1p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A válságban a magánpénztárak nem teljesítettek valami fényesen, a kormány pedig folyamatosan azt hangoztatja, hogy csak az állam képes garantálni a nyugdíjakat. Így van-e ez? Magyarországon az átlag polgárnak havi 50 ezer forint plusz megtakarítást kellene félretennie a rendes nyugdíjhoz. Megnéztük, hogyan gazdálkodik az állam a nyugdíjvagyonnal.

A nyolcvanas években még közel 5 millióan fizettek a nyugdíjalapba Magyarországon, a miniszterelnök ennek ma is nagyon örülne, de a realitás az, hogy ez a szám már a rendszerváltozáskor 3 millióra apadt, ráadásul ennek közel harmada volt állami alkalmazott. Ez is jól mutatja, hogy a megváltozott demográfiai helyzet milyen kihívások elé állítja az állami nyugdíjrendszert.

Az állami rendszer folyamatos korrekciót igényel

Havi 50 ezer plusz hiányzik
Az Aviva tavaly novemberi kutatása szerint a nyugdíjhiány Magyarországon éves szinten fejenként 530 ezer forint. Vagyis nagyjából havi 50 ezer forintot kellene még félretennünk ahhoz, hogy az államtól kapott nyugdíjunkat a korhatár után úgy tudjuk kiegészíteni, hogy "normál" életszínvonalon éljünk nyugdíjasként is. Részletek >>>

A megváltozott korfa miatt az eltartottak száma megnőtt az állami társadalombiztosításban, miközben ezzel a növekedéssel nem tartott lépést az eltartók száma. Sőt, a társadalom elöregedése mellett az aktuális kormányoknak a munkaerőpiaci kihívásokkal is meg kell küzdeniük, vagyis arra kellett/kell törekedniük, hogy minél több járulékfizető legyen. Ehhez fel kell számolni a fekete- és szürkegazdaságot is.
Az állami nyugdíjrendszernek ezért már több sokkhatást is el kellett viselnie - vagyis folyamatosan korrekciót igényelt és fog is igényelni.

A fenntarthatóság volt a tét 1997-ben, a fájdalmas nyugdíjreform a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának felét eltüntette, de a rendszer így "megmenekült". Az újabb érvágás 2009-ben érkezett el, amikor a Bajnai-kormány megváltoztatta az indexálási szabályokat, és a 13. havi illetményt is megszüntette.



Hol van már a 13. és 14. havi nyugdíj?

Utóbbi intézkedésből az is kitűnik, hogy a magyar nyugdíjrendszert sokszor politikai szempontok alapján alakították, szabták át (a 3 millió nyugdíjas tekintélyes része a szavazóknak). Emlékezzünk csak, a válság előtt 2 évvel, a választási kampányban a 13. és 14. havi nyugdíj kifejezések többször elhangzottak bizony, miközben a költségvetés nyugdíjalapjából durván 10 hónapnyi ellátásra futotta...

A demográfiai és munkaerőpiaci feszültségek, valamint a politika, "jóléti" intézkedései mind kockázatot jelentenek a leendő nyugdíjasok járandóságára nézve. Ezek a problémák ráadásul hosszútávú megoldásokat igényel(né)nek. Az szinte biztos, hogy az egyre több eltartott, az egyre hosszabb várható élettartam miatt a jövő nyugdíjasai már jóval szerényebb nyugdíjra számíthatnak, mint akár a mostaniak.

Nem igaz, hogy az üzleti alapon működő pénztárszektor több vagy nagyobb kockázatot jelentene a tagokra nézve. A kockázatok természete egyrészt eltérő, tehát nehezen összehasonlítható, másrészt pedig előre kalkulálni mind a pénztárak, mind pedig az állam esetében nagyon nehéz. A kiszámítható keretrendszer ehhez nagy segítség lenne.

