Javul a helyzet, de még nem érjük utol a szomszédokat
| Az 51. Közgazdász-vándorgyűlést szeptember 26. és 28. között rendezi meg a Magyar Közgazdasági Társaság Békéscsabán illetve Gyulán. A vándorgyűlés mottója: Növekedési fordulat – honnan jön a lendület?A több mint félszáz előadó között szerepel Baráth Etele, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Domokos László, Farkas Ádám, Fónagy János, Kovács Árpád, László Csaba, Matolcsy György, Parragh László, Pongrácz Ferenc, Surányi György és Varga Mihály is. |
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az 51. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén Kilábalás – Növekedés című előadásában elmondta: az elmúlt 3 évben sokat javult a magyar gazdaság helyzete, ami a CDS-áraztásunkon is meglátszik, az ország éves bruttó finanszírozási igénye azonban még mindig magas. A GDP-hez viszonyított finanszírozási igény alapján továbbra is Görögországgal, Írországgal és Ciprussal tartozik egy kategóriába. A helyzet jobb, mint 3 évvel ezelőtt, de még mindig nem mérhető több szomszédos ország pozíciójához.
A korábban felvett IMF-hitel törlesztése újabb IMF-hitel felvétele nélkül sikerült – bár tény, hogy a 2013 februári devizakötvény-kibocsátásra szükség volt, ezt azonban kedvező feltételek mellett tudta végrehajtani Magyarország.
A magyar állampapír-hozamok a pozitív nemzetközi piaci hangulat következtében fokozatosan csökkentek; Varga Mihály szerint a várakozások alapján az év végére akár 3 százalékra is csökkenhet az alapkamat.
Az energiaszolgáltatók nem értik a kormány szándékait
Ebben szerepet játszik az infláció mélypontra csökkenése is. Ezzel kapcsolatban a miniszter a rezsicsökkentést is megvédte: a kormány fontos versenyképességi tényezőnek tartja az energiaárakat. Az látszik, hogy az energiaipari cégek visszafogják beruházásaikat, mert nem értik tisztán a kormány szándékait, nem biztosak abban, hogy megtérül beruházások. A nonprofit közműszolgáltatás azonban nem ördögtől való dolog, példaként a francia rendszert említette – a közösségi szempontok ezesetben felülírhatják a profitszempontokat. A privatizáció sikertelenségére a Fővárosi Vízműveket hozta fel Varga. Az infláció összességében sokkal alacsonyabb lesz, mint korábban várták.
A külföldi tőke beáramlásának tempójával kapcsolatos kritikákra (egy csütörtöki Chikán Attila-interjúra utalva) azt mondta: egy multicég csak egyszer tud Magyarországra jönni – márpedig az 50 legnagyobb nemzetközi vállalat közül 40 képviselteti magát az országban.
Mi lett még jobb?
A strukturális egyenleg javulásában az önkormányzati szektor állami felügyeletének erősítése, az egészségügyi és oktatási kiadások fokozott felügyelete is hozzájárult, de még a jövő évtől kisebb létszámú Országgyűlést is itt említette a miniszter. A drámai szintet elérő adósságráta csökkenni kezdett – állapította meg Varga Mihály. Eközben a külső egyensúly jelentősen javult.
Mitől lesz itt növekedés?
A relatív pozíciónk már javult, a régiós növekedési versenyben már látszódnak a biztató jelek. Lengyelország, Szlovákia azonban még mindig jobb eredményeket tud felmutatni. Idén 1, jövőre 2 százalékos növekedést feltételezhetünk, ennél optimistább elemzések is születnek, 2,7 százalékos jóslatok is vannak 2014-re – a kormány azonban még a jegybank 2,1 százalékos GDP-növekedési várakozásánál is konzervatívabb.
A korábbi növekedésben a túlhitelezés jelentős szerepet játszott, jelenleg viszont gondot okoz a hitelek hiánya, amiben a bankszektorban jelenlévő külföldi tulajdonosok nagy aránya is hátrányt jelent a miniszter szerint. Amikor a belga vagy német bankok saját problémáik megoldását a magyar betétgyűjtésben látták megoldani, az nem jelentett előrelépést az országnak – fogalmazott Varga.
A miniszter szerint a mérlegalkalmazkodás, a hitel/betét-arány csökkenése hamarosan a végéhez ér. A hitelek nélkül a beruházási ráta is csökken – a kormány ezen az MFB-n és az Eximbankon keresztül, a Garantiqán keresztül, valamint az MNB Növekedési Hitelprogramján keresztül igyekszik segíteni.
Nem csak közmunkások és külföldi munkavállalók vannak (?)
Nem igaz, hogy a versenyszférában a külföldi munkavállalók növekvő száma miatt mérhető növekedés a foglalkoztatottak számában – mondta a miniszter. Bár valóban nőtt a külföldi munkavállalók száma, 3 év alatt a KSH számai szerint 40 ezer fővel, Varga szerint még ezen felül is 80-90 ezer fővel nőtt a versenyszférában dolgozók száma. A külföldön munkát vállalók ráadásul 1,7 milliárd eurót utaltak haza a külföldön munkát vállalók egyetlen év alatt – mondta a miniszter.
Varga Mihály után Surányi György tartott előadást, ő a miniszter szavaira reagálva azt mondta: az általa ismert számok szerint a foglalkoztatottak száma szinte kizárólag a közmunkások és a külföldi munkavállalók létszámnövekedésének eredménye.(Surányi György a magyar gazdaságról: Így maradt le Magyarország a versenytársaitól >> )
Javítani kell az adózási morálon, a gyermekvállalási kedven
A demográfiai folyamatokkal vannak gondjai az országnak: 2010-ben még 4, ma már csak 2 aktív dolgozó jut egy nyugdíjasra. Nem csak a lélekszám csökken, hanem a társadalom összetétele is kedvezőtlen irányba változik, gyorsuló ütemben csökken a gyermekszám, amit nem tud kompenzálni a várható élettartam növekedése.
Az adózási kultúrában is fejlődésre van szükség: a szürke és feketegazdaság szerepe még mindig jelentős, ennek is következménye, hogy magas a minimálbért bevallók aránya. A pénztárgépek cseréje kapcsán jól látszik, hogy nem kapkodnak a kereskedők és a forgalmazók sem az adóhatóság által tanulmányozható adatok szolgáltatására.
Erről Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója beszélt. 
