"A megsértett érdekcsoportokkal ki kell egyezni, és a Bankszövetség ezen a listán előkelő helyen van. Örömmel veszem, hogy itt van Patai Mihály úr" - kezdte beszédét mosolyogva a miniszterelnök úr, aki ezzel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének beszédére is utalt.
"A szakmánk része a közegellenállás"
Ritka, hogy a nyilvánosság előtt arra bátorítanak, hogy radikálisabban lépjek fel. Parragh László előadása azonban rávilágított, hogy vannak még feladataink, vannak még olyan témák amihez hozzá sem kezdtünk - kezdte előadását a kormányfő. Orbán szerint terjedelmes azon területeknek a listája, amihez eddig senki sem mert hozzányúlni. "A reformok megalkotása bonyolult folyamat, társadalmi vitákra van szükség, jogszabályalkotásra - természetes, hogy ez ellen is hatnak erők. A mi szakmánk ilyen, természetes, hogy van közegellenállás, az, hogy vannak korrekciós kísérletek, nem jelenthet felmentést a kormányzat számára" - mondta a kormányfő.
|
| Orbán: 5,5 millió embernek kell dolgoznia. Fotó: fidesz.hu |
"Kétségtelen sok teendőnk van, de szeretném megismételni, hogy a politikai átalakítás radikális szakaszán túl vagyunk, azokat a tabukat, amiket le akartunk dönteni, ledöntöttük. A konszolidáció időszaka jön, lakhatóvá, élhetővé kell tenni azt a helyet, ahol élünk, működünk" - mondta Orbán.
Nem alakult ki arról egységes értelmezés, hogy miként lehet definiálni azt a kormányzati munkát, aminek két évvel ezelőtt nekikezdtünk, sok az értelmezési lehetőség. Lehet ezt növekedéspárti, unortodox vagy nemzeti gazdaságpolitikának nevezni, mindegyikben van valami igazság. Magyarország 2002-ben még a régió éllovasa volt, nem fojtogatta az államadósság. Ha ma 53% lenne a magyar államadósság, mint 2002-ben, akkor arról vitatkoznánk, hogy a forrásainkat hogyan használjuk fel.
Ijesztő társadalmi jelenségek az államadósság mögött
Csakhogy 2008-ra 82%-ra duzzadt fel az államadósság mértéke és e mögött ijesztő társadalmi jelenségek húzódtak meg. Magyarországon 2010-ben többen éltek állami juttatásból, mint munkából. A magyar kormány célja, hogy többen éljenek munkából, mint munkán kívüli juttatásból, a cél hogy 5,5 millió éljen munkából.
"3,8 millió állampolgár dolgozott 2010-ben a 10 millióból, ebből 2,6 millió volt valóban adófizető, ebből kellett volna fenntartani az országot. Ha nem sikerül elérni, hogy több mint 5 millió ember dolgozzon, akkor a magyar gazdaságnak nincs jövője. Ez a cél" - húzta alá a miniszterelnök.
Ennek a célnak elérése nem pusztán gazdasági kihívás. Erre a "nem dolgozó világra" egy politikai berendezkedés épült. A nem dolgozó Magyarországra egy politikai rendszer épült. Amikor azt mondjuk, hogy el akarjuk érni a bűvös 5,5 milliós dolgozói létszámot, akkor politikai, hatalmi, társadalmi változásokról beszélünk - mondta Orbán.
|
| Orbán Viktor a napokban egy beruházást bejelentő sajtóeseményen |
"Közelebb voltunk a csődhöz, mint Görögország"
"Gigantikus vállalkozás lesz. A nem dolgozó Magyarország leértékelte a munkát, arról szólt az élet, hogy miként szerezzünk pénzt az államtól, hogyan hagyjuk el minél hamarabb a munka világát. Ez a felfogás megöli Magyarországot, ennek a gondolkodásnak logikus következménye volt az eladósodás. Ha nem a munkából, akkor hitelből szerzek pénzt. Ha nem lehet munkából megélni, akkor kialakul egy munkaellenes felfogás - ezért jutott Magyarország a csőd szélére, beszéljünk világosan" - mondta Orbán.
A miniszterelnök szerint az 5,5 milliós célt a kormány egyedül nem tudja elérni, nem tud munkát adni egymaga, sőt a cél, hogy minél kevesebb embert foglalkoztasson. A munkát pártoló gazdaságpolitikát az üzleti élettel együtt tudja végrehajtani. "Egy új magyar társadalmi szerkezetről is beszélek, amikor azt mondom, hogy 5,5 millió embernek kell dolgoznia. Magyarország 2010-ben egy süllyedő félben lévő ország volt. Az átlagfizetés 750 euró per hó, per fő - ez rendkívül alacsony. Vagyis társadalompolitikai célokat is meg kell fogalmaznunk a gazdaságpolitika mellett'" - mondta a kormányfő.
Ezért kell megerősíteni a középosztályt, ez a gazdaság szereplőinek is elemi érdeke. Ha nincs középosztály, akkor nincsenek emberek, akiknek veszíteni valójuk van - mondta Orbán Viktor.
A széles és erős középosztály a magyar társadalom érdeke, a nyugdíjasoké is. Ezért volt fontos egy olyan adórendszer kialakítása, amit a középosztály magáénak érez. Csökkenteni kell az újraelosztás szintjét. "Tartsd meg a rendet és a rend megtart téged - így kell, közösen kezelni a középosztályt és az adórendszert" - húzta alá a miniszterelnök.
Budapestből nem lett Athén
De van egy nagy gondunk is, 2010 után a nyakunkba zuhant az euróválság, ez akkor is megviselt volna minket, ha erősek lettünk volna. "2010 májusában Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint Görögország, közelebb voltunk a csődhöz, mint a görögök. Akkora kimerítettük az IMF-keretünket és mögöttünk nem volt ott védőhálónak az eurózóna" - mondta a miniszterelnök.
Orbán szerint nem lehet csak gazdasági szempontok alapján kezelni a válságot: más egy cég rendbetétele és más rendbe rakni a nyugdíjrendszert. Politikai stabilitásra is szükség van, ez pedig nemcsak erő kérdése, nem a kétharmados többségen múlik. A politikai stabilitást újra és újra meg kell teremteni - és ezt érvényesíteni kell a gazdaságpolitikában, húzta alá a kormányfő. "Európában csak azok a sikeresek, akik politikai stabilitással rendelkeznek. Ha feladtuk volna 2010-ben a politikai stabilitást, akkor úgy néztek volna ki már akkor a budapesti utcák, mint most Athén".
A politikai stabilitás első része, hogy be kellett vonni a politikai elitet is a közteherviselésbe, kisebb a kormányzat is, megkezdődött a bürokrácia leépítése, kisebbek a helyi önkormányzatok és kisebb lesz a parlament is. A második fontos lépés a nagy tőke bevonzása volt a terhek viselésébe - ez az, ami több érdeket is sértett például a különadókon keresztül. Ezek nélkül nem lehetett volna hozzákezdeni a társadalmi reformokhoz - mondta Orbán.
El tudták volna képzelni 2008-ban, hogy a korhatár előtti nyugdíjak kérdést az országgyűlés két hónap alatt megoldja? - tette fel a kérdést Orbán, aki szerint sok ehhez hasonló lépés történt és mindezek között Budapestből nem lett Athén.
Legalábbis egyelőre, de nem is kértek ilyet Moszkvában. 
