A társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet szerint a fizetési kötelezettség a bankszámlákon lévő megtakarításokra, az ingatlanokra, az ingóságokra, a céges vagyonra, a befektetési alapokra, valamint a bizalmi vagyonkezelésben lévő eszközökre egyaránt kiterjed. Az adó mértéke az 1 és 100 milliárd forint közötti vagyonrész esetében 1 százalék lesz, míg a 100 milliárd forint feletti részre 1,5 százalékos adókulcs vonatkozik majd.
A belföldi adóilletőségű magánszemélyeknek a magyarországi és a külföldi vagyonuk után egyaránt adózniuk kell, míg a külföldi illetőségűeknek a magyarországi ingatlanjaik és társasági részesedéseik alapján keletkezik adókötelezettségük.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy az új adónem a közteherviselés elvét hivatott erősíteni. „Egy igazságos és emberséges társadalomban a nagyobb vagyonnal rendelkedők a közteherviselésből is nagyobb részt vállalnak” – fogalmaz a tárcavezető legfrisebb Facebook-bejegyzésében.
Fotó: Facebook/Kármán András
A szabályozás célja az is, hogy megakadályozza a vagyonelemek kimenekítését, így a vagyont nem lehet majd a házastárs vagy kiskorú gyermek nevére íratva elrejteni. A házastársak a vagyonjogi megállapodásuk alapján, vagy a teher fele-fele arányú megosztásával teljesíthetik az adókötelezettséget, míg a kiskorúak vagyona – a saját kereset és az örökség kivételével – a szülő vagyonához számít majd.
A vagyonelemek értékének megállapítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online kalkulátorokkal segíti majd, az ingatlanoknál az elmúlt év adásvételi árait vagy a korábbi tranzakciós értékek indexálását alapul véve. A cégek értékelésénél a pénzügyi beszámolókból indulnak ki a hatóságok a svájci adójogban is alkalmazott módszertan alapján, de indokolt esetben szakértőt is bevonhatnak.
„A vagyonadót a társadalmi felelősségvállalás eszközének tekintjük, a lényeg, hogy a forintok a magyar emberek javára hasznosuljanak” – mutatott rá Kármán András, hozzátéve, hogy az adózók a vagyonadójuk 5 százalékát közvetlenül is felajánlhatják közcélokra.
Az új közterhet önbevallásos alapon kell megállapítani és befizetni. Az érintetteknek első alkalommal 2027. augusztus 31-ig kell teljesíteniük a befizetést a 2026. december 31-i vagyoni állapot figyelembevételével – közölte a pénzügyminiszter bejegyzésében.
