Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
1p

Miért állhatott be a Tisza és a Fidesz közötti különbség?
Ki nyerhet az adók körüli politikai viharon?
Mi lesz az átláthatósági törvényből?

Online Klasszis Klub élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves szociológust!

2025. szeptember 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Akkor most 100 vagy 75%? Ez volt az elmúlt hónapok egyik fontos kérdése, legalább is annak a 100 ezer embernek, akik tavaly január végén nem léptek át az állami nyugdíjrendszerbe. A kérdés prózaian egyszerű: a magánnyugdíjpénztári tagok mekkora nyugdíjat kapnak majd? Az ügyben ismét a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordultunk és kiderült, tulajdonképp mind a két szám igaz. Sőt, van egy harmadik is.

A 2010-es és 2011-es évben született egyes nyugdíj tárgyú törvények lényegi változásokat vezettek be a magyar nyugdíjrendszerben, de a nagyja még hátra van. Nézzük a legfontosabb változásokat az elmúlt két évből. Lényegében megszűnt a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság és a magánnyugdíjpénztárba történő kötelező tagdíjfizetés. Az egyéni nyugdíjjárulék az átirányítást (14 hónapot) követően is, véglegesen a társadalombiztosítási nyugdíjpillért illeti.

Ezt a kormány a tavaly decemberben elfogadott stabilitási törvényben írta le. Ez az a törvény, ami aztán fejfájást okozott a pénztártagok többségének.

Mit ír a jogszabály?

A sarkalatos jogszabály ugyanis kimondja, hogy jelenleg "a teljes állami nyugdíj feltétele, hogy a magánnyugdíjpénztári tag visszalépjen az állami nyugdíjrendszerbe, ebben az esetben olyan, mintha a tag nem is lett volna korábban pénztártag".

Ez azt jelenti, hogy  "a magánfinanszírozású nyugdíjpénztárak szerepe ezzel átalakul, tevékenységük önkéntessé válik, az időskori jövedelembiztonság megteremtésében viselt egyéni felelősség és az öngondoskodás érvényre juttatása szempontjából válik kiemelten fontossá" - tudtuk meg a Nemzetgazdasági Minisztérium Sajtóosztályától.

A kormány filozófiája az - amit aztán a már említett stabilitási törvényben is lefektetett -, hogy a nyugdíjak értékállóságát egyedül az állam képes szavatolni. Ezért nyitották meg az állami nyugdíjrendszer kapuit a pénztártagok előtt. A kormány először csak 14 hónapra térítette el a befizetéseket, ez minden egykori és mostani pénztártagra is vonatkozik, majd pedig végleg úgy döntött, hogy csak hozzá folyhatnak be ezek a befizetések. Közben 3,1 millió tagot léptetett át a kasszáktól az állami rendszerbe, ezzel a költségvetés közel 3000 milliárd forinthoz jutott, ami elég volt többek között arra, hogy a büdzsé a tavalyi évet szufficittel zárja.

Kényes helyzet: nem lehetett helyzetbe hozni a pénztártagokat utólag

De maradtak 100 ezren, akik nagy fejtörést okoztak a kormánynak. Miért? A pénztári tagokat "ki akarták írni" az állami nyugdíjrendszerből, a Parlament csak tavaly decemberben döntött úgy, hogy ezeket a tagokat nem diszkriminálja, és ők is szerezhetnek jogosultságot az állami nyugdíjra. Többek között azért, mert nyugdíjjárulékaikkal ők is gyarapítják az állami nyugdíjalapot. A kormány ezzel a döntéssel megszüntette a pénztártagok addigi "hátrányos" helyzetét (mint emlékezetes, az ügy az Ab előtt is volt, de a testület végül nem hozott döntést az ügyben). Egy forrásunk szerint, a kormánynak vigyázni kellett azonban azzal, nehogy utólag helyzetbe hozzák a 100 ezer megmaradt pénztártagot. 2010 januárjában ugyanis sokan azért dönthettek az állami nyugdíjrendszer mellett, mert nem akarták abból - ahogy Matolcsy György fogalmazott - "kiírni" magukat. Szakszervezeti felhívásra nagyjából 40 ezren jogfenntartó nyilatkozatot is írtak, hogy "kényszer" hatására léptek át.

