Csupán 1,7 százalékos volt az átlagos infláció júniusban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. Ez pedig nagyszerű hír annak az 50 ezer bátor embernek, akik 2010-ben ellenálltak a kormány fenyegetésének, és nem léptek vissza a tb-rendszerbe, hanem megtartották a magán-nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Az első félévben ugyanis a pénztárak kiemelkedően jó hozamot értek el ismét.
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatvédelmi és versenyjogi okokból összesített, szöveges szektorstatisztikákat már nem publikál – hiszen a piac mára két szereplősre szűkült –, a törvényi előírásoknak megfelelően a napi elszámolóegység-árfolyamadatokat az MNB továbbra is kötelezően közzéteszi a hivatalos online árfolyamkeresőjében. Ezen hivatalos jegybanki adatokból pontosan látszik a növekedés.
A piacvezető Horizont Magánnyugdíjpénztárnál a részvénytúlsúlyos Növekedési portfólió kiemelkedő, 10,90 százalékos, a Kiegyensúlyozott portfólió 10,37, a konzervatív Klasszikus portfólió pedig 5,76 százalékos emelkedést ért el június vége felé. A Budapest Magánnyugdíjpénztár is szorosan követte a trendet a jegybanki adatok szerint: náluk a Növekedési portfólió 11,01, a Kiegyensúlyozott alap 9,46, a Klasszikus pedig 5,46 százalékot szedett magára.
Mit jelent ez a számlákon forintban?
A nettó hozamoknál még fontosabb a tagok számára az infláció fölött elért teljesítmény, vagyis a reálhozam. Mivel az év első felében az infláció tartósan alacsony szintű, átlagosan 1,7 százalék volt, a tagok zsebében portfóliótól függően körülbelül 3,6 és 9,2 százalék közötti tiszta reálhozam maradt mindössze hat hónap alatt.
Mivel a szektorban az átlagos egyéni számlaegyenleg kifejezetten magas – a Privátbankár korábbi cikke szerint a Horizontnál meghaladja a 7,1 millió forintot, a Budapestnél pedig megközelíti a 8,4 millió forintot egy-egy átlagos számlán –, ez a tagok többségénél sok százezer forint reálhozamot jelent. A növekedési portfóliókban – és a legtöbb tag ilyenben van – elért 9 százalék körüli tiszta féléves reálhozama nagyobb egyenleggel rendelkező tagoknak kerekítve közel 1 millió forintos tiszta reálhozamot hozott.
Miért húsbavágóan fontos a reálhozam?
A reálhozam mértéke nem egy elméleti, száraz gazdasági mutató, hanem a tagok számára konkrét, kézzelfogható készpénz. Ez az érték határozza meg ugyanis azt a nyereséget, amelyet a jogszabályok szerint egy esetleges állami rendszerbe történő visszalépés esetén a tagok adómentesen, azonnal, készpénzben felvehetnek és zsebre tehetnek. A nyugdíjba vonulásnál a tagok többsége így tesz, de bármikor, a nyugdíjba vonulás előtt, vagy akár évekkel később is felvehető ez a pénz, ha valaki visszalép a tb-be. Aki így tesz, az ugyanúgy 100 százalékos állami nyugdíjra lesz jogosult, mint aki 2011-ben lépett vissza.
A Privátbankár által korábban publikált historikus adatok szerint a gyakorlatban a Horizonttól eddig a tb-be visszalépett tagok átlagosan több mint 2 millió forintot, míg a Budapest Nyugdíjpénztár visszalépői átlagosan 2,74 millió forintot vettek fel tiszta reálhozamként. Mivel az elmúlt bő másfél évtizedben a pénztárak szinte folyamatosan az infláció felett teljesítettek, ez a felhalmozott és most tovább hízott tiszta reálhozam-vagyon a számlákon átlagosan már stabilan 3-4 millió forintra rúghat tagonként. Ez azt jelenti, hogy ha egy átlagos egyenleggel rendelkező tag most úgy dönt, kiszáll a magánrendszerből és visszatér a tb-be, egy komolyabb használt autó árával sétálhat el a pénztárától – miközben az állam átvállalja a jövőbeli állami nyugdíjának teljes összegét.
Fotó: DepositPhotos.com
Örülhet a zsarolásnak ellenálló maroknyi csapat
Másfél évtized után már világos, hogy jól jártak, akik annak idején „kiszerződtek” az állami nyugdíjrendszerből, hiába fenyegették őket azzal, hogy nem lesz állami nyugdíjuk. A kormány akkori ultimátuma kemény volt: az államosítási hullám során azzal fenyegették meg a lakosságot, hogy aki nem lép át az állami rendszerbe, az teljesen elveszíti a jogosultságát az állami nyugdíjra (ezt a passzust később törölték).
Míg a lakosság 97 százaléka beadta a derekát és engedett a nyomásnak, körülbelül 100 ezer ember nem dőlt be a kormányzati fenyegetésnek. Ez a létszám folyamatosan csökkent, és mostanra megközelítőleg a felére zsugorodott. Mára a számok egyértelműen bizonyítják: ők hozták meg a pénzügyileg racionális döntést.
A Privátbankár korábbi cikkében arra is emlékeztet, hogy a látványos tőzsdei sikerek ellenére a megmaradt intézményeknek folyamatos, „élet-halál” harcot jelent a működést biztosító, mindössze 2400 forintos éves alap-tagdíjak és a kiegészítő működési támogatások beszedése, amiért minden évben külön kampányolniuk kell, hogy elkerüljék az MNB végelszámolási eljárását.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
