Nyugdíjreform készül Németországban, részvénybefektetésekkel egészítenék ki a nyugdíjkifizetéseket, de valakinek az indulótőkét is be kell fizetni.

Az előzetes jelzéseknek megfelelően a kormány benyújtotta a járulékok összevonását kezdeményező törvényjavaslatát. 

A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.

A jó munkaerőpiaci helyzetnek, a gazdasági növekedésnek köszönhetően tele van az állami nyugdíjkassza Németországban. Így egyrészt jövőre is magas, három százalék körüli nyugdíjemelés várható, másrészt pedig hacsak jelképes mértékben is, de csökkentenék a nyugdíjjárulékot. De a kis keresetűek számára nagyobb ajándékot is terveznek.

Németországban fellángolt a nyugdíjak körüli vita, különösen sérelmezik, hogy egy ugyanolyan bruttó bérű szakmunkás Ausztriában 40 százalékkal több nyugdíjra számíthat, mint Németországban. Kiderült, hogy külön kéne nyugdíjra takarékoskodni.

A Figyelő szerint a kormány több lépcsőben a munkabéreket terhelő járulékok csökkenésére készül a béremelkedés szintjének függvényében. A lap által felvázolt elképzelés ésszerűnek tűnik, megnézzük, hogyan lehetne ezt ténylegesen lebonyolítani, és mik lennének a hatások.

A kormány kiadta tájékoztató kék füzetét, melyet a legtöbb háztartásnak el is juttatott. Ebben természetesen sok mindenről van szó, most két dolgot, az SZJA mértékét és a minimálbért vizsgáljuk meg belőle, felvázolva a következő évek lehetséges változásait is.

Változatlan formában fogadta el a román szenátus hétfőn a Traian Basescu államfő által megfontolásra visszaküldött, nyugdíjjárulék-csökkentésről szóló törvényt.

Elkészültek az első számítások. Valójában csak azoknak éri meg a családi adókedvezmény kiterjesztése, akiknek legalább két gyerekük van. Jól azonban csak a háromgyerekese családok járhatnak, azok alapján, amit most lehet tudni a tervekről.

Majdnem 800 ezer forint a rekordnyugdíj havi nettó összege. Az átlag ennek mindössze egynyolcada, de az évi 8 milliós járulékfizetési plafon eltörlésével most emelkedhet. A költségvetés rövid távon profitál ebből, néhány év múlva azonban a kiadási oldalon is megjelenik majd.

Rogán Antal szerint átgondolják, hogy a nagyobb jövedelműek több nyugdíjjárulékot fizessenek és a közszolgákon is spórolnának. Az IMF pontosításokat vár a magyar féltől.

Idén július másodikán van az Adófizetők Napja. Ezen a napon ünnepelheti meg az átlagos magyar munkavállaló, hogy mától nem az államnak, hanem magának dolgozik. A jelenlegi adójogszabályok szerint ugyanis az átlagos dolgozó bére 50,67 százalékát viheti haza nettó fizetésként. Tovább rontja a helyzetet ha az áfával is számolunk, ekkor bérünk 39,9 százaléka marad csak nálunk. És ez még nem minden...

Akkor most 100 vagy 75%? Ez volt az elmúlt hónapok egyik fontos kérdése, legalább is annak a 100 ezer embernek, akik tavaly január végén nem léptek át az állami nyugdíjrendszerbe. A kérdés prózaian egyszerű: a magánnyugdíjpénztári tagok mekkora nyugdíjat kapnak majd? Az ügyben ismét a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordultunk és kiderült, tulajdonképp mind a két szám igaz. Sőt, van egy harmadik is.