(Fotó: Kormany.hu)



Újra változott a leányzó fekvése

Utólag egyértelmű, hogy nem voltak minden következmény pontos ismeretében azok, akiknek 2010 januárjáig kellett dönteniük pénztári tagságukról. A kormány akkor azt ígérte az állami rendszert választóknak, hogy egyéni számlás nyugdíjrendszert vezet be, addig felhalmozott megtakarításaikat tehát nem vesztik el - azonban erről a rendszerről eddig semmit sem lehet tudni.

Azzal, hogy a kormány úgy döntött, a pénztártagok is kapnak állami nyugdíjat, a helyzet megint változott. Az NGM magyarázata szerint, ahogy arra már fent kitértünk, a kötelező magánpénztári rendszer tulajdonképpen most már úgy működik, mint az önkéntes kasszák - egyes szakértők szerint sokkal olcsóbb lenne a rendszer, ha a két pénztártípust a jogalkotó összevonná. A magánnyugdíjpénztári felhalmozás ezután ugyanis csak önkéntes befizetéssel gyarapítható.

Nem is 75% az a 75%? De nem is 100%!

Az NGM szerint a fenti változások indokolták, hogy újra lehetőséget kellett teremteni a magánnyugdíjpénztárak tagjainak a visszalépésre (erre vonatkozott az idei, március végi határidő). Mivel az érintettek korábban arról nyilatkoztak, hogy nem kívánnak visszalépni az állami rendszerbe, ezúttal értelemszerűen akkor kell csak nyilatkozniuk, ha e szándékuk időközben megváltozott. Ha a magánnyugdíjpénztári tag továbbra is tag marad, a magánnyugdíjpénztári tagságának 2010. október 1-jét megelőzően az állami pillérből származó nyugdíja 75 %-ára jogosult (a 14 hónapos tagdíj-átirányítás kompenzálásaként valójában hozzávetőleg 76 %-ra), s mindezt a magánnyugdíjpénztári megtakarítások - a pénztár gazdálkodásának függvényében - egészítik ki. Mivel 2011. december 31-e után a kötelező nyugdíjjárulék (10%) az állami nyugdíjrendszerbe áramlik, erre az időszakra vonatkozóan a teljes (100 %-os) állami nyugdíj jár minden biztosított számára - áll az NGM értelmezésében. A minisztérium korábban hasonló kérdésünkre is így válaszolt, szerintük erre az 1997-es társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény teremti meg a jogalapot.

Állami nyugdíj
2010. okt. 1. előtt1

2010. okt. 1.

- 2011. dec. 31.

2011. dec. 31. után2
Állami rendszerbe átlépett 100% 100% 100%
Manyup.-tag maradt 75% 76% 100%

1 A "pénztárválasztás szabadságáról" szóló törvény elfogadása.
2 A stabilitási törvény elfogadása.

Miért volt nagy a bizonytalanság?

Ha bonyolult is, így azért már nagyjából tisztán látszik, miként kapnak nyugdíjat a pénztártagok. A helyzetet az a mondat bonyolítja, melyet cikkünk elején idéztünk, a stabilitási törvény szerint ugyanis "teljes állami nyugdíjra" csak az jogosult, aki visszalép az állami rendszerbe. Ez a jogszabály sarkalatos törvény, ezért jelezték korábban szakértők, hogy a helyzetet tisztázni, egyértelműsíteni kellene.

A bizonytalanság sokakban megmaradt, a kormány közben arról döntött, a visszalépők ismét adómentesen jutnak hozzá reálhozamukhoz, valamint több hónap után léptek a magánnyugdíjpénztárak ellen tavaly lefolytatott KEHI-vizsgálatok ügyében is. A kabinet célja egyértelmű, megfelelve annak az elvnek, hogy csak az állam tudja garantálni a nyugdíjakat (erről lásd korábbi írásunkat: Az állami nyugdíjrendszer is tele van kockázatokkal) - nem mellesleg az újabb átlépőkkel ismét milliárdokhoz jut a költségvetés.

