Oblath Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgadaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) tudományos főmunkatársa a Privátbankár.hu által szervezett Növekedés 2013 című konferencián elmondta: az elmúlt években jelentősen megemelkedett hazai exporttöbblet nem „jó”,  a tőkekiáramlás pedig nem „rossz”. A két jelenség gyakorlatilag egymás tükörképe.

Mindkét jelenség mögött a gazdaság stagnálása (a belföldi felhasználás, különösen a beruházások visszaesése) áll, amelyek mögött viszont az adósságleépítés folyamat és a hazai gazdaságpolitika áll, a kettőt azonban meglehetősen nehéz különválasztani.

Bár Orbán Gábor államtitkár előadásában épp az ellenkezőjét állította, Oblath Gábor szerint Magyarországon egyelőre nincs növekedési fordulat: bár vannak a belföldi felhasználásban ilyen jelek, de ezt a nettó export negatív hatása jórészt ellensúlyozta. Az exporttöblet hátterében az alacsony beruházások csökkenése, a belföldi felhasználás csökkenése áll. A GDP szintje a 2005-ös szint környékén stagnál, a beruházások szintje pedig alacsonyabb, mint a 2000-es években bármikor.

Oblath Gábor elmondta: bár paradoxnak látszik, de az adósságleépülés lassulása éppúgy akadálya lehet a növekedésnek, ahogyan eddig a belföldi felhasználás csökkenése volt - a külső adósság leépülése automatikusan okozott ugyanis exporttöbbletet és tőkekiáramlást..

Oblath Gábor szerint ez egyfajta növekedési csapda; a megoldások keresése a szakma és a gazdaságpolitika számára egyaránt kihívást jelent. Úgy látja: nem önmagában a nettó export nagysága illetve annak változása, hanem annak összetétele és a gazdaságpolitika minősége a lényeg.

A szakember azt is kiemelte: az, hogy a bankokat a devizahitelek forintosítására kényszerítik, nem okoz exporttöbbletet - ezt tehát csak a devizata