Egy ország jólétének hagyományos mérőszáma a bruttó hazai termék (GDP), vagyis az ország területén előállított javak összessége. A GDP előállítása termelési tényezők - tőke, munka - által történik; a folyamatban kulcsfontosságú a rendelkezésre álló tényezők felhasználásának hatékonysága, a termelékenység - magyarázta Kónya István, a Magyar Nemzeti Bank kutatási vezetője, a CEU közgazdasági tanszékének oktatója a Privátbankár.hu Növekedés 2013 című konferenciáján. Egy ország gazdasági jóléte tehát a tényező-felhasználás és a termelékenység függvénye.
Az alacsony termelékenység miatt maradunk le
1996 és 2008 között Csehország, Lengyelország és Magyarország GDP-je valamelyest közeledett Németországhoz. Az időszak végére a cseh, lengyel és magyar termelékenység közötti kezdeti különbség eltűnt; a meglévő lemaradás legfőbb oka mindhárom országban a termelékenység alacsonyabb szintje.
Emellett a tényezőfelhasználás súlya is jelentős, főleg Csehországot Magyarországgal és Lengyelországgal összehasonlítva - mondta a szakember. Magyarán nem csak a termelékenységünk szintje okozza a lemaradást Németországtól: jelentős tartalékok vannak a tőke- és munkapiacon is.
Magas reálkamat-prémium és magas adók
A beruházásokat illetően a szakember elmondta: a reálkamat-prémium Magyarországon és Lengyelországban jelentős volt (Németországhoz képest), különösen az időszak első felében. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a reálkamat-prémium csökkenése nem jelenti automatikusan a beruházási ék csökkenését. A külföldi finanszírozás költsége és a beruházás közötti hatékonyság pedig Magyarországon volt a legnagyobb.
Kónya István elmondta: a tőkét terhelő adók mértéke Magyarországon és különösen Lengyelországban nem magyarázta a beruházás alacsony szintjét. A tényezőfelhasználás hatékonyságát vizsgálva pedig kiderül: Magyarországon és Lengyelországban annál is alacsonyabb volt a munkapiaci hatékonyság, mint azt az (egyébként magas) adóterhelés indokolná.
Jelentős tartalékok vannak a magyar gazdaságban
A magyar gazdaság felzárkózását elsősorban a termelékenység növekedése vezérli. Ezzel együtt jelentős tartalékok rejlenek a munka- és tőkepiacon: ha a munkapiac hatékonysága - elsősorban a foglalkoztatás bővítésén keresztül - a brit, a tőkepiac hatékonysága pedig a német szintre emelkedne, a tejes GDP 40%-kal lenne magasabb - véli Kónya István.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
