A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) tevékenysége két részből áll: egyrészt olyan befektetőket igyekszik Magyarországra vonzani, amelyek termelnek, ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak, export fókuszúak; másrészt pedig olyan magyar cégeknek segít a külpiacon, amelyek versenyképes termékkel és szolgáltatással képesek megjelenni az EU-ban vagy vagy más országokban.
Ha speciális szőlőkaró kell, keresnek céget, aki letudja legyártani
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy segítik a kereslet és kínálat találkozását, akár konkrét üzleti ajánlatokkal is. Ha például egy külföldi vállalat speciális szőlőkarót keres, akkor erre felhívják azon magyar gyártók figyelmét, amelyek képesek a gyártására - mondta a Privátbankárnak Kerekes György, a HITA elnökhelyettes egy korábbi interjúban.
Fontos feladatunk a tudatformálás: képzéseket tartunk cégeknek, roadshow-kat, kiállításokat szervezünk, ahol a cégek megmutathatják magukat, partnereket szerezhetnek, sőt ha igény van rá akár a tárgyalásban is segítünk - tette hozzá.
Matchmaker, matchmaker, make me a match
A HITA szakemberei egyedi tanácsadásokat is tartanak a kis- és középvállalatoknak arról, hogyan tudnának terjeszkedni, milyen kitörési pontjaik vannak, mire van kereslet külföldön és pontosan hol. A HITA találkozókat is szervez az üzletembereknek, vállalkozóknak, ahol partnereket szerezhetnek, kapcsolatot építhetnek, és bemutathatják saját tevékenységüket.
Erre további kiváló lehetőség nyílik a külföldi kiállításokon, szakvásárokon, amelyekre a HITA kedvezményes bemutatkozási lehetőségeket nyújt. A kiállítók jelképes részvételi díj ellenében vehetnek részt a rendezvényeken, ahol a megjelenés szervezését, a standok tervezését, kivitelezését, üzemeltetését a HITA vállalja. A résztvevő magyar cégek a külföldi szakvásárokon a HITA információs standján árumintákat, prospektusokat helyezhetnek el.
|
| Kerekes György a Privátbankár Növekedés 2013 konferenciáján |
A hivatal közvetlenül, és célzottan is segít a partnerek összehozásában: azok a cégek tehát, amelyek a HITA látókörében vannak, személyesen is kaphatnak olyan ajánlatokat, megkereséseket, amelyekről másképp nem értesülnének.
KKV Akadémia és pályázatok
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal külpiaci jelenlétet fejlesztő tanfolyamokat szervez, KKV Akadémia néven. Az őszi kurzusra már minden hely betelt, de tavasszal is indul KKV Akadémia. A KKV Akakdémia tulajdonképpen egy több napos átfogó vállalkozásfejlesztési, menedzsment- és export tréning, amely felkészíti az exportban még nem, vagy kevéssé járatos cégeket a külpiacra lépés során felmerülő helyzetekre, és a vállalkozás további fejlesztéséhez szükséges ismeretekre.
A HITA pályázatokat is szokott kiírni, ilyen volt például minden évben a Kereskedelemfejlesztési pályázat, amelyet tavaly óta már a Nemzetgazdasági Minisztérium ír ki és az Év Exportőre díj pályázat, amelyet a HITA alapított és most írták ki másodszor. Idén október 28-ig lehet jelentkezni a pályázatra több kategóriában. Részletek >>>
Ösztönzik a beruházásokat
A befektetésösztönzési tevékenység során a HITA munkatársai felkutatják a potenciális külföldi befektetőket, kapcsolatot tartanak velük és segítik azok befektetési döntéseinek meghozatalát, illetve ösztönzik újra-befektetési szándékaikat. Tevékenységük keretében cégre szabott tanácsadást nyújtanak, szakmai rendezvényeken vesznek részt, helyszíneket ajánlanak és telephely látogatásokat szerveznek.
Külön alosztály foglalkozik a hivatalnál azzal, hogy a nagyvállalatok és a hazai cégek közötti beszállítói kapcsolatok elősegítse: beszállítói képzéseket szerveznek nagyvállalatok bevonásával, különös tekintettel a jármű-és az elektronikai iparágakban. Legfontosabb törekvésük az, hogy a hazai kkv-k minél nagyobb szerepet kapjanak a Magyarországon letelepedett cégek beszállítói láncában.
Ez azért fontos, mert az export egyre nagyobb része úgynevezett közvetett kivitel, például a Magyarországon gyártott autóalkatrészt nem önmagában exportálják, hanem már az autókba beépítve. Ezért fontos, hogy a Magyarországon tevékenykedő multik magyar cégektől szerezzék be a gyártáshoz szükséges termékeket és szolgáltatásokat. A magyar export 81 százalékát ugyanis multinacionális cégek adják, a hazai kkv-k adják a maradék 19 százalékot, ebből 6 százalékpont az indirekt export.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
