Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi - a vagyonra vetített - klasszikus díjterhelési mutatója 0,69 százalékra csökkent a korábbi 0,72 százalékról, ennek egyik oka a jelentősen növekedő vagyon, a másik a nagyobb összegű tagdíjbefizetéseknél alkalmazott sávos, csekélyebb működési költségelvonás - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön az MTI-vel.
Kiemelték, hogy a vagyonarányos befektetési költségek a tavalyi magas hozamok miatti vagyonkezelői sikerdíjak ellenére is csak minimálisan nőttek, így a pénztárak továbbra is versenyképes nyugdíjmegtakarítási megoldást nyújtanak.
Arra is kitértek, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit visszamenőleg kifejező klasszikus díjterhelési mutatón belül 2023-ban a működésre a tagoktól levont díjrész 0,31 százalékról 0,27 százalékra apadt. A mérséklődés oka, hogy ennél a mutatónál a működésre és likviditási tartalékképzésre levont összeget a vagyonhoz viszonyítják, márpedig a tavalyi jelentős, 21 százalékos vagyonnövekedés miatt így fajlagosan csökkent a működési díjterhelés.
A befektetési díjterhelés tavaly 0,42 százalék lett az előző évi 0,41 százalékhoz képest. A minimális változáshoz a 2023-as kiemelkedő hozameredmények után a vagyonkezelőknek kifizetett sikerdíjak járultak hozzá.
A korrigált díjterhelési mutató az előző évihez hasonlóan 0,73 százalék maradt. A működési díjterhelési rész kis mértékben (0,32-ről 0,31 százalékra) itt is csökkent. Ennek oka, hogy számos pénztár sávos, az egyre nagyobb befizetett éves tagdíjból egyre kisebb költséghányadot elvonó rendszert alkalmaz. Mivel tavaly a befizetett tagdíj 9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így a működési díjterhelési rész csökkent. Ezzel párhuzamosan a befektetési költségrész itt is minimálisan (0,41-ről 0,42 százalékra) nőtt.
A 30 éves pénztári teljes költségmutató tavaly átlagosan 0,9 százalékra csökkent a 2022-ben elért 0,94 százalékról.
A közlemény szerint az eltérő módszertannal számolt költségmutatók egyaránt azt mutatják, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszútávon is 1 százalék alatt marad. Ez rendkívül versenyképes az egyéb nyugdíjcélú öngondoskodási termékekkel összevetve.
A teljes költségmutató előre tekintő módon modellezi a pénztártagok hosszútávú jövőbeni megtakarításait. Ezt a mutatót a pénztárak honlapjaikon is közzéteszik, és azok az MNB honlapján össze is hasonlíthatók, így a fogyasztók a különböző előtakarékossági formák között nem csak a hozamadatok, hanem a megtakarítást terhelő költségek alapján is választhatnak - olvasható a jegybank közleményében.
A Fidesz és a Győr-Szol nem reagált. 
