Tovább nőtt a magyar háztartások értékpapírvagyona: június végén már 38 240 milliárd forintot ért az állomány, ha a belföldi kibocsátású papírok mellett a külföldieket is hozzászámítjuk – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. Az egy év alatt 15 százalékos bővülés részben abból származik, hogy a lakosság többet vásárolt, részben pedig abból, hogy az árfolyamok is emelkedtek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint júniusban tovább nőtt a lakosság belföldi kibocsátású értékpapírokból álló vagyona: a hónap végén 32 626 milliárd forintot ért ez az állomány, ami a májusit 1,5 százalékkal (490,5 milliárd forinttal), az egy évvel korábbit pedig 13,8 százalékkal (3950,1 milliárd forinttal) haladta meg.
A vagyon döntő része két értékpapírfajtában összpontosul: 14 455 milliárd forint állampapírban (ez több mint 44 százalék), hazai befektetési jegyben pedig 14 195 milliárd forint (ez 43,5 százalék), de összességében véve a befektetésijegy-állomány a legnagyobb, hiszen több mint 3300 milliárd forintnyi külföldi befektetési alapot is tartanak a magyar kisbefektetők. Emellett jelentős részt tesznek ki a tőzsdei részvények is a maguk 9,9 százalékával, ami közel 3215 milliárd forintot jelent.
Nagyot megy a külföldi papírok vásárlása
A hazai kibocsátású papírok mellett a magyarok egyre nagyobb összeget tartanak külföldi értékpapírokban is. Júniusban 5614 milliárd forintot ért a háztartások külföldi értékpapírvagyona, ami egy év alatt 23 százalékkal, 1056,9 milliárd forinttal nőtt – vagyis a belföldi állománynál is dinamikusabban bővül.
Ezen belül a külföldi befektetési jegy 3319 milliárd forintot, a külföldi kötvény 1212 milliárd forintot, míg a külföldi részvény közel 1083 milliárd forintot tesz ki.
A belföldi és a külföldi állományt összeadva 38 240,3 milliárd forintra rúgott június végén a magyar háztartások teljes értékpapírvagyona, szemben az egy évvel korábbi 33 233,3 milliárd forinttal – ez 15,1 százalékos éves bővülés.
Nincs megállás a tbsz-eknél és nyesz-eknél sem
A befektetési szolgáltatóknál (bankoknál, befektetési vállalkozásoknál, fióktelepeknél) vezetett tartós befektetési számlák (tbsz) száma június végén már 620 533 darab volt, vagyis 40 ezernél is több új számla nyílt március óta. Egy év alatt pedig 126 ezres, 25,6 százalékos volt a növekedés. Ez nem jelent azt, hogy ennyivel több befektetőnek van tbsz-e, hiszen sok befektető minden évben nyit egy újat az adókedvezmény kihasználása érdekében.
A tbsz-eken tartott befektetések piaci értéke 8853,8 milliárd forintra nőtt, ami az előző negyedévhez képest 8,3, egy évvel korábbihoz képest pedig 24,6 százalékos emelkedés. Egy tbsz-re így átlagosan 14,27 millió forint jutott június végén, ami azt jelenti, főleg a vagyonosabb, privátbanki ügyfélkör használja ezt az adókímélő megtakarítást. Nem kell azonban nagy vagyon egy ilyen számla elindításához, 25 ezer forint befizetéssel bárki nyithat tbsz-t.
A nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) száma lassabban, de szintén nőtt: június végén 107 298 darab ilyet vezettek a szolgáltatók, 8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A nyesz-eken tartott vagyon 688,1 milliárd forintra emelkedett, 13,7 százalékos éves bővülés mellett – vagyis a nyesz-vagyon gyorsabban nőtt, mint a számlák száma, így az átlagos egyenleg is emelkedett, 6,09 millióról 6,41 millió forintra. (A nyesz-ek esetében nem kell minden évben új számlát nyitni az új befektetésekre az adóelőny megszerzéséhez, sőt valójában egyetlen számlán célszerű takarékoskodni az adóvisszatérítés miatt.)
A tbsz- és a nyesz-számlákon közel 9542 milliárd forintot tartottak a magyarok június végén. Fontos ugyanakkor, hogy ezeken a számlákon nemcsak hazai, hanem külföldi kibocsátású értékpapírok (például külföldi részvények, ETF-ek) is tarthatók. A 38 240 milliárd forintos teljes állományhoz mérve a tbsz-eken és nyesz-eken tartott vagyon aránya közel 25 százalék, vagyis a lakosság összes értékpapír-vagyonának nagyjából negyede van valamilyen adóelőnyt biztosító, tartós befektetési vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán.
A TBSZ és a NYESZ legális lehetőséget kínál a kamatadómentességre Fotó: DepositPhotos
A szolgáltatók is ösztönzik a tartós befektetések indítását
A BiztosDöntés.hu összegzése szerint a bankok maguk is ösztönzik értékpapírszámláknak és azok adókedvezményt nyújtó változatainak a megnyitását.
Az OTP Banknál 2026. február 9. és december 31. között elengedik az internet- és mobilbankban nyitott értékpapírszámlák – köztük a normál és a tartós befektetési (tbsz) számlák – számlavezetési díját, a teljes állományra vonatkozóan, egészen az év végéig.
A Gránit Banknál futó, akár 120 000 forintos jóváírással járó lakossági számlanyitási akción belül a rendszeres megtakarítást vállaló ügyfelek – akik egy éven át legalább havi 5000 forint értékben vásárolnak befektetési jegyet – a havi megtakarításukkal megegyező összegű, de legfeljebb 40 000 forint egyszeri jóváírást kapnak. A rendszeres befektetés bármelyik értékpapírszámlán – normál, tbsz vagy nyesz – elindítható.
Az Erste jelenlegi számlanyitási akciójában a Future Befektetési Programjához kapcsolódóan, a feltételek teljesítése esetén 25 000 forint jóváírást kap az ügyfél a meglévő vagy újonnan megnyitott tartós befektetési számlájára, amelyet a bank az Erste Arany Alapok Alapjába fektet be.
A K&H Értékpapírnál a 18 és 30 év közötti ügyfeleknek díjmentes a normál és a tbsz-számla vezetése is, emellett a rendszeres, havi minimum 10 000 forintos ETF-befektetéshez sem számítanak fel vételi díjat – a vásárlás minden hónap 15-én automatikusan megtörténik. tbsz-en tartva a befektetés hozama 5 év után teljesen adómentessé válhat.
Az MBH Befektetési Banknál a Rugalmas Megtakarítási Program keretében a szerződéskötést követő fél évben nem számítanak fel állományi (számlavezetési) díjat, amennyiben a számlán más befektetés nem található. A program már havi 50 000 forinttól elindítható, és a befektetett összeg nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlán is elhelyezhető, ahol kedvezményes adózás érvényesül.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Újabb négy csapat jutott be a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! országos döntőjébe. A második forduló negyedik versenynapján Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megye diákjai mérték össze pénzügyi tudásukat. A decemberi finálé húsz helyéből így már tizenhat elkelt.
Mit tudsz a pénzügyekről? Itt a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny 2. fordulója a Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés megyei és budapesti csapatoknak!
Újabb négy csapat biztosította helyét a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! országos döntőjében. A második forduló harmadik versenynapján Tolna, Pest, Nógrád és Heves megye technikumi és szakképző iskolai diákjai mérték össze pénzügyi tudásukat. A decemberi finálé húsz helyéből így már tizenkettő elkelt.
Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Zala megye szakképzős diákjai közül kerültek ki a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! verseny újabb döntősei. A második forduló második versenynapja után már nyolc csapatnak biztos a helye a decemberi országos döntőben.
Az OTP Bank Öngondoskodási Index legfrissebb, 2026-os felmérése alapján az index értéke 51 pont lett, ami 2 pontos csökkenést jelent a 2025-ös 53 ponthoz képest. A kutatást bemutató sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy mi ennek az oka, s hogy kell ezt értelmezni.
Vitatott banki terhelés, hibásnak vélt elszámolás vagy elutasított kárigény – számos okból kerülhetünk vitába a pénzügyi szolgáltatónkkal. Ilyenkor az első lépés a panasz, de nem mindegy, hogyan tesszük meg. Mire figyeljünk és milyen lehetőségeink vannak, ha továbbra is vitatjuk a szolgáltató álláspontját?