 

Tőzsdézik az állam - de rosszul
Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a tavaly május 31-ei értéken 2946 milliárd forintot vett át a magánnyugdíjpénztáraktól. A tagok vagyonát a pénztárak több eszközbe fektették, állampapírba, magyar és külföldi részvényekbe és befektetési jegyekbe - többek között. Ezeket most az Alap kezeli, hiszen nem minden eszközt váltottak "készpénzre", a vagyon egy része még megvan - szükség is lesz rá az idei hiánycél tartásához.

Ebből a vagyonból 1387 milliárd forint értékű állampapírt azonnal elégettek, vagyis bevontak, ezzel látványosan lehetett csökkenteni az államadósság GDP-hez mért értékét, legalábbis amíg a forint árfolyama nem emelkedett tartósan 280-as szint fölé. A vagyonból 460 milliárd jutott a költségvetésnek is tavaly - az ÁKK adatai alapján azonban 2011 végén az alap kezelésében csak 684,3 milliárd forint volt. A Hvg.hu által idézett, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest által jegyzett összeállítás szerint 200 milliós veszteség keletkezett a pénztári vagyonban, év végén a levonások (ide tartozik a reálhozamok és a tagdíj-kiegészítések kifizetése is még) után ugyanis 883 milliárdnak kellene lennie.



A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest számításai szerint az állam éves szinten -10 százalékos "hozamot" ért el az államosított nyugdíjvagyonon - ez a pénztárak, idei gyenge eredménye mellett is igen szerény (a magánpénztárak 10 éves hozamrátája sem valami fényes, az inflációs átlag alatt teljesített a szektor) . Ráadásul az állami rendszer a PSZÁF korábbi elemzése alapján vagyonarányosan 2%-os költségszinttel működik, vagyis jóval drágább a pénztári szektornál.

A táblázatban azokat a pénztárakat tüntettük fel, melyek 2011 januárjában működtek, azóta az Aegon és az Erste is bejelentette, megszűnik. A Generali a Dimenzióval olvad össze.



A válságok pedig az állami nyugdíjrendszerre is hatással vannak, hiába is "garantálja" - jelentsen ez bármit is - az állam a nyugdíjakat. A 90-es évek eleji foglalkoztatási krízis sokkal nagyobb veszteségeket okozott a felosztó-kirovó rendszernek, mint a 2008-as pénzügyi válság a pénztáraknak. A tőkepiaci krízis miatti veszteségeiket a pénztárak ráadásul viszonylag gyorsan "ledolgozták" (illetve vélhetően ledolgozzák) a részvénypiacok emelkedésével, de az állami nyugdíjrendszer 1992 óta hiánnyal küszködik.

Faragják a kassza kiadásait - hiába?

Amikor 2010-ben először felmerült, hogy 14 hónapnyi pénztári befizetés eltérítésével enyhítenék az állami nyugdíjalap hiányát, akkor is közel 700 milliárdos lyukat kellett volna betömni az állami nyugdíjkasszában - a pénztárak 14 havi befizetése ennek alig több mint a felére lett volna csak elegendő.

A TÁRKI még 2010-ben számolta ki egy tanulmányában, hogy változatlan feltételek mellett is a magánpénztárak teljes vagyona 9 évig tudná csak finanszírozni az állami rendszer hiányát. Ebben az esetben azonban nem számolunk az ún. Ratkó-korszak gyermekeinek nyugdíjba vonulásával, velük 4-5 éven belül 30-40 ezer fővel nőhet az évenként nyugdíjas korba lépők száma, ami újabb sokkot jelent majd az államkasszának.

Fontos változás, hogy a kormány csak a nyugdíj jellegű kifizetéseket terheli ezentúl a nyugdíjalapra, de a demográfiai tendenciákon ez sem segít, az pedig igencsak elhamarkodott kijelentés volt Matolcsy György részéről, hogy az egykulcsos adó miatt már most több gyermek születik. A nyugdíjkasszát az NGM szerint sikerült "két lábra állítani", de azt semmi sem garantálja, hogy a kassza a bevételeiből majd mindig ki tudja gazdálkodni kiadásait. A kifizetések mértéke a nyugdíjasok számával egyre csak nőni fog, a járulékfizetők (pontosabban most már adófizetők, hiszen a nyugdíjkasszát a szolidaritási adóból töltik fel) száma pedig egyelőre nem nőtt látványosan, az aktivitási ráta ugyan nőtt, de a munkanélküliség továbbra is 10% felett van.

