Megvolt a növekedési fordulat
Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügypolitikai államtitkára a Privátbankár.hu Növekedés 2013 konferenciáján elmondta: a növekedési fordulat bekövetkezett idén, a folyamatok az elkövetkező években felgyorsulnak.
2006 óta az idei évvel bezárólag az örökölt költségvetési helyzet miatt a kormány folyamatos kiigazítási kényszerben volt. A magas hiány és a növekvő államadósság hozzájárult az ország sérülékenységéhez - emiatt költségvetési konszolidációra és adósságcsökkentésre volt szükség.
Az eladósodás "ördögi köre" azonban Orbán Gábor szerint mostanra megtört: az államadósság csökkentése, a költségvetési kiigazítások a hozamok csökkenésén keresztül nagyobb mozgásteret biztosítanak - komoly terhek kerültek le a magyar gazdaságpolitikáról. Tény, hogy válságidőben ugyanakkora eredményhez válságban sokkal jelentősebb költségvetési kiigazítás szükséges, mint "békeidőben".
A belföldre termelő nagyvállalatok terhei nőttek
A kiegyensúlyozott gazdasági növekedést megalapozó intézkedéseket Orbán Gábor szerint nem helyes a gyakran használt „unortodox” kifejezéssel illetni. Szükség volt a kiadások erős kontrolljára, a korábbinál több konfliktus vállalására és nem sztenderd eszközök bevetésére is - ezek eredményeként viszont a külföldi befektetők bizalma visszatért, miközben a kormányzat pozíciója sem romlott.
A növekedés elősegítése érdekében az adóbevételek szerkezete átalakult, nagyobb hangsúlyt fektetnek a forgalmi/fogyasztási típusú adókra mint a jövedelmi típusú adókra – mára a költségvetési bevételeken belül már az előbbi aránya a nagyobb. A vállalati adózásban pedig a súlypont a kkv-k javára tolódik el, és fontos cél az export versenyképesség javítása is. Azok a vállalatok, akinek nőttek a terhei, jellemzően belföldi piacra termelő, jelentős piaci erővel rendelkező nagyvállalatok - mondta Orbán Gábor.
A külföldi munkavállalók milliárdjai is segítenek
Az államtitkár szerint 2013-ban megállt a beruházások zsugorodása. A gépberuházásokban, feldolgozóiparban már jól látszik a dinamika, az építési beruházások további növekedése is várható. A magyar beruházások dinamikája az exportáló vállalatok eseteben régiós szinten is kiugrónak számít - mondta.
A növekedéshez hozzájáruló tényezők közül a foglalkoztatottság és az aktivitás jelentősen meghaladja a válság előtti szintet, a munkanélküliség közel 4 éves mélyponton van. A foglalkoztatottság bővülésében valóban szerepe a közmunkaprogramnak, de a legnagyobb mértékben az ettől szűrt belföldi foglalkoztatottság járult hozzá.
Az adatokat javítja a külföldön munkát vállalók száma is – Orbán szerint egyáltalán nem gond, ha a munkaerő mobilis, régiós összehasonlításban még mindig alacsony a külföldi munkavállalók aránya.Ráadásul a külföldi munkavállalók hazautalt jövedelmei növekednek, ettől a magyar háztartások jövedelme is bővül.
Rövid távú kilátások: így lesz itt 2 százalékos növekedés
Szeptember 30-áig mutatják be a következő évekre vonatkozó prognózist. Az államtitkár a Növekedés 2013 konferencián annyit már elárult: az idei évre tervezett 0,7 százalékos GDP-növekedést továbbra is tarthatónak látják, 2014-re pedig 2 százalékos növekedéssel kalkulál a kormány – ezt ráadásul egy rendkívül konzervatív becslésnek tartja Orbán Gábor.
Ezt támogatja egyebek mellett a növekvő foglalkoztatottság, a reáljövedelmek növekedése, a pedagógusok béremelése, a devizahitelesek terheinek várható enyhítése és a rezsicsökkentés – ezek következményeként a háztartások elkölthető jövedelme nő. Az emelkedő jövedelem a következő években a megtakarítások helyett növekvő mértékben fordítódik majd fogyasztásra - mondta Orbán Gábor.
Kérdésre válaszolva Orbán Gábor elmondta: a jövő évi költségvetésben várhatóan nem lesz szükség az idei évihez hasonló összegű tartalékra.
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
