A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 400 forint. A Privátbankár nettóbér-kalkulátora segítségével könnyedén kiszámolhatjuk, mennyi jut ebből a dolgozóknak, és mennyi az államnak:
Azaz 35 856 forint az szja, 21 940 forint a nyugdíjjárulék, további 15 358 forint az egészségbiztosítási járulék, és 3 291 forint a munkavállalói járulék. Így a zsebünkben marad 142 955 forint. Az alkalmazás költségei ugyanakkor nem merülnek ki a munkavállaló terheiben, hiszen a munkáltatónak is súlyos összegeket kell befizetni alkalmazottja után az államkincstárba.
Mennyit is visz el tőlünk az állam?
Ahogy a Privátbankár bérköltség-kalkulátorának adatai alapján is látszik, a munkáltató összességében 65 259 forintot fizet az államnak munkavállalója után. Az összesen 281 929 forintos bérköltségnek csupán 50,7 százalékát kapja meg a dolgozó. A nagyjából 50 százalékos, munkabéreket terhelő elvonásból adódóan a mai napra esik az úgynevezett Adófizetők Napja: időarányosan ugyanis az év 184. napjáig fizetjük a közterheket, az év további részében dolgozunk úgy, hogy a pénzt "magunknak keressük. "
Nincs még itt vége az adófizetésnek
Ugyanakkor az állami elvonások nem merülnek ki itt. További terhekre számíthat az, aki elmegy a boltba bevásárolni, vagy tankol az autójába, esetleg telefonál. Az előző számítások ugyanis nem tartalmazzák az áfát, a jövedéki adókat, illetékeket és a telefonadót sem.
Jakab Andor blogja egy érdekes összeállításra hívja fel a figyelmet. A L'Anglophone belga magazin számításai szerint - amely többek között az áfát is figyelembe veszi - az Európai Unió 27 tagországa közül Magyarországon volt a legnagyobb az adóterhelés 2009-ben. Úgy számoltak, a bruttó fizetésünk 59,4 százalékát fizettük be akkor az államnak. A legjobb helyzetben a ciprusi munkavállalók voltak, ők ugyanis fizetésüknek csupán 19,4 százalékát fizetik vissza az államnak, így már március 13-tól saját maguknak dolgoznak, míg mi 2009-ben ezt csak augusztus hatodikán kezdhettük el. Azóta ráadásul 27 százalékra emelkedett a magyar áfa, ami a legmagasabb az egész EU-ban.
2012-ben érvényben lévő áfa-kulcsok az Európai Unióban
Forrás: Európai Bizottság
Mindezek mellett a legalacsonyabb áfa-kulccsal, 15 százalékkal Luxemburg rendelkezik. Ugyanakkor régiós szomszédainkat is szépen lekörözzük, Romániában az áfakulcs mértéke 24 százalék, Szlovákiában és Csehországban 20 százalék, míg Lengyelországban 23 százalék.
Az áfa még nem minden
Az adatok ugyanakkor még mindig nem tükrözik a teljes adóterhelés nagyságát, hiszen a jövedéki adókat, illetékeket, helyi adókat még így sem tartalmazza, valamint ezekhez még hozzárakódik a júliustól életbe lépő telekomadó is. Ebből a szempontból talán jobb is, ha nem tudjuk, hogy miért, kiért is dolgozunk egy éven át.