Nekik a cégük a gyerekük, és ez sokszor gátolja a növekedést – interjú

Mivel foglalkozik a Nemzeti Külgazdasági Hivatal?

A tevékenységünk két nagy részből áll,  a HITA feladata egyfelől a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy segítjük a kereslet és kínálat találkozását, akár konkrét üzleti ajánlatokkal is. Ha például egy külföldi vállalat speciális szőlőkarót keres, akkor erre felhívjuk azon magyar gyártók figyelmét, amelyek képesek a gyártására. Fontos a tudatformálás: képzéseket tartunk cégeknek, roadshow-kat, kiállításokat szervezünk, ahol a cégek megmutathatják magukat, partnereket szerezhetnek, sőt ha igény van rá akár a tárgyalásban is segítünk.

Az interjú előtt, amikor beszélgettünk, nagyon optimistának tűnt, van rá ok?

Az optimizmus pedig abból fakad, hogy jól állunk beruházások terén, Magyarország vonzó ilyen szempontból, jönnek hozzánk a külföldi befektetők, és ha egyszer idejönnek, az évtizedekre szól.

Milyen beruházások várhatóak a közeljövőben?

Amit lehet tudni, hogy autóipari beszállítók vannak, és még jönnek is. Azt is elmondhatom, hogy bővít a Lego és a Hankook, és komoly szolgáltató központok jönnek Magyarországra, erről konkrétabbat egyelőre nem mondhatok, de itt nagyjából 3-4 ezer új munkahely bejelentésére lehet számítani a következő 2 hónapban. A Növekedés 2013 konferencián beszélek erről bővebben is, de ott sem mondhatok konkrét cégeket, inkább munkaterületeket, régiókat fogok kiemelni.

Kerekes György is a Növekedés 2013 konferencia előadója lesz. A részletes programot és az előadók listáját itt találja >>>

Mi vonzza Magyarországra, és mi az, ami elriasztja a befektetőket?

Ami leginkább nehezíti a helyzetet Magyarországon az a piac mérete: sokan azt mondják, Magyarország nem tényező, egy amerikai befektető előtti atlaszon például Budapesten kívül nem is látszik több város, mert az egymillió lakos alattiakat nem is jelölik, szemben Lengyelországgal, ahol 5-6 nagyváros van, és mellé rendelkezik egy 40 milliós belső piaccal. A másik, ezzel összefüggő probléma a megfelelő munkaerő hiánya. Békéscsabán történt, hogy egy beruházás előtt egy HR-céggel felmérték a munkaerőpiacot és ezer önéletrajzból hatan feleletek meg a feltételeknek, a cég nem ide hozta a beruházást.

És a hátrányok között emlegetik a szabályozás kiszámíthatatlanságát is, de valójában a nagy vihart kiváltó kormányzati intézkedések alig érintették a termelő vállalatokat, emellett persze van, ami bosszantja őket. Például az egyik évben hétszeresére emelkedett egy cég által fizetendő tűzvédelmi illeték, ami még így is elenyésző összeg a működés szempontjából, de amikor ezt Amerikába, az anyacégnek jelentik – mert kell –, akkor ott azt hiszik elírás, mert ilyen nincs, hogy valami hétszeresére emelkedik. Pedig van: Magyarországon. Bosszantja őket? Igen. Elmennek emiatt? Nem.

Kerekes György - a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) befektetési és üzletfejlesztési elnökhelyetteseAz Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett előbb biológus, majd jogi diplomát. 2004 és 2010 között kisebb megszakítással az ITD Hungary Kht. munkatársa volt, előbb tanácsadóként, majd osztályvezetőként, később igazgató-helyettesként. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletfejlesztési igazgatójaként eltöltött rövid időszakot leszámítva 2011-től az ITD Hungary Kht. utódjának számító Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese.

Az uniós tagság pedig egyszerre hátrány és előny. Hátrány a szigorú versenyszabályok miatt, de előny azért, mert ez stabilitást és biztonságot jelent. Emellett pedig nagy vonzerő az, hogy fejlett az infrastruktúra, mind a közlekedés, autópályák tekintetében, mind az IT-rendszerben és a pénzügyi szolgáltató rendszer is kiépült.

A munkaerő viszont a legfontosabb előnyünk is – azzal együtt, amit a megfelelő mennyiségről az imént mondtam. Jól képzett, motivált és hatékony embereket tudnak találni az ide érkező vállalatok, legyen szó elektronikáról vagy műszergyártásról. Egy itthon nagy foglalkoztatónak számító cég pl. összehasonlítást végzett az indiai és a magyar gyára között: az itthoni termelési egység hatékonysága közel háromszorosa volt az ázsiainak, a költségekben viszont jóval kisebb volt a különbség.

A legnagyobb beruházások az autóipari cégek hozták ide, ez pörgeti most is az ipart, mennyire jelentős ez?

Valóban az autógyártás a legjelentősebb és ez nem csak munkahelyteremtés, az ipar és a városok fellendítése szempontjából fontos, hanem a másodlagos export szempontjából is. Sokan azt kérdezik, miért nem mi gyártjuk a visszapillantó-tükröket az Audihoz, de nem ez a jó kérdés, hanem az, hogy mennyit profitálunk a másodlagos exportból, vagyis azokból a termékekből, szolgáltatásokból, amit a gyártáshoz felhasználnak, és ez jelentős. Az sem elhanyagolható, hogy egy-egy beruházás a szolgáltatóipart, a kisvállalkozásokat is vonzza, Kecskemét lakossága például 9 ezer fővel nőtt a Mercedes miatt, és emiatt új fodrászatok, új éttermek nyílnak.

Mennyire jelentős a másodlagos export?

Az összes export 80 százalékát a multik, és 20 százalékát a kkv-k bonyolítják. Ennek a 20 százaléknak a fele indirekt export.

Az autógyártáson kívül még miben kiemelkedő Magyarország?

Az elektronika és informatika területén, az orvosi műszerek, laboratóriumi eszközök terén, de a mérnöki,- építészi tudásexport is tényezőnek számítunk. Ezen a területen azonban nem elégszenek meg a tanácsadással. Ami hiányzik, hogy nem tudjuk biztosítani a finanszírozást, amit gyakran elvárnak.
Jelentős az élelmiszergyártás is, és óriási kereslet van jó minőségű, jól feldolgozott termékekre. Itt az a gond, hogy az óriási keresletet nem tudjuk kielégíteni. Például fagyasztott borsóból szinte bármennyit el lehetne adni Távol-Keleten, de nem tudunk annyit előállítani, amennyit ők rendelnek. Ezekről lehet rendszer szinten beszélni, de sokszor egy-egy termékről van szó, amivel sikeresek vagyunk.

Ha az exportnál tartunk: sokat hallani arról, hogy a magyar export koncentrált és emiatt sérülékeny is. Önnek mi a tapasztalata?

A sérülékenység inkább egy-egy cégre jellemző, és abból fakad, hogy a vállalat, ha elkezd exportra termelni, a legtöbbször csak egy–két partnernek szállít, ami veszélyes, mert egy megrendelő kiesésével nagy bajba kerülhet a cég, ezt a magyar exportőrök a válság alatt megtanulták. A másik probléma, hogy ha egy cég megszerez egy piacot, például Németországban, nem terjeszkedik tovább. Ezért fontos a tudatformálás, fel kell hívni a vezetők figyelmét erre, és ez fontos feladatunk. Persze az is fontos, hogy legyenek támogatások a gyártókapacitás bővítésére egy-egy megrendelés esetén, de nekünk az a tapasztalatunk, hogy nem itt akadnak el a legtöbben.

Hanem?

A magyar vállalkozói attitűdről van szó. A ’90-es években alakult vállalkozásokra jellemző az, hogy vezetőik nem akartak menedzsment jellegű irányítást , ezért tapasztalható volt egy növekedési töréspont, hiszen egy 40-50 fős cégnél sokkal nagyobbat nem lehet egy kézben tartani. Ezek a cégek most az utódlás problémájával néznek szembe, de a menedzsment, az értékesítés nem jön szóba, mert sokan úgy tekintenek cégükre, mint a gyerekükre, sőt ezt többen ki is mondják. Ezek a cégek most vesztegelnek, nem tudnak és nem is akarnak növekedni, pedig lenne bennük potenciál, de a cégvezetők azt mondják, minek nekem még egy Audi? Biztosítottnak látják a jövőt, és nem motiváltak a terjeszkedésben, a kockázatvállalásban, vagy egyáltalán a változásban. Velük szemben persze mára kialakult egy fiatal vállalkozói kör is, de ők szinte láthatatlanok, gyakran nem is Magyarországra termelnek, és nem itt értékesítenek.

És milyen a tipikus exportáló cég vezetője?

Van erről egy kutatási anyagunk, de ezt is inkább a konferencián mutatnám be.