A visegrádi országokhoz hasonlítva a magyar beruházási hányad messze az átlag alatt van, még azoknak a szektoroknak a teljesítménye sem éri el a régiós átlagot, melyek kevésbé szenvedték meg a válságot. Az egy főre jutó reál GDP alapján a válság után Magyarország alaposan leszakadta a régiótól, bár 2006-ig tudtuk tartani az "iramot" szomszédainkkal.
Az egy főre jutó reálfogyasztás alapján Benczúr szerint ma a 80-as évek végének szintjére estünk vissza, míg például a szlovákok és a csehek képesek voltak a megfékezni a nagy visszaesést. A 88-as osztrák fogyasztási szint 60 százalékánál járunk most, 25 év elteltével ez bő 20 bázispontos javulás ugyan, de a régió többi országa ennél sokkal jobban teljesített.
Az elmúlt 25 évet vizsgálva a GDP adatok azt mutatják, hogy Magyarország utolsó lett a régiós "tornasorban".
Az elmúlt negyed évszázad gyökeres változásokat hozott, a gazdaság sokat nőtt ugyan, de a makroadatok részletes vizsgálata alapján azt mondhatjuk, hogy konvergencia tekintetében van még mit bepótolnunk. Ez a többi visegrádi országra csak kisebb részben igaz - húzta alá Benczúr.
A Benczúrék által vezetett kutatás egyik legsarkosabb megállapítása, hogy a feltörekvő országokban az export kontraciklikusabb, mint a fejlettek esetében. A kutatás egy másik fontos eredménye, hogy a magyar gazdaság belső "mechanikája" már inkább a fejlettekéhez hasonló.
Az 1988-as osztrák jólét kétharmadát sem értük még el
Az 1988-as osztrák fogyasztás 60 százalékánál tartunk jelenleg, pedig hatalmasat fejlődött a magyar gazdaság. A régiós versenytársak így is lehagytak minket. Az MIT-en doktorált közgazdász, Benczúr Péter tartott előadást a Növekedés 2013 konferencián.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
