TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
A beruházások a 2005-2006-os szintre tértek vissza, ezen a téren mindenképpen van ok az optimizmusra, a magyar exportban azonban rengeteg kihasználatlan kitörési pont van, de félünk az újtól, a változástól. Kerekes Györgyöt, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettesét kérdeztük beruházásokról és exportról, a közeli és távolabbi jövőről.

Mivel foglalkozik a Nemzeti Külgazdasági Hivatal?

A tevékenységünk két nagy részből áll,  a HITA feladata egyfelől a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy segítjük a kereslet és kínálat találkozását, akár konkrét üzleti ajánlatokkal is. Ha például egy külföldi vállalat speciális szőlőkarót keres, akkor erre felhívjuk azon magyar gyártók figyelmét, amelyek képesek a gyártására. Fontos a tudatformálás: képzéseket tartunk cégeknek, roadshow-kat, kiállításokat szervezünk, ahol a cégek megmutathatják magukat, partnereket szerezhetnek, sőt ha igény van rá akár a tárgyalásban is segítünk.

Az interjú előtt, amikor beszélgettünk, nagyon optimistának tűnt, van rá ok?

Az optimizmus pedig abból fakad, hogy jól állunk beruházások terén, Magyarország vonzó ilyen szempontból, jönnek hozzánk a külföldi befektetők, és ha egyszer idejönnek, az évtizedekre szól.

Milyen beruházások várhatóak a közeljövőben?

Amit lehet tudni, hogy autóipari beszállítók vannak, és még jönnek is. Azt is elmondhatom, hogy bővít a Lego és a Hankook, és komoly szolgáltató központok jönnek Magyarországra, erről konkrétabbat egyelőre nem mondhatok, de itt nagyjából 3-4 ezer új munkahely bejelentésére lehet számítani a következő 2 hónapban. A Növekedés 2013 konferencián beszélek erről bővebben is, de ott sem mondhatok konkrét cégeket, inkább munkaterületeket, régiókat fogok kiemelni.

Kerekes György is a Növekedés 2013 konferencia előadója lesz. A részletes programot és az előadók listáját itt találja >>>

Mi vonzza Magyarországra, és mi az, ami elriasztja a befektetőket?

Ami leginkább nehezíti a helyzetet Magyarországon az a piac mérete: sokan azt mondják, Magyarország nem tényező, egy amerikai befektető előtti atlaszon például Budapesten kívül nem is látszik több város, mert az egymillió lakos alattiakat nem is jelölik, szemben Lengyelországgal, ahol 5-6 nagyváros van, és mellé rendelkezik egy 40 milliós belső piaccal. A másik, ezzel összefüggő probléma a megfelelő munkaerő hiánya. Békéscsabán történt, hogy egy beruházás előtt egy HR-céggel felmérték a munkaerőpiacot és ezer önéletrajzból hatan feleletek meg a feltételeknek, a cég nem ide hozta a beruházást.

És a hátrányok között emlegetik a szabályozás kiszámíthatatlanságát is, de valójában a nagy vihart kiváltó kormányzati intézkedések alig érintették a termelő vállalatokat, emellett persze van, ami bosszantja őket. Például az egyik évben hétszeresére emelkedett egy cég által fizetendő tűzvédelmi illeték, ami még így is elenyésző összeg a működés szempontjából, de amikor ezt Amerikába, az anyacégnek jelentik – mert kell –, akkor ott azt hiszik elírás, mert ilyen nincs, hogy valami hétszeresére emelkedik. Pedig van: Magyarországon. Bosszantja őket? Igen. Elmennek emiatt? Nem.

Kerekes György - a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) befektetési és üzletfejlesztési elnökhelyetteseAz Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett előbb biológus, majd jogi diplomát. 2004 és 2010 között kisebb megszakítással az ITD Hungary Kht. munkatársa volt, előbb tanácsadóként, majd osztályvezetőként, később igazgató-helyettesként. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletfejlesztési igazgatójaként eltöltött rövid időszakot leszámítva 2011-től az ITD Hungary Kht. utódjának számító Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese.

Az uniós tagság pedig egyszerre hátrány és előny. Hátrány a szigorú versenyszabályok miatt, de előny azért, mert ez stabilitást és biztonságot jelent. Emellett pedig nagy vonzerő az, hogy fejlett az infrastruktúra, mind a közlekedés, autópályák tekintetében, mind az IT-rendszerben és a pénzügyi szolgáltató rendszer is kiépült.

