett, Surányi György ezt vitatja. Javítani kell az adómorálon és a gyermekvállalási kedven, hitelt kell adni a vállalkozásoknak.

 

Úgy tűnik, egy darabig még az export lesz a magyar gazdaság motorja - a Nemzeti Külgazdasági Hivatal külföldi befektetőket keres és magyar cégeket "közvetít ki".

Az 1988-as osztrák fogyasztás 60 százalékánál tartunk jelenleg, pedig hatalmasat fejlődött a magyar gazdaság. A régiós versenytársak így is lehagytak minket. Az MIT-en doktorált közgazdász, Benczúr Péter tartott előadást a Növekedés 2013 konferencián.

 

Sokan nem csak a hitelüket, hanem a bankjukat is lecserélték a jegybank programjának köszönhetően; az első kör igazolta az MNB várakozásait, a második körben több pénzt akarnak kiosztani, több idő alatt. Van költsége a programnak, de igenis megéri - véli az MNB ügyvezetője.

Ha a munkapiac és a tőkepiac is (sokkal) hatékonyabban működne, a teljes GDP 40 százalékkal lenne magasabb - véli a Magyar Nemzeti Bank kutatási vezetője.

Bizonytalanság és különadó - a hazai mobilpiac mégis robbanás előtt, a mobilnet-penetráció épp hogy 30 százalék felett. Ha a telekomcégek fejleszteni tudnak, az jó a gazdaságnak is - Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke volt a Növekedés 2013

Megváltozott az iparág növekedési modellje, de a válság azt is kikényszerítette, hogy új célpiacokat keressenek a gyógyszergyárak - mondta el a Növekedés 2013 konferencián a hazai gyáróriás, a Richter vezérigazgató-helyettese. Gulácsi Gábor szerint az árbevételért ma már "egyre távolabb kell menni", a növekedés motorjai ugyanis ma már a felemelkedő piacok.

 

Bár a közkeletű vélekedés szerint - leegyszerűsítve - az export jó, az import pedig rossz, Koren Miklós szerint igenis lehet importvezérelt a gazdasági növekedés. Sokat tanulhatunk a külföldi vállalatoktól, a veszteség pedig messze nem akkora, mint gondolnánk.

 

Az exporttámogató intézményrendszerünket eddig nem használtuk ki, az Eximbank a 0-ról épített forrásokat, hogy új programokat is el tudjon indítani - mondta el a Növekedés 2013 konferencián az állami Eximbank vezérigazgatója, Nátrán Roland.

Oblath Gábor szerint bár vannak biztató jelek a belföldi felhasználásban, a nettó export negatív hatása ezt ellensúlyozta.

Nehéz terhek kerültek le a gazdaságpolitika válláról, a belföldi fogyasztás beindul, jövőre már 2 százalékos növekedést vár a kormány - mondta el Orbán Gábor a Privátbankár.hu konferenciáján. Még a külföldön dolgozók is segítenek - jövőre már nem is kell akkora tartalék.

Az újabb megszorítások azt sugallhatják, hogy egy kormány elvesztette a kontrollt. A növekedéshez az kell, amiben mi most nagyon rosszul állunk.

Hiába keressük a magyar csodát, növekedés nem lesz beruházások nélkül - mondja a Harvardon doktorált közgazdász. Koren Miklós szerint az EU-tól kapott "talált pénz" akár problémákat is generálhat, az importra költött forintok pedig nagyon is megtérülnek. Interjú a CEU docensével, aki rangos uniós kutatási ösztöndíjat kapott év elején.

Csak a balti államoknál szaladt el úgy a devizahitelezés, mint nálunk, most mégis fényévekre vannak tőlünk. Mindig akkor engedünk a fiskális szigoron, mikor amúgy is jól megy a szekér - csoda, hogy nem akar beindulni a növekedés? Interjú Oblath Gábor közgazdásszal, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) tudományos főmunkatársával.

A beruházások a 2005-2006-os szintre tértek vissza, ezen a téren mindenképpen van ok az optimizmusra, a magyar exportban azonban rengeteg kihasználatlan kitörési pont van, de félünk az újtól, a változástól. Kerekes Györgyöt, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettesét kérdeztük beruházásokról és exportról, a közeli és távolabbi jövőről.

Felkészületlenül ért minket a válság, a növekedés még nem indult be igazán. De vajon elegendő lehet-e az MNB új programja, hogy valami elinduljon? Bízhatunk-e az exportban? Halpern Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének igazgatóját kérdeztük a válságkezelésről, a válság tanulságairól és Magyarország szerepéről a régióban és Európában.

Heves viták zajlanak arról, mikor és mi húzza ki a válságból a gazdaságot - hogy látják a nemzetközi tudományos élet, a kormányzat és a sikeres magyar nagyvállalatok képviselői?

Heves viták zajlanak arról, mikor és mi húzza ki a válságból a gazdaságot - hogy látják a nemzetközi tudományos élet, a kormányzat és a sikeres magyar nagyvállalatok képviselői?