A 2010-es és 2011-es évben született egyes nyugdíj tárgyú törvények lényegi változásokat vezettek be a magyar nyugdíjrendszerben, de a nagyja még hátra van. Nézzük a legfontosabb változásokat az elmúlt két évből. Lényegében megszűnt a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság és a magánnyugdíjpénztárba történő kötelező tagdíjfizetés. Az egyéni nyugdíjjárulék az átirányítást (14 hónapot) követően is, véglegesen a társadalombiztosítási nyugdíjpillért illeti.
Ezt a kormány a tavaly decemberben elfogadott stabilitási törvényben írta le. Ez az a törvény, ami aztán fejfájást okozott a pénztártagok többségének.
Mit ír a jogszabály?
A sarkalatos jogszabály ugyanis kimondja, hogy jelenleg "a teljes állami nyugdíj feltétele, hogy a magánnyugdíjpénztári tag visszalépjen az állami nyugdíjrendszerbe, ebben az esetben olyan, mintha a tag nem is lett volna korábban pénztártag".
Ez azt jelenti, hogy "a magánfinanszírozású nyugdíjpénztárak szerepe ezzel átalakul, tevékenységük önkéntessé válik, az időskori jövedelembiztonság megteremtésében viselt egyéni felelősség és az öngondoskodás érvényre juttatása szempontjából válik kiemelten fontossá" - tudtuk meg a Nemzetgazdasági Minisztérium Sajtóosztályától.
A kormány filozófiája az - amit aztán a már említett stabilitási törvényben is lefektetett -, hogy a nyugdíjak értékállóságát egyedül az állam képes szavatolni. Ezért nyitották meg az állami nyugdíjrendszer kapuit a pénztártagok előtt. A kormány először csak 14 hónapra térítette el a befizetéseket, ez minden egykori és mostani pénztártagra is vonatkozik, majd pedig végleg úgy döntött, hogy csak hozzá folyhatnak be ezek a befizetések. Közben 3,1 millió tagot léptetett át a kasszáktól az állami rendszerbe, ezzel a költségvetés közel 3000 milliárd forinthoz jutott, ami elég volt többek között arra, hogy a büdzsé a tavalyi évet szufficittel zárja.
Kényes helyzet: nem lehetett helyzetbe hozni a pénztártagokat utólag
De maradtak 100 ezren, akik nagy fejtörést okoztak a kormánynak. Miért? A pénztári tagokat "ki akarták írni" az állami nyugdíjrendszerből, a Parlament csak tavaly decemberben döntött úgy, hogy ezeket a tagokat nem diszkriminálja, és ők is szerezhetnek jogosultságot az állami nyugdíjra. Többek között azért, mert nyugdíjjárulékaikkal ők is gyarapítják az állami nyugdíjalapot. A kormány ezzel a döntéssel megszüntette a pénztártagok addigi "hátrányos" helyzetét (mint emlékezetes, az ügy az Ab előtt is volt, de a testület végül nem hozott döntést az ügyben). Egy forrásunk szerint, a kormánynak vigyázni kellett azonban azzal, nehogy utólag helyzetbe hozzák a 100 ezer megmaradt pénztártagot. 2010 januárjában ugyanis sokan azért dönthettek az állami nyugdíjrendszer mellett, mert nem akarták abból - ahogy Matolcsy György fogalmazott - "kiírni" magukat. Szakszervezeti felhívásra nagyjából 40 ezren jogfenntartó nyilatkozatot is írtak, hogy "kényszer" hatására léptek át.
|
| (Fotó: Kormany.hu) |
Újra változott a leányzó fekvése
Utólag egyértelmű, hogy nem voltak minden következmény pontos ismeretében azok, akiknek 2010 januárjáig kellett dönteniük pénztári tagságukról. A kormány akkor azt ígérte az állami rendszert választóknak, hogy egyéni számlás nyugdíjrendszert vezet be, addig felhalmozott megtakarításaikat tehát nem vesztik el - azonban erről a rendszerről eddig semmit sem lehet tudni.