A munkaerő viszont a legfontosabb előnyünk is – azzal együtt, amit a megfelelő mennyiségről az imént mondtam. Jól képzett, motivált és hatékony embereket tudnak találni az ide érkező vállalatok, legyen szó elektronikáról vagy műszergyártásról. Egy itthon nagy foglalkoztatónak számító cég pl. összehasonlítást végzett az indiai és a magyar gyára között: az itthoni termelési egység hatékonysága közel háromszorosa volt az ázsiainak, a költségekben viszont jóval kisebb volt a különbség.

A legnagyobb beruházások az autóipari cégek hozták ide, ez pörgeti most is az ipart, mennyire jelentős ez?

Valóban az autógyártás a legjelentősebb és ez nem csak munkahelyteremtés, az ipar és a városok fellendítése szempontjából fontos, hanem a másodlagos export szempontjából is. Sokan azt kérdezik, miért nem mi gyártjuk a visszapillantó-tükröket az Audihoz, de nem ez a jó kérdés, hanem az, hogy mennyit profitálunk a másodlagos exportból, vagyis azokból a termékekből, szolgáltatásokból, amit a gyártáshoz felhasználnak, és ez jelentős. Az sem elhanyagolható, hogy egy-egy beruházás a szolgáltatóipart, a kisvállalkozásokat is vonzza, Kecskemét lakossága például 9 ezer fővel nőtt a Mercedes miatt, és emiatt új fodrászatok, új éttermek nyílnak.

Mennyire jelentős a másodlagos export?

Az összes export 80 százalékát a multik, és 20 százalékát a kkv-k bonyolítják. Ennek a 20 százaléknak a fele indirekt export.

Az autógyártáson kívül még miben kiemelkedő Magyarország?

Az elektronika és informatika területén, az orvosi műszerek, laboratóriumi eszközök terén, de a mérnöki,- építészi tudásexport is tényezőnek számítunk. Ezen a területen azonban nem elégszenek meg a tanácsadással. Ami hiányzik, hogy nem tudjuk biztosítani a finanszírozást, amit gyakran elvárnak.
Jelentős az élelmiszergyártás is, és óriási kereslet van jó minőségű, jól feldolgozott termékekre. Itt az a gond, hogy az óriási keresletet nem tudjuk kielégíteni. Például fagyasztott borsóból szinte bármennyit el lehetne adni Távol-Keleten, de nem tudunk annyit előállítani, amennyit ők rendelnek. Ezekről lehet rendszer szinten beszélni, de sokszor egy-egy termékről van szó, amivel sikeresek vagyunk.

Ha az exportnál tartunk: sokat hallani arról, hogy a magyar export koncentrált és emiatt sérülékeny is. Önnek mi a tapasztalata?

A sérülékenység inkább egy-egy cégre jellemző, és abból fakad, hogy a vállalat, ha elkezd exportra termelni, a legtöbbször csak egy–két partnernek szállít, ami veszélyes, mert egy megrendelő kiesésével nagy bajba kerülhet a cég, ezt a magyar exportőrök a válság alatt megtanulták. A másik probléma, hogy ha egy cég megszerez egy piacot, például Németországban, nem terjeszkedik tovább. Ezért fontos a tudatformálás, fel kell hívni a vezetők figyelmét erre, és ez fontos feladatunk. Persze az is fontos, hogy legyenek támogatások a gyártókapacitás bővítésére egy-egy megrendelés esetén, de nekünk az a tapasztalatunk, hogy nem itt akadnak el a legtöbben.

Hanem?

A magyar vállalkozói attitűdről van szó. A ’90-es években alakult vállalkozásokra jellemző az, hogy vezetőik nem akartak menedzsment jellegű irányítást , ezért tapasztalható volt egy növekedési töréspont, hiszen egy 40-50 fős cégnél sokkal nagyobbat nem lehet egy kézben tartani. Ezek a cégek most az utódlás problémájával néznek szembe, de a menedzsment, az értékesítés nem jön szóba, mert sokan úgy tekintenek cégükre, mint a gyerekükre, sőt ezt többen ki is mondják. Ezek a cégek most vesztegelnek, nem tudnak és nem is akarnak növekedni, pedig lenne bennük potenciál, de a cégvezetők azt mondják, minek nekem még egy Audi? Biztosítottnak látják a jövőt, és nem motiváltak a terjeszkedésben, a kockázatvállalásban, vagy egyáltalán a változásban. Velük szemben persze mára kialakult egy fiatal vállalkozói kör is, de ők szinte láthatatlanok, gyakran nem is Magyarországra termelnek, és nem itt értékesítenek.

És milyen a tipikus exportáló cég vezetője?

Van erről egy kutatási anyagunk, de ezt is inkább a konferencián mutatnám be.