És ne feledkezzünk meg arról a kockázatról, amire már egy korábbi cikkünkben is felhívtuk a figyelmet: a magyar nyugdíjrendszerből a kasszák államosításával hiányzik 3000 milliárd forint. Ezt az összeget így vagy úgy, de ki kell majd fizetnie az államnak. De elköltötték egy nagy részét tavaly, a maradékból pedig az idei költségvetést foltozgatják majd. Aztán vége. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek SZÉP kártyások figyelem: erre számíthatnak, akik túl sokat költenek a barkácsáruházakban
Herman Bernadett | 2025. május 31. 13:40
Az egyenleg felét lehet lakáscélra felhasználni. Ha valaki átlépi a limitet, mulasztási bírságot kaphat, amit persze el is engedhetnek. Öt hónap alatt találta ki a NAV és az NGM, mi legyen a túlköltő renitensekkel. Valószínűleg büntetlenül megússzák. 
Személyes pénzügyek Egymilliónál is több ügyfél érintett, nyártól nagyot kavar három bank is a kártyáival
Privátbankár.hu | 2025. május 30. 12:41
Érdemes megnézni, kiket érint a változás, hogy ne legyen meglepetés.
Személyes pénzügyek Lakásra, autóra költötték vagy befektették a fiatalok a munkáshitelt
Herman Bernadett | 2025. május 29. 17:07
A legtöbben lakáscélra használták fel a munkáshitelt, de minden hatodik fiatal autót vásárolt belőle, minden nyolcadik pedig befektette a 4 milliós kölcsönt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből.
Személyes pénzügyek Korai a számháború a minimálbérről – megszólalt a tárca
Privátbankár.hu | 2025. május 27. 14:22
A minimálbér emeléséről folyamatos a párbeszéd a munkaadói és munkavállalói oldallal – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Személyes pénzügyek Szörnyű lelet: egyáltalán nem érzik magukat anyagi biztonságban a magyarok
Privátbankár.hu | 2025. május 26. 11:06
Tíz magyar felnőttből kilenc aggódik amiatt, hogyan tud megélni.
Személyes pénzügyek Ma lejár a határidő, megszólalt a NAV
Privátbankár.hu | 2025. május 20. 09:22
Május 20. a személyijövedelemadó-bevallás határideje.
Személyes pénzügyek Nagy változás történt a lakáshitelt nyújtó bankoknál
Privátbankár.hu | 2025. május 19. 08:22
Május 1-jétől minden jelentős magyarországi kereskedelmi bank elfogadja hitelcélként a legrosszabb, „I” energetikai besorolású lakóingatlanokat a használt lakások vásárlására felvett jelzáloghitelek esetén.
Személyes pénzügyek Ezek a gimnazisták értenek a legjobban a pénzügyekhez – Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis!
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 15:24
Idén is több mint ezer gimnazista és felkészítő pedagógusaik vettek részt a Privátbankár tavaszi pénzügyi vetélkedőjén. A győztes csapat Budapestről érkezett, a Top 4-be kőszegi, budakeszi és szegedi gimisek kerültek be.
Személyes pénzügyek Sok autós rossz hírt kap, megint jön a drágulás
Privátbankár.hu | 2025. május 12. 10:41
Megérkeztek a számok.
Személyes pénzügyek Egy százalékkal csökkenhetnek a banki költségeink májusban
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 13:51
A bankszámlák önkéntes díjcsökkentése közel egy százalékkal mérsékelheti a számlaköltségeket az előző hónaphoz képest, a havi inflációt pedig nagyságrendileg 0,1 százalékponttal viheti lejjebb, állítja egy friss elemzés. Az éves áremelkedés az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődhet.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG