Megszorítás - de miért?
A kelet-európai országokban a válság hatására csökkent a kibocsátási rés (akárcsak a fejlett országokban), visszaesett a növekedés, a folyó fizetési mérleg emelkedett, és - bármilyen meglepő - a hitelezés bővült. Ez alól csak Magyarország volt kivétel - ennek pedig komoly következményei vannak a növekedési kilátásokra nézve, mondta a Növekedés 2013 konferencián Halpern László közgazdász.
A válság az európai országokat nem egyszerre és egyformán érintette (Görögország meggondolatlan költségvetési politikája miatt kényszerült megszorításokra, Spanyol- és Írország viszont nem), és igaz ez a magyar vállalatokra is - mutatott rá az MTA KRTK KTI igazgatója.
Válság időszakban a monetáris politika kevésbé hatásos, a gazdaságpolitikának kell lépnie, ugyanakkor a megszorítások visszavetik a potenciális növekedést (nő a kibocsátási rés). A termelékenység alacsony marad a kereslet visszaesése miatt. Az ilyen jellegű megszorítások ráadásul a következő évek növekedési kilátásait is negatívan befolyásolhatják, hiszen a munkanélküliségben eltöltött idő nőhet, az innovációra amúgy képes cégek válság idején nem jutnak forráshoz, hogy fejlesszenek, a tőkeállomány jelentősen veszíthet értékéből.
Csapda - a hitelesség kontraproduktív is lehet?
A piacok viszont könyörtelenül beárazzák az országkockázatot, annak ellenére, hogy a növekedés beindítására valóban szükséges lehet a lazítás. Ha a piacok nem értik meg ennek a látszólagos ellentmondásnak az okait, az komoly adósságválságot okozhat, hiszen megnő a finanszírozás költsége. Halpern szerint éppen ezért az a szituáció komoly dilemma. Egy megszorító kormány ugyanis hiába tartja be, amit "ígért", a piacok reakciója miatt többlet-megszorításra kényszerülhet, ami még jobban visszavetheti a növekedést. Az alacsonyabb növekedés pedig hitelesség-vesztéssel járhat, ráadásul az újabb és újabb kiigazítások azt az üzenetet sugallják, hogy a kormány elvesztette a kontrollt.
Ilyen helyzetben nagy a kísértés arra, hogy a kormányok inkább népszerű intézkedések oltárán áldozzák fel a hitelességüket. "Láttunk már ilyet, a kormányok igen innovatívak abban, hogyan tolják az utánuk következőkre a népszerűtlen intézkedéseket" - mondta Halpern.
Nettó export: nem fenntartható ez a szint
A kutató szerint a magán- és államadósság között nem lehet falat húzni, ezt megtanultuk a válságban, hiszen az egyik a másikba könnyen átkonvertálódhat (pl.: bankmentés költségei). Halpern szerint a megoldás az adósság elleni harcban középtávon az anticiklikus tervezés lehet. Vagyis, akkor amikor a gazdaság jól teljesít, és van tér "osztogatni", éppen akkor kellene tartalékolni a nehezebb időkre.
Magyarországra kitérve elmondta, a nettó export 2005-től kedzve pozitív módon járult hozzá a növekedéshez, és egyre nagyobb szeletet hasított ki magának a gazdaság teljesítményéből. Halpern szerint ez a mértékű növekedés nem fenntartható.
Halpern előadás a végén leszögezte, a hosszú távú növekedéshez szükség van kiszámítható feltételekre, az innovációs és a K+F támogatására és a kedvező befektetői környezet kialakítására. Halpern szerint ez utóbbiban nagyon rosszul állunk.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
