Magyarország GDP-hez viszonyított külkereskedelmi többlete Európában a második legnagyobb; alapvetően az a konszenzus, hogy a növekedés forrása még évekig az export lehet Magyarországon (a konferencia korábbi előadója, Koren Miklós ettől eltérő lehetőséget is felvázolt).
Ennek megfelelően felmerül, hogy az államnak támogatnia kellene az exportot - nem egyszerű azonban, hogy az államnak pontosan hol kellene beavatkoznia - mondta el a Privátbankár.hu Növekedés 2013 konferenciáján Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettese.
Javul a versenyképesség - olcsó és hatékony a magyar munka
| A magyar export 81 százalékát multinacionális cégek adják, a hazai kkv-k adják a maradék 19 százalékot, ebből 6 százalékpont az indirekt export. |
A HITA tevékenysége két részből áll: egyrészt olyan befektetőket igyekszik Magyarországra vonzani, amelyek termelnek, ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak, export fókuszúak; másrészt pedig olyan magyar cégeknek segít a külpiacon, amelyek versenyképes termékkel és szolgáltatással képesek megjelenni az EU-ban vagy harmadik országokban.
A kormány kifejezetten a termelő, ipari beruházásokat igyekszik előnyben részesíteni. A versenyképesség ennek köszönhetően 2012 második felétől törékeny, de érezhető javulás megy végbe.
Ennek okai között az is szerepel, hogy a távol-keleti bérek elszabadultak, így a magyar bérek csábítóbbak; a magyarországi termelés hatékonysága pedig sokszor jelentősen meghaladja a távol-keleti országokét.
|
| Kerekes György |
3 milliárd euró a kalapban
Idén 22 projektet zárt le a HITA, 121 folyamatban van – ha ez mind lezárulna, nagyjából 3 milliárd euró érkezne közvetlen tőkebefektetés formájában, és 15-17 ezer új munkahely jönne létre. Új küldő országok jelentek meg: Malajziát, Mexikót, Egyiptomot említette Kerekes György. Új szektorokba is érkeznek befektetők - az autóipar és az elektronika a vezető, de az élelmiszeripari befektetések is egyre nagyobb összegben érkeznek.
Vannak gondok az exportra készülő kkv-knál
A további növekedés egyik korlátja a megfelelő munkaerő hiánya: van olyan cég, ami 80 kilométeres körzetből, buszokkal szállítja a munkásokat gyárába. Az oktatás és a szakképzés területén komoly fejlődésre van szükség, emellett infrastrukturális fejlesztésekre, ipari parkokra is. A KKV-k exportjának bővülését akadályozza az exportképes cégek alacsony aránya, a megfelelő árualap hiánya is.
Ami a cégek belső folyamatait illeti: a HITA felmérése szerint gondot okoz a menedzsment-ismeretek hiánya, a piaci ismeretek hiánya, a forráshiány, a nyelvtudás hiánya, a technológiai lemaradás és a HR területén meglévő hiányosságok. Sok cég nem is tűz ki célként a növekedést, illetve nem képes saját cégét profi menedzsmentre bízni.
Mi kell a kkv-knek?
A HITA elnökhelyettese szerint Magyarországon képzéseket, tréningeket kell szervezni, segíteni kell a vállalkozóvá válást. Oktatásfejlesztésre, erős középiskolákra van szükség, valamint külpiaci marketingre. Kerekes György szerint az fontos, hogy exporthoz értő szakemberek is dolgozzanak a vállalkozásoknál, ne pedig a vezető „nyakába varrják” a külkapcsolatok ápolását is.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