Azzal, hogy a kormány úgy döntött, a pénztártagok is kapnak állami nyugdíjat, a helyzet megint változott. Az NGM magyarázata szerint, ahogy arra már fent kitértünk, a kötelező magánpénztári rendszer tulajdonképpen most már úgy működik, mint az önkéntes kasszák - egyes szakértők szerint sokkal olcsóbb lenne a rendszer, ha a két pénztártípust a jogalkotó összevonná. A magánnyugdíjpénztári felhalmozás ezután ugyanis csak önkéntes befizetéssel gyarapítható.
Nem is 75% az a 75%? De nem is 100%!
Az NGM szerint a fenti változások indokolták, hogy újra lehetőséget kellett teremteni a magánnyugdíjpénztárak tagjainak a visszalépésre (erre vonatkozott az idei, március végi határidő). Mivel az érintettek korábban arról nyilatkoztak, hogy nem kívánnak visszalépni az állami rendszerbe, ezúttal értelemszerűen akkor kell csak nyilatkozniuk, ha e szándékuk időközben megváltozott. Ha a magánnyugdíjpénztári tag továbbra is tag marad, a magánnyugdíjpénztári tagságának 2010. október 1-jét megelőzően az állami pillérből származó nyugdíja 75 %-ára jogosult (a 14 hónapos tagdíj-átirányítás kompenzálásaként valójában hozzávetőleg 76 %-ra), s mindezt a magánnyugdíjpénztári megtakarítások - a pénztár gazdálkodásának függvényében - egészítik ki. Mivel 2011. december 31-e után a kötelező nyugdíjjárulék (10%) az állami nyugdíjrendszerbe áramlik, erre az időszakra vonatkozóan a teljes (100 %-os) állami nyugdíj jár minden biztosított számára - áll az NGM értelmezésében. A minisztérium korábban hasonló kérdésünkre is így válaszolt, szerintük erre az 1997-es társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény teremti meg a jogalapot.
| 2010. okt. 1. előtt1 |
2010. okt. 1. - 2011. dec. 31. |
2011. dec. 31. után2 | |
| Állami rendszerbe átlépett | 100% | 100% | 100% |
| Manyup.-tag maradt | 75% | 76% | 100% |
1 A "pénztárválasztás szabadságáról" szóló törvény elfogadása.
2 A stabilitási törvény elfogadása.
Miért volt nagy a bizonytalanság?
Ha bonyolult is, így azért már nagyjából tisztán látszik, miként kapnak nyugdíjat a pénztártagok. A helyzetet az a mondat bonyolítja, melyet cikkünk elején idéztünk, a stabilitási törvény szerint ugyanis "teljes állami nyugdíjra" csak az jogosult, aki visszalép az állami rendszerbe. Ez a jogszabály sarkalatos törvény, ezért jelezték korábban szakértők, hogy a helyzetet tisztázni, egyértelműsíteni kellene.
A bizonytalanság sokakban megmaradt, a kormány közben arról döntött, a visszalépők ismét adómentesen jutnak hozzá reálhozamukhoz, valamint több hónap után léptek a magánnyugdíjpénztárak ellen tavaly lefolytatott KEHI-vizsgálatok ügyében is. A kabinet célja egyértelmű, megfelelve annak az elvnek, hogy csak az állam tudja garantálni a nyugdíjakat (erről lásd korábbi írásunkat: Az állami nyugdíjrendszer is tele van kockázatokkal) - nem mellesleg az újabb átlépőkkel ismét milliárdokhoz jut a költségvetés.
Az eddigi adatok szerint a 100 ezres tagság ötöde lépett át, holnap jelennek meg azonban a végleges adatok, hiszen a szándéknyilatkozatok egy részét postán küldték el. Ez azt jelenti, hogy a pénztári tagság nagy része eltűnhet, vagyis még több kassza jelentheti be ezek után, hogy végelszámolással megszűnik vagy másik pénztárral összeolvad. A jelenlegi információk alapján 9 kasszának kellene megosztoznia kevesebb 80 ezer tagon - és ez a szám vélhetően tovább fog apadni.
Az orosz jegybank 50 bázisponttal, 17,0 százalékról 16,50 százalékra csökkentette az irányadó kamatot pénteken; szakértők a kamat szinten tartására számítottak. 