A cikk a Garantiqa támogatásával készült.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV Hiába gondolja másképpen a kormány, szükség lenne a bértámogatásra
Valkai Nikoletta | 2020. november 2. 17:41
Szinte már biztosra vehető, hogy nem készül a kormány újabb bértámogatási programra a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként, hiszen ahogy az a kormányzati kommunikációból is kiderült, a beruházásokban látják a magyar gazdaság kilábalásának kulcsát a kornavírus-járványból. Az érdekképviseletek azonban a tavasszal együttesen kicsiszolt bértámogatási rendszer folytatása mellett érvelnek.
KKV Új kezességvállalási konstrukciót élesített a kkv-knak a Garantiqa
Privátbankár.hu | 2020. október 26. 10:51
Az Investment Hitelgarancia az 500 milliárd forintos Krízis Garanciaprogram keretében érhető el kkv-k számára. A programban eddig közel 7500 hazai vállalkozás összesen 345 milliárd forintnyi hitelt kaphatott.
KKV Kevesebb adókedvezményre csaptak le a magyar cégek, mint korábban
Privátbankár.hu | 2020. október 2. 14:13
Megjelent a költségvetési zárszámadás a 2019-es évről, amely egyebek mellett az adókedvezmények keretében be nem szedett pénzekről is számot vet. Most kiderül, mennyi pénzt és milyen formában hagyott a cégeknél a kormány.
KKV 1000 milliárdos mentőövet dobtak a vállalkozásoknak
Király Béla | 2020. szeptember 30. 13:08
A koronavírus-járvány ugyan óriási problémákat okozott a magyar vállalatoknak is, ám a hitelgarancia intézménye és az MNB hitelprogramjai komoly segítséget nyújtottak sokak számára. A Garantiqa kezességvállalási portfoliója 1000 milliárd forint fölé emelkedett szeptember végére, amely jóval nagyobb, mint amivel az év elején a tervekben számoltak.
KKV NHP Hajrá: a rendelkezésre álló hitelkeret közel fele már kipöröghetett
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 14. 08:19
531 milliárd forintot folyósítottak eddig az NHP Hajrá hitelprogram 1500 milliárd forintos keretéből, és további közel 186 milliárd forint vár folyósításra vagy hitelbírálatra a Bank360.hu pénzintézetektől származó információi szerint. A pénzügyi szakportál a folyósítási adatok mellett arra is rákérdezett a hitelintézeteknél, hogy melyik a legnépszerűbb hitelcél, átlagosan mekkora összeget folyósítottak, illetve hogy melyik ágazatba jutott eddig a legtöbb pénz.
KKV Indul a pályázat: újabb pénzszerzési lehetőség nyílt meg a cégek előtt
Kollár Dóra | 2020. augusztus 31. 19:31
Örülhetnek a magyar kkv-k, megnyílt egy újabb pályázati lehetőség. 
KKV Ismét komoly összegekre pályázhatnak a magyar cégek
Kollár Dóra | 2020. augusztus 29. 17:22
Készülhetnek a magyar kkv-k, jön egy újabb pályázati kiírás. 
KKV Dobogós helyen a magyar hitelgarancia piac
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 14. 11:30
Európai szinten is kiemelkedő kereslet van Magyarországon a garanciakonstrukciók iránt, amelyek segítségével a vállalkozások hitelforráshoz juthatnak. A Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) tavalyi adatai szerint a GDP-hez mért garanciaportfolió Magyarországon 2,1 százalékot tett ki, ez a második legjobb eredmény a kontinensen. Az idei évben megváltozott az eddigi helyzet, a koronavírus-válság átírta a menetrendet és kihívás elé állítja mind a garanciaszervezeteket, mind a vállalkozásokat.
KKV K&H: A katások 15 százaléka milliós nagyságrendet bukhat a szigorításokon
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 13. 12:51
Szigorodnak a kata szabályai, így 2021. január 1-jétől 40 százalékos adót kell fizetnie a megbízó cégnek, ha egy kisadózó számára 3 millió forintnál több pénzt fizet ki. A törvénymódosítás miatt kérdésessé válhat, hogy a kata szerint adózóknak mennyire lesz érdemes továbbra is ezt a formát választani. A K&H szakértői szerint a katások harmada lehet érintett, aki pedig adózási forma váltáson gondolkodik, annak az elszámolható költségeket, illetve a vállalkozókat érintő kedvezményeket is érdemes figyelembe vennie.
KKV Felállva a válságból: aki időben észbe kap, akár nyertesként kerülhet ki
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 9. 13:24
Számos olyan iparág volt, amelyet a koronavírus-járvány nem érintett közvetlenül, ám ezek is szembesültek kihívásokkal: a megváltozott helyzet mindenki számára új lehetőségeket kínál. Aki most képes megragadni ezeket, az nyertesként kerülhet ki a küzdelemből.  
hírlevél