Az eddigi adatok szerint a 100 ezres tagság ötöde lépett át, holnap jelennek meg azonban a végleges adatok, hiszen a szándéknyilatkozatok egy részét postán küldték el. Ez azt jelenti, hogy a pénztári tagság nagy része eltűnhet, vagyis még több kassza jelentheti be ezek után, hogy végelszámolással megszűnik vagy másik pénztárral összeolvad. A jelenlegi információk alapján 9 kasszának kellene megosztoznia kevesebb 80 ezer tagon - és ez a szám vélhetően tovább fog apadni.



//privatbankar.hu/makro/kormanyzati-matek-igy-lett-nagyon-alacsony-a-tavalyi-hiany-246056

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Kockázatra figyelmeztetnek az Otthon Start kapcsán
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 09:04
Átlagkeresetből is felvehető a maximális hitelösszeg, de a szakértők szerint nem biztos, hogy ez jó ötlet.
Személyes pénzügyek Hogyan tervezzünk pénzügyeinkben válság idején?
PR | 2025. szeptember 17. 16:25
Az infláció és a gazdasági bizonytalanság kétségtelenül hatással van mindennapi közérzetünkre. Ebben a folyamatos változásban sokan keresik a megoldást: hogyan reagáljunk, amikor a külső körülmények egyre kiszámíthatatlanabbá válnak? Másként fogalmazva: milyen szemléletet érdemes követni pénzügyeink kezelésében válság idején?
Személyes pénzügyek Ezentúl januárban nem gazdaságos meghalni a nyugdíjasoknak
Hollós János | 2025. szeptember 17. 09:21
A kormány módosította a 13. havi nyugdíj kifizetésének szabályait. Elvileg apróság lenne a változtatás mégis legalább tízezer családot érint és felvet emberiességi aggályokat. Folytatódik laptársunk, szintén a Klasszis Média lapcsoporthoz tartozó Piac és Profit podcast sorozata, a Nyugdíjszerviz Farkas András nyugdíjszakértővel és Karácsony Mihállyal, az Országos Nyugdíjas Parlament elnökével.
Személyes pénzügyek Elkártyázzák a pénzüket a magyarok?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 08:48
Soha nem látott mértékű tartozást halmoztak fel a plasztikokkal.
Személyes pénzügyek Mire juthatunk a júliusi áltagkeresettel az Otthon Start Hilellel?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 15:58
Júliusban a bruttó átlagkereset 9 százalékkal, míg a nettó átlagkereset 9,4 százalékkal bővült az előző évhez képest. A nettó mediánérték nagyobb mértékben, 10,7 százalékkal emelkedett, míg a reálkereset 4,9 százalékkal növekedett.
Személyes pénzügyek Ettől tarthat most a kormány: veszélyben a béremelési tervek?
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 16. 06:50
Fennáll a veszélye annak, hogy a korábban vártnál jóval gyengébb idei gazdasági teljesítmény árát a legkisebb keresetűek fizetik majd meg. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók még tavaly év végén állapodtak meg egy három évre szóló minimálbér-emelési tervről, aminek a 2026-ra vonatkozó, 13 százalékos célszáma egyre kevésbé tűnik megvalósíthatónak. 
Személyes pénzügyek Megadóztatnák a magyarok a gazdagokat – új kutatás érkezett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 13. 13:06
Közzétettek egy új közvélemény-kutatást.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis – Sikeres jelentkezés!
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 10:23
A jelentkezésedet sikeresen megerősítetted, regisztrációd sikeres!
Személyes pénzügyek Benézhetünk a magyar szupergazdagok pénztárcájába – hiánypótló kutatás látott napvilágot
Gáspár András | 2025. szeptember 10. 17:14
Hiánypótló kutatás készült a hazai bizalmi vagyonkezelési piacról – kiderült, hány szereplő van, hol működik belőlük a legtöbb és milyen összetételű vagyont kezelnek. Az Apelso Wealth Management a felső tízezer vagyonáról is érdekes adatokat tett közzé.
Személyes pénzügyek Őrület, mi zajlik a lakáspiacon
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 09:09
Országosan az 50-100 millió forintos ársávba tartozó lakóingatlanok iránti kereslet 118 százalékkal, a legfeljebb 50 millió forintért eladásra szánt társaik esetében pedig bő 80 százalékos volt a keresletbővülés június vége és szeptember eleje között.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG