125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban. Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
Tovább nőtt a magyar háztartások értékpapírvagyona: június végén már 38 240 milliárd forintot ért az állomány, ha a belföldi kibocsátású papírok mellett a külföldieket is hozzászámítjuk – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. Az egy év alatt 15 százalékos bővülés részben abból származik, hogy a lakosság többet vásárolt, részben pedig abból, hogy az árfolyamok is emelkedtek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint júniusban tovább nőtt a lakosság belföldi kibocsátású értékpapírokból álló vagyona: a hónap végén 32 626 milliárd forintot ért ez az állomány, ami a májusit 1,5 százalékkal (490,5 milliárd forinttal), az egy évvel korábbit pedig 13,8 százalékkal (3950,1 milliárd forinttal) haladta meg.
A vagyon döntő része két értékpapírfajtában összpontosul: 14 455 milliárd forint állampapírban (ez több mint 44 százalék), hazai befektetési jegyben pedig 14 195 milliárd forint (ez 43,5 százalék), de összességében véve a befektetésijegy-állomány a legnagyobb, hiszen több mint 3300 milliárd forintnyi külföldi befektetési alapot is tartanak a magyar kisbefektetők. Emellett jelentős részt tesznek ki a tőzsdei részvények is a maguk 9,9 százalékával, ami közel 3215 milliárd forintot jelent.
Nagyot megy a külföldi papírok vásárlása
A hazai kibocsátású papírok mellett a magyarok egyre nagyobb összeget tartanak külföldi értékpapírokban is. Júniusban 5614 milliárd forintot ért a háztartások külföldi értékpapírvagyona, ami egy év alatt 23 százalékkal, 1056,9 milliárd forinttal nőtt – vagyis a belföldi állománynál is dinamikusabban bővül.
Ezen belül a külföldi befektetési jegy 3319 milliárd forintot, a külföldi kötvény 1212 milliárd forintot, míg a külföldi részvény közel 1083 milliárd forintot tesz ki.
A belföldi és a külföldi állományt összeadva 38 240,3 milliárd forintra rúgott június végén a magyar háztartások teljes értékpapírvagyona, szemben az egy évvel korábbi 33 233,3 milliárd forinttal – ez 15,1 százalékos éves bővülés.
Nincs megállás a tbsz-eknél és nyesz-eknél sem
A befektetési szolgáltatóknál (bankoknál, befektetési vállalkozásoknál, fióktelepeknél) vezetett tartós befektetési számlák (tbsz) száma június végén már 620 533 darab volt, vagyis 40 ezernél is több új számla nyílt március óta. Egy év alatt pedig 126 ezres, 25,6 százalékos volt a növekedés. Ez nem jelent azt, hogy ennyivel több befektetőnek van tbsz-e, hiszen sok befektető minden évben nyit egy újat az adókedvezmény kihasználása érdekében.
A tbsz-eken tartott befektetések piaci értéke 8853,8 milliárd forintra nőtt, ami az előző negyedévhez képest 8,3, egy évvel korábbihoz képest pedig 24,6 százalékos emelkedés. Egy tbsz-re így átlagosan 14,27 millió forint jutott június végén, ami azt jelenti, főleg a vagyonosabb, privátbanki ügyfélkör használja ezt az adókímélő megtakarítást. Nem kell azonban nagy vagyon egy ilyen számla elindításához, 25 ezer forint befizetéssel bárki nyithat tbsz-t.
A nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) száma lassabban, de szintén nőtt: június végén 107 298 darab ilyet vezettek a szolgáltatók, 8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A nyesz-eken tartott vagyon 688,1 milliárd forintra emelkedett, 13,7 százalékos éves bővülés mellett – vagyis a nyesz-vagyon gyorsabban nőtt, mint a számlák száma, így az átlagos egyenleg is emelkedett, 6,09 millióról 6,41 millió forintra. (A nyesz-ek esetében nem kell minden évben új számlát nyitni az új befektetésekre az adóelőny megszerzéséhez, sőt valójában egyetlen számlán célszerű takarékoskodni az adóvisszatérítés miatt.)
A tbsz- és a nyesz-számlákon közel 9542 milliárd forintot tartottak a magyarok június végén. Fontos ugyanakkor, hogy ezeken a számlákon nemcsak hazai, hanem külföldi kibocsátású értékpapírok (például külföldi részvények, ETF-ek) is tarthatók. A 38 240 milliárd forintos teljes állományhoz mérve a tbsz-eken és nyesz-eken tartott vagyon aránya közel 25 százalék, vagyis a lakosság összes értékpapír-vagyonának nagyjából negyede van valamilyen adóelőnyt biztosító, tartós befektetési vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán.
A TBSZ és a NYESZ legális lehetőséget kínál a kamatadómentességre Fotó: DepositPhotos
A szolgáltatók is ösztönzik a tartós befektetések indítását
A BiztosDöntés.hu összegzése szerint a bankok maguk is ösztönzik értékpapírszámláknak és azok adókedvezményt nyújtó változatainak a megnyitását.
Az OTP Banknál 2026. február 9. és december 31. között elengedik az internet- és mobilbankban nyitott értékpapírszámlák – köztük a normál és a tartós befektetési (tbsz) számlák – számlavezetési díját, a teljes állományra vonatkozóan, egészen az év végéig.
A Gránit Banknál futó, akár 120 000 forintos jóváírással járó lakossági számlanyitási akción belül a rendszeres megtakarítást vállaló ügyfelek – akik egy éven át legalább havi 5000 forint értékben vásárolnak befektetési jegyet – a havi megtakarításukkal megegyező összegű, de legfeljebb 40 000 forint egyszeri jóváírást kapnak. A rendszeres befektetés bármelyik értékpapírszámlán – normál, tbsz vagy nyesz – elindítható.
Az Erste jelenlegi számlanyitási akciójában a Future Befektetési Programjához kapcsolódóan, a feltételek teljesítése esetén 25 000 forint jóváírást kap az ügyfél a meglévő vagy újonnan megnyitott tartós befektetési számlájára, amelyet a bank az Erste Arany Alapok Alapjába fektet be.
A K&H Értékpapírnál a 18 és 30 év közötti ügyfeleknek díjmentes a normál és a tbsz-számla vezetése is, emellett a rendszeres, havi minimum 10 000 forintos ETF-befektetéshez sem számítanak fel vételi díjat – a vásárlás minden hónap 15-én automatikusan megtörténik. tbsz-en tartva a befektetés hozama 5 év után teljesen adómentessé válhat.
Az MBH Befektetési Banknál a Rugalmas Megtakarítási Program keretében a szerződéskötést követő fél évben nem számítanak fel állományi (számlavezetési) díjat, amennyiben a számlán más befektetés nem található. A program már havi 50 000 forinttól elindítható, és a befektetett összeg nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlán is elhelyezhető, ahol kedvezményes adózás érvényesül.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn este bejelentette, hogy 2027-től a fogyatékossággal élő gyermekek után járó emelt összegű, valamint a saját jogon nevelési ellátásra jogosult felnőttek családi pótlékát is megduplázzák.
A kormány hozzányúlt a banki átutalások után fizetendő tranzakciós illetékekhez. Nem törölte el azokat – ahogyan azt a bankok még az Orbán-kabinettől kérték –, így kérdés, hogyan hathat e változás az ügyfelekre. Ezt is körbejárta lapunk főszerkesztője, Csabai Károly együttműködő partnerünk, a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Lezajlott a Privátbankár.hu pénzügyi tudatossági versenyének első fordulója. Az őszi, technikumoknak és szakképző iskoláknak szóló megmérettetésre közel ezer csapat nevezett.
Néhány év alatt eltűnhet a használt lakások vásárlására felvehető Wekerle Plusz hitel kamatelőnye a piaci feltételű lakáskölcsönökhöz képest. A jelenleg 6-7 százalékos éves kamattal igényelhető piaci hiteleknél vonzóbb ugyan az 5 százalékos fix kamata, ha viszont megvalósulnak a kormány gazdasági célkitűzései, akkor néhány éven belül már ez alá csökkenhet a nem támogatott lakáshitelek ára.
Miközben a lakossági hiteleknél egymást érik az idén a rekordok, a kamatmentes támogatott kölcsönökért nem állnak sorban az ügyfelek – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A babaváró kölcsön stagnál, a munkáshitel iránti kereslet pedig majdnem megfeleződött.
Éppen nyolc éve próbálta meg az előző kormány ellehetetleníteni a lakáscélú öngondoskodás fő intézményeit. A lakástakarékok viszont túléltek, most pedig visszatér az állami támogatás is a rendszerbe.
Lakáshitel, család, autó, nyaralás, váratlan kiadások. Mindig akad valami, ami fontosabbnak és sürgetőbbnek tűnik annál, hogy a több évtized múlva esedékes nyugdíjra tegyünk félre. Könnyű azt mondani: majd, ha magasabb lesz a fizetés, ha elfogy a hitel, ha kevesebb lesz a kiadás, akkor elkezdjük.
Begyűrűzött az amerikai gyorsjelentések hatása